A héten megjelent kormányrendelet értelmében "a Magyar Művészeti Akadémia közfeladatként ellátja a műemlékvédelmi tudományos gyűjtemények kezelésével, gyarapításával, közzétételével, nyilvánosan hozzáférhető kutatószolgálat működtetésével összefüggő feladatokat, valamint közreműködik a kulturális örökségvédelem területét érintő szakértői és tudományos tevékenységekben, illetve az ismeretterjesztéssel és közművelődéssel kapcsolatos feladatok ellátásában.”
A hazai műemlékvédelmi gyűjtemények sorsa ennek ellenére egyelőre rendezetlen. „Amiatt támadnak, hogy bezárt a műemlékvédelmi gyűjtemény, amelyet valójában új helyre költöztettünk." „A helyzet a következő hónapokban rendeződik, és a gyűjteményt ismét ki tudjuk majd nyitni, mert nagy szükség van arra, hogy mindenki számára elérhető legyen a műemlékvédelmi tervtár.” Ezt Latorcai Csaba, a társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár nyilatkozta a Magyar Időknek szeptemberben. A valóság az, hogy a gyűjtemények - Tervtár, Fotótár, Könyvtár, Tudományos Irattár - ma is ugyanott vannak, ahol eddig: a Várban, a műemlékvédelem régi székházában (Táncsics utca 1.), ahol év elején eláztak. Egyetlen darab könyv, irat, fénykép vagy dokumentáció sem költözött el azóta, és nincs is kilátásban semmilyen költözés. Erről lapunk többször is beszámolt, legutóbb Nemzeti kormány kontra nemzeti örökség címmel. Szakszerűen kialakított raktárakról, kutatóhelyekről a Táncsics utcában tehát már nem beszélhetünk. Ezt 2016-ban számolták föl, mondván, hogy új helyre, a Daróczi úti telephelyre költöztetik az egész anyagot. Akkor becsomagolták a gyűjteményeket – a szállításhoz szükséges klimatizált kamionok viszont azóta sem érkeztek meg, mivel nem lett volna hova szállítaniuk a rakományt. A Daróczi úti kutatóhely kialakítására akkor még Sárváry István ex-Forster Központ elnök kapott egy milliárd forint körüli összeget. Ez azonban éppen csak a dobozolásra és néhány gipszkarton fal felhúzására volt elegendő. A kutatóhely megépítése még Sárváry menesztése előtt félbemaradt, a szóbeszéd szerint elfogyott a pénz.
Házon belül folyamatosan mozgatják az egy éve bedobozolt dokumentációkat. Mindez óriási kockázattal jár, veszélyezteti a műemléképületek történetét dokumentáló, több mint 140 éven át gyűjtött tervrajzokat, fényképeket, iratokat. A kutatás újból lehetővé tétele egyre távolabbi jövőbe tolódott. Szakszerű műemlék-helyreállítás a gyűjteményi anyagok ismerete nélkül nem lehetséges, ezért különösen cinikus, ahogyan Latorcai Csaba büszkén harangozza be az újabb és újabb örökségvédelmi programokat. Úgy tűnik, hogy a műemlékek sorsánál sokkal jobban izgatja a helyettes államtitkárt a várbeli épület. Most éppen azért kell a dokumentációkat házon belül áthelyezni, mert maga Latorcai Csaba kíván a Táncsics utcába költözni. Kósa Lajos miniszteri kinevezése miatt ugyanis elhagyni kényszerült korábbi helyét. Így aztán a hírek szerint az Országházra néző, dunai panorámás palotát nézte ki magának. Mi lesz a gyűjteményekkel, ha Latorcaiék a Táncsics utcába költöznek? A Daróczi úti, egykori honvédségi raktárak átalakítását emlegették egy ideig, erről nincs szó, és ami még rosszabb, a dobozokat nem tervezik felnyitni.
TÁNCSICS UTCA 1. - Nem a műemlékek sorsa, a várbeli épület mozgatta meg a kormány fantáziáját
A koncepciótlanságot mutatja, hogy a Miniszterelnökség számára egyetlen dolog volt biztos: meg kell szabadulnia a gyűjteményektől, amiket a Forster Központ megszüntetésekor automatikusan benyeltek. Mivel háttérintézményt alapítani ekkor már nem volt szabad, ezért a tavalyi év azzal telt, hogy megpróbálták „kiárusítani” a gyűjteményeket. Lehetséges végállomásnak hónapokig a Nemzeti Múzeum, majd a sírkerteket gondozó NÖRI (Nemzeti Örökség Intézete) tűnt, holott az örökség szón kívül semmilyen kapcsolódás nincs az örökségvédelmi gyűjteményekkel.
Fekete György látott végül fantáziát a Magyar Építészeti Múzeumban. Az idézett határozat szerint még az idén az MMA kezelésébe kerülnek a műemléki gyűjtemények is. Az MMA az alaptörvényben szereplő köztestület. Kis gömböc módjára gyarapszik, ingatlanjai mellé tavaly megkapta a 2011-ben bezárt és a Daróczi utcában szintén bedobozolt Építészeti Múzeumot is, mostantól a pénzt is megadják hozzá. Az MMA alapszabálya szerint a művészettel, illetve annak oktatásával, elemzésével, bemutatásával összefüggő közfeladatokat lát el. Ezekkel az építészhagyatékokat (is) őrző Építészeti Múzeum még valamennyire összefér, a műemléki gyűjtemények szakszerű fenntartása viszont aligha. Műemlékvédelemről és örökségvédelemről az alapszabályban egyáltalán nincs is szó. Bár az MMA jelenleg a legjobban kistafírozott „független” szakmai szervezet, de egy esetleges politikai