Miklós Gábor: Iráni anzix

Publikálás dátuma
2017.11.11 08:20
FOTÓ: AFP/HAIDAR MOHAMMED ALI
Fotó: /

Ha az ember szervezett utazással jut el egy távoli világba, épp annyi látnivalóhoz jut, amennyi belefér a szoros programba. Különösen, ha vagy ezer kilométert buszozik végig a sivatagos iráni tájon, s közben olyan helyeknél halad el, amelyek nem pár órát, de pár hetet is megérnek. Iránban most elég sok a turista, az atomalku óta az ország megnyílt valamennyire a nekibátorodott nyugati világ előtt. Sok a korlátozó szabály, de ezek látszólag lazulnak. A turisztikai infrastruktúra is alakul, az irániak pedig nagyon vendégszerető, kíváncsi emberek. Íme pár felületes benyomás, felfirkantva a képeslap hátuljára.

PERSZEPOLISZ, PASZARGADAI. Régóta szerettem volna eljutni ide. Kiskamasz koromtól fogva, amikor elolvastam Hegedűs Géza egyik ifjúsági regényét a görög-perzsa háborúkról. Milyen is lehetett igazából a hatalmas állam, a világ első szuperhatalma? És miként verhették mégis meg a hellének?

Irán, illetve Perzsia csak mellékesen került szóba a történelemkönyveinkben, miközben folyamatosan szereplője és alakítója volt a világnak. Néha az akkori ismert világ közepén, néha a perifériájára szorulva. Fársz (Perzsia névadója) tartomány sivatagi romvárosai, rémisztő és mulatságos szobrai, hatalmas falvésetei megérik az utazást. Ez az a Kelet, amelyhez a Nyugat mindig is viszonyult. A birodalomalapító II. (Nagy) Kürosz és utódai Egyiptomtól Közép-Ázsiáig, az Égei-tengertől Indiáig érő soknépű és -vallású államot építettek. Perzsia túlélte a birodalmi létet, túlélte Nagy Sándor pusztítását, a rómaiakkal folytatott háborúkat, de túlélte az arab hódítást és az iszlamizálást is. Létezik egy iráni, perzsa nyelvű és kultúrájú világ, amely kulturálisan messze túlterjeszkedik az állam mai területén. Most iszlám köztársaság az ország, de ősi történelme megkerülhetetlen. Paloták romjai jelzik Perszepoliszban a hajdani erőt, a birodalmi székvárost, ahová a meghódított népek ajándékot hurcolva gyülekeztek.

A másik, korábbi főváros Paszargadai romterülete nem olyan impozáns, mint Perszepoliszé. De itt van a birodalomalapító nagykirály, Kürosz síremléke: a hatalmas emelvényen terpeszkedő szarkofág. Ma turisták veszik körül, szelfiznek a nagykirállyal. Vannak köztük irániak is - Iránban a belső idegenforgalom sokszorosa a külföldinek. Később megtudom, hogy épp, amikor ott jártunk, irániak sokasága kapott aláírás nélküli sms-t, amelyben attól óvták őket, hogy felkeressék a síremléket ezeken az október végi napokon, különösen a Nagy Kürosz nemzetközi napon. Ez a nap ugyanis tavaly emberi jogi tüntetéssé vált, 15 ezernél többen gyűltek össze. A hatóság nem szereti a spontaneitást. Azt sem szeretik az ajatollahok, ha "archaizálnak" az irániak, azaz az ősi kulturális örökségre, az iszlám előtti korra emlékezetnek. A potenciális tüntetőket ezért – írták külföldi hírügynökségek – inkább behívták elbeszélgetésre az illetékesek.

AJATOLLAHOK. Az utazó nem kerülheti el őket. Az iszlám köztársaság alapítója, Ruholláh Khomeini arcképe mindenütt látható. Szigorúan tekint a mostaniakra. Mellette többnyire ott van utóda, az aktuális legfőbb állami és vallási vezető portréja: Khamenei ajatollah inkább mosolygósan néz ránk. A szállodai tévén látom, hogy azért ő is tud szigorú lenni, amikor valamilyen katonai rendezvényen elvonul a harcosok előtt. Az Egyesült Államokat és Izraelt fenyegeti, derül ki az angol nyelvű híradóból. A két főpapi portrén kívül fiatalemberek arcképei néznek ránk az utcán. Kiderül, az iraki-iráni háborúban (1980. szeptember - 1988. augusztus) elesett mártírok képei. Irán legalább félmilliós veszteséget szenvedett el; nem csak katonák haltak meg, hiszen a felek egymás városait is rakétázták. Hogy az irániak mit gondolnak minderről, azt nehéz kideríteni, ha valaki nem beszéli a perzsa (fárszi) nyelvet.

A síita klérus tagjaival véletlenszerűen találkozhattunk. Akár a több iráni, ők is barátságosak, szívesen fényképezkednek a turistákkal. Iszfahánban az egyik mecset udvarán még tájékoztató standot is üzemeltetnek. A fiatal molla jó angolsággal válaszol a kérdésekre. Öt évig kell tanulni, mire valaki jogosult lesz a hittudósok által hordott ruházat és turbán viselésére. A szeminárium elvégzése feljogosítja, hogy hittanár legyen, prédikáljon a mecsetben, vezesse az imákat. És ítélkezzék az igazságszolgáltatásban. Végül is Iránban a saría alapján bíráskodnak (és ostromolnak rekordot a kivégzések terén). Ahhoz, hogy valaki ajatollah lehessen – mondja a molla –, legalább húsz évig kell tanulmányokat folytatnia.

A turista kapcsolata az államvallásként működő iszlámmal egyébként a repülőgépen kezdődik, amikor a külföldi nők is felöltik a szükséges ruhadarabokat: a hajat és nyakat fedő kendőt, a testvonalakat rejtő ruhát, vagy kabátot. Az ajatollahok manapság engedékenyek a kibukkanó női tincsek és fedetlen férfikönyökök tekintetében. De ne bízzuk el magunkat!

PIAC. A piac a turista számára kihagyhatatlan. Egyébként nem csak Keleten. Iránban viszont nyilvánvalóan az élet központja, nem pedig turistalátványosság, idegenforgalmi cuccok árusító helye. Sikerül több városban is bekeverednünk a bazárba és szerencsésen ki is találtunk a fedett utcák labirintusaiból. Textiles, bádogos, büfé és mecset egymásba ér, kordék elől kell a falhoz simulnunk, s ha szerencsénk van, a fűszerárus megengedi, hogy megkóstoljuk valamelyik bódító illatú termékét. A fűszeres, tudom meg, egyben patika is, a másfél négyzetméteres boltocskában teát mér egy elegáns úr, s a szomszédja hajlandó nekem kávét főzni – hagyományosan. Az irániak inkább teaivók. Külön boltjuk van az illatszereknek. Irán pisztácia-nagyhatalom, de árulnak mindenféle diót, mogyorót, magokat is a szakosodott üzletekben. Melyik szuper bevásárlóközpont képes versenyezni egy ilyen hellyel? Itt nem plázáznak, itt élnek. Soha nem láttam agresszív vevőcsábítást. Az alku is lehetséges, de ismerni kell hozzá a rituálét. És az idegennek tudomásul kell vennie a perzsa bazár aranyszabályát: az eladó jár jól. A zöldségpiac is fantasztikusan gazdag: a helyi gyümölcsök, fűszernövények illatorgiát hoznak össze. Gránátalma- és szőlő-szezon van.

Szőlő van, bor nincs. Az itt tilos, illetve csak a keresztény örményeknek és a pár ezer iráni zsidónak engedélyezik hitbuzgalmi célokra. A sör 0 százalékos. Az internet úgy tudja, hogy naponta másfél millió dollár értékben csempésznek alkoholt Iránba. Vajon kinek?

FIATALOK. Sokan vannak, Irán fiatal ország. Négy-öt gyerek a családban nem ritkaság. De mintha babából már kevesebb lenne. Az iskolások egyenruhát hordanak, a kislányok is szigorúan az iszlám módi szerint vannak csomagolva. Kisfiúk egyen-ingben bandáznak. Hello! Hi! - köszöngetnek a külföldinek. Többen megpróbálják gyakorolni is angol nyelvtudásukat, vagy a franciát. Egyébként sokszor tapasztaltam nem várt kedvességet. Egy poros utcán, útban egy kisvárosi nevezetesség felé, idősebb nő állt ki a kapuba. Gránátalmát szemezgetett. Széttörte és odanyújtotta. Akárhol jártunk, csak kedvességgel találkoztunk és érdeklődéssel. Honnan jöttél? – kérdezték. Madzsarisztán jól hangzott a fülüknek. A legtöbben tovább akarnak tanulni valamilyen egyetemen, sokan emlegették a mérnöki pályát. A lányok szívesebben beszélgetnek. Az utcán sokszor láttunk lányokat-fiúkat együtt – nem hiszem, hogy mind házasok lettek volna. De az ismerkedésnek sok a gátja, csak az egyetemen tanulnak együtt. Egy fiatal nő elmondja, ma már ott is később házasodnak a diplomások, de az ő nővére hamar férjhez ment, az unokatestvére vette el, akivel középiskolás korukban szerettek egymásba. Sokszor a fiatalok szinte provokálják öltözetükkel, viselkedésükkel a most hátrább húzódott erkölcsrendőrséget. Pedig az létezik, időnként le-lecsapnak a bulizókra. Nemrég metál-rajongók egy csoportjának bekasztlizását, azzal jelentették be, hogy sátánista szektát számoltak fel. A rendőrség továbbra is nyomoz az alkoholfogyasztók és „törvénysértő vegyes” partik ügyében. Láthatóan sok a lézengő, sok helyen túlfoglalkoztatás van – különösen a fiatalok körében. A turizmus segíthetne, meg a gazdasági fellendülés. Iránban a munkanélküliség lehet a legnagyobb gond.

FOTÓ: DPA/BERND WEISSBROD

FOTÓ: DPA/BERND WEISSBROD

KÖZLEKEDÉS. Egy 125-ös motorbiciklit látva, amely négytagú családot visz a fővárosi csúcsforgalomban egy hatsávos úton szlalomozva, elhiszem, hogy Irán a második a halálos balesetek világranglistáján (a WHO szerint csak Sierra Leone előzi meg). Az iráni rendőrfőnök nyilatkozata szerint 17 ezren halnak meg évente az utakon, de az évezred elején ez a szám még 27 ezer volt. Elképesztő a városi forgalom, sűrű a levegő, mindenütt erős a zaj. A kisebb (fél-másfél milliós) városokban alig van tömegközlekedés. A 17 milliós Teheránban vannak metróvonalak és buszok, de itt is a személyautók és a motorok szállítják a többséget. Nehéz leírni a közlekedést, még nehezebb a szabályokat. Mert nyilván van szabály a látszólagos káoszban. Az utakon tolongó, dudáló, tülekedő autók sokat elárulnak az ország elmúlt évtizedeiről, kezdve a harminc-negyven éves Paykanoktól, amelyek a Chrysler egy régebbi modelljétől származnak, egészen a hasonló korú Peugeot és Renault típusokig. Néhány típust korábban nem is láttam. Ezek többnyire a kínai autógyártás büszkeségei. Irán sok autót gyárt, a szankciók enyhítése óta pedig újabb típusokkal térnek vissza a francia autógyárak és a Volkswagen. Iráni gyártmányúak a teherautók, a kamionok és a buszok is. A nagyvárosokat többsávos pályák kötik össze. Az üzemanyag nagyon olcsó és nem túl jó minőségű a kipufogó-füstből ítélve.

VALLÁSOK, NYELVEK, EMBEREK. Iránban nem csak perzsák élnek és nem csak síita muzulmánok. Vannak kurdok, arabok, azerbajdzsániak és mások. Sokszínű és soknyelvű kultúrájú ez a hatalmas és ősi ország. Iszfahánban örmény templomot és múzeumot láttam. Teheránban az adatok szerint több zsinagóga is működik. Az ország közepén van Jazd, amely a zoroasztrizmus, a Zoroaszter(Zarathustra)-hívők fő központja. A városban látogatható a felekezet temploma, ahol örök tűz ég. Amit látunk üveg mögött lobogni, vagy 1500 éve folyamatosan ég. Egyidős kb. az iszlámmal. A város és sivatag találkozásánál van az ősi iráni vallás (az iszlám köztársáság alkotmányában a kereszténységgel és a judaizmussal együtt bevett felekezetként szerepel) hajdani temetkezési helye. A Hallgatás tornyának nevezett épület egy meredek domb tetején áll. Ide vittek fel a holttesteket, hogy azok ott enyésszenek el a keselyűk által. Így óvták a test szennyétől a szentnek tartott vizet, tüzet, földet és a levegőt. A helyet már nem használják, a szertartást egy távolabbi helyen folytatják le.

A félmilliós városban ma pár ezer Zoroaszter-hívő él. Az iráni közbeszédbe ritkán kerülnek be a kisebbségek, most mégis ez történt. A városi tanácsba ugyanis bekerült, immár másodszor, egy harmincas éveiben lévő férfi, Sepanta Niknam. A Zoroaszter-hívő tanácsnok megválasztását megtámadta a választáson alulmaradt síita klerikus, aki szerint más vallásúak nem dönthetnek egy muzulmán többségű városban. Igen ám, de az iszlám köztársaság alkotmánya ezt lehetővé teszi. A vita odavezetett, hogy alkotmánymódosítással tiltanák meg a kisebbségieknek, hogy a helyi képviselő-testületekben mandátumot szerezzenek. Így is lehet gyakorolni a toleráns iszlámot.

2017.11.11 08:20

Szijjártó: Ha Ukrajna konzult utasít ki, arányos választ adunk

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:45

Fotó: AFP/ KISBENEDEK ATTILA
A kormány nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – mondta a külügyminiszter.
Ha az ukrán fél konzult utasít ki, az nem maradhat azonnali arányos válasz nélkül magyar részről, ezt azonban remélhetőleg el lehet kerülni – jelentette ki az MTI tudósítása szerint a külgazdasági és külügyminiszter vasárnap. Szijjártó Péter azt megelőzően nyilatkozott a repülőtéren, hogy elutazott volna New Yorkba, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) közgyűlésére. Közölte, hogy több mint harminc kétoldalú tárgyaláson fog részt venni, amelyek közül kiemelte a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel kedden folytatandót, mivel szavai szerint az elmúlt időszakban újabb lendületet vett a magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában. Az ukránok elnök- és parlamenti választásra készülnek, a jelenleg hivatalban lévő elnök támogatottsága pedig „meglehetősen szerényen alakul”, így a kampányban a „jól ismert magyargyűlöletet” vették elő a hatalmon lévők azért, hogy javítsák az esélyeiket – hangoztatta. Ez több jelenségben is testet öltött: az ukrán titkosszolgálat elkezdte vegzálni a magyar nemzeti közösség bizonyos tagjait; ma már nyíltan, honlapon szólítanak fel a kettős állampolgársággal rendelkezőkkel szembeni fellépésre; egyre sűrűbben érik inzultusok a magyar diplomatákat; valamint többször „kihallgatásra invitálták” a magyar kormány által finanszírozott gazdaságfejlesztési programban részt vevő alapítványhoz köthető embereket – sorolta a miniszter. Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy a múlt héten minden eddiginél tovább mentek, amikor a nemzetközi jog és diplomácia összes létező, írott és íratlan szabályát felrúgva titkosszolgálati akciót hajtottak végre Magyarország egyik ukrajnai konzulátusán, egy NATO-tagállam képviseletén, magyar fennhatóságú területen. Magyarország külképviseletein kizárólag olyan tevékenységek zajlanak, amelyek teljes mértékben összeegyeztethetőek a nemzetközi és a magyar joggal – szögezte le a tárcavezető, és hozzátette, hogy a kettős állampolgárság bevett Európában, és ha egy állam valóban az Európai Unió (EU) irányába akar haladni, nem kérdőjelezheti meg ezt az intézményt. Azt mondta, hogy Magyarország a jó kapcsolatban érdekelt Ukrajnával, és a tettek szintjén is ezt bizonyítja. Ha nem így lenne, nem nyaraltattak volna ukrán gyermekeket a Velencei-tónál, valamint nem szállítottak volna klórt bizonyos ukrán területekre azért, hogy ne kelljen leállítani a vízellátást. Jelenleg inzulinhiány van a szomszédos állam egyes kórházaiban, aminek megoldásában szintén segíteni fog Magyarország – tette hozzá. A kormány tehát mindent megtesz a jó kapcsolatért, azonban a kárpátaljai magyar közösség minden tagjáért kiáll. Nem fogja engedni, hogy az ukránok megszegjék a diplomácia legalapvetőbb szabályait – nyomatékosította Szijjártó Péter. Kérdésre felelve a miniszter azt mondta, ha Ukrajna konzult utasítana ki, a válaszlépés egy hasonló rangú diplomata kiutasítása lenne Magyarországról. Egy másik felvetésre azt hangoztatta, hogy a magyar nemzeti közösség jogai nemcsak veszélyben vannak Kárpátalján, hanem a közösség a jogfosztottság állapotába került. Tagjaitól elvették annak a lehetőségét, hogy kizárólag magyar anyanyelven tanuljanak, továbbá ellehetetlenítenék a magyar kulturális események megtartását és a magyar nyelvű médiumok működését is – sorolta. Magyarország azt tudja tenni, amit eddig: meg tudja állítani az ukránok EU- és NATO-integráció irányába tett lépéseit – közölte.

„Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem”

Vaszil Bodnar ukrán külügyminiszter-helyettes az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek azt nyilatkozta: a magyar fél azon kijelentése, miszerint újabb lépések lehetnek Ukrajna európai integrációjának lassítására, értelmezhető úgy, hogy Budapest az „útlevélbotrány” nyomán kialakult helyzetből a Moszkvával folyó tárgyalásain igyekszik magának hasznot húzni. A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. Hozzátette: az eseményeket Magyarország folyamatosan figyelemmel kíséri, és nem kizárt, hogy a jövőben is szükség lehet az Ukrajna integrációját lassító intézkedésekre. Vaszil Bodnar Szijjártó szavait kommentálva kijelentette, hogy ez a hozzáállás nem felel meg a jó szomszédság politikájának és a partneri viszonynak Ukrajnával. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják. A helyettes külügyminiszter kijelentette, hogy ez Ukrajna számára potenciális veszélyt jelent. A diplomata úgy látja, hogy bizonyos közelmúltbeli magyar lépések nem véletlenszerűen következtek egymás után, így a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű találkozójának megakadályozása a két ország külügyminisztereinek júniusi találkozóját követően, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztos kinevezése, majd a videofelvétel megjelenése, amelyen magyar útleveleket adnak át kárpátaljai magyaroknak azzal a javaslattal, hogy rejtsék el azokat az ukrán hatóságok elől. Kifogásolta, hogy Szijjártó Péter Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszternek augusztus 31-i telefonbeszélgetésük idején tett ígérte ellenére a magyar kormány máig nem változtatta meg a Kárpátalja fejlesztéséért felelős biztosi megnevezést. Bodnar szerint Budapest reakciója az „útlevélbotrányra” arról tanúskodik, hogy Magyarország tisztában van a cselekmény törvénytelenségével. „A kapcsolatok további éleződésével fenyegetnek bennünket, csak azért, mert felhívjuk a figyelmet arra, hogy a magyar konzulok megsértik államunk törvényeit, és ennek következményei lehetnek. Nem arról van szó, hogy kiutasítunk vagy sem, hanem a probléma egészének megoldásáról. Ez azt jelenti, hogy érzik ennek a felelősségnek az elkerülhetetlenségét és azt, hogy ez törvénytelenül volt végrehajtva, az ukrán jogszabályok és a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény megsértésével” – fejtegette a miniszterhelyettes. A diplomata leszögezte: Ukrajna nem fogja tétlenül nézni, hogy Magyarország beavatkozik belügyeibe. „Kitartunk álláspontunk mellett. A megfelelő módon, nagykövetségeinken keresztül fordulunk egymáshoz, külügyminisztereink közvetlenül vitatják meg az ügyet, az államfő felszólal az ENSZ-ben, nekem és kollégáimnak is lesznek kapcsolatfelvételeim” – fűzte hozzá Bodnar további részetekbe nem bocsátkozva. 

Rejtett kamerás felvétel

Az UNIAN ukrán hírügynökség szombaton azt jelentette, hogy egy ukrán nacionalista weboldal elkezdte feltölteni nyilvános adatbázisába magyar állampolgársággal rendelkező kárpátaljaiak nevét és címét. A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai ember adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Az előzményekhez tartozik, hogy az Ukrinform ukrán állami hírügynökség szerdán közzétett egy rejtett kamerával készült videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Péntek este egy rádióinterjúban ezt azzal egészítette ki, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt.

2018.09.23 14:45
Frissítve: 2018.09.23 14:45

Corbyn egy új Brexit-szavazás mellé áll, ha így döntenek a Munkáspárt kongresszusán

Publikálás dátuma
2018.09.23 13:26
Jeremy Corbyn
Fotó: AFP/ PAUL ELLIS
A politikus arról is beszélt: ha kell, a lázadó tory képviselőkhöz csatlakozva le fogja szavazni May Brexit-terveit.
Jeremy Corbyn, a brit Munkáspárt (Labour) vezetője ígéretet tett arra, hogy támogatni fog egy második Brexit-szavazást, amennyiben a tagok így döntenek a párt éves kongresszusán vasárnap – írja a Politico. A politikus azonban leszögezte: ő még mindig az előrehozott parlamenti választásokat pártolná. Corbynt a Sunday Mirror kérdezte egy interjúban a megismételt referendummal kapcsolatban, miután egy friss felmérésből az derült ki, hogy a Munkáspárt tagjainak elsöprő többsége, 86 százaléka új népszavazást akar. A párt jelenlegi vezetése eddig nem támogatta az erre irányuló kezdeményezéseket, jóllehet a párt korábbi vezetője, Tony Blair volt miniszterelnök szintén kampányt folytat annak érdekében, hogy a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről a választók mondhassanak véleményt. Emily Thornberry, a munkáspárti árnyékkormány külügyminiszter-jelöltje korábban azt mondta, a párt nem hiszi, hogy elérhető működőképes megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről azt unióval, és arra készül, hogy ha a kormány mégis a parlament elé terjeszt egy megállapodás-tervezetet, azt leszavazza. Corbyn most kiemelte: a lázadó tory képviselőkhöz csatlakozva le fogja szavazni Theresa May brit kormányfő Brexit-terveit, amennyiben azokat a Munkáspárt nem találja megfelelőnek. A jelenlegi helyzet alapján a brit EU-tagság 2019. március 29-én szűnik meg. Az alsóházi frakciólétszámok alapján a kormány vereségéhez elég lenne, ha mindössze tíz lázadó tory képviselő a megállapodás ellen szavaz, akár a parlamenti pártcsoport keményvonalas EU-szkeptikus szárnyának tagjai közül, akár az EU-párti táborból. A Konzervatív Párt a tavaly nyáron tartott előrehozott választásokon elveszítette addigi csekély alsóházi többségét is, és jelenleg külső eseti támogatással tud csak kormányozni. „Figyelembe véve, hogy Theresa May miniszterelnök kormánya valószínűleg nem tud elfogadtatni a parlamentben semmiféle Brexit-megállapodást, néhány hónapon belül parlamenti választásokat kellhet tartani Nagy-Britanniában” – mondta ezzel kapcsolatban Emily Thornberry.

Egyes felmérésekben már a Labour vezet

A párt éves kongresszusa szerdáig tart, ez – tízezernél is több résztvevőjével és több száz programjával – Európa egyik legnagyobb politikai rendezvénye. Az esemény szlogenje a párt által már a tavalyi választási kampányban is használt jelmondat maradt : „A sokakért, és nem a kevesekért”. Ez azt jelzi, hogy hangsúlyt helyeznek a klasszikus baloldali témákra, a népjóléti intézkedésekre, a leszakadó társadalmi rétegek megsegítésére. A közelmúltban egyébként két, egymástól független közvélemény-kutatás is arra az eredményre jutott, hogy a Munkáspárt nyerne, ha beállna egy megismételt Brexit-referendum mögé. Jeremy Corbynnak a tavalyi előrehozott választásokon ugyan nem sikerült győzelemre vezetnie a Munkáspártot, de az előrejelzésekkel ellentétben szoros versenyre kényszerítették a konzervatívokat. Az erősödés pedig azóta is folytatódik: az egyik legfrissebb felmérés szerint a Labour 41 százalékon áll a toryk 37 százalékával szemben, de más, óvatosabb becslések szerint is legalábbis fej-fej mellett haladnak. 
2018.09.23 13:26
Frissítve: 2018.09.23 13:27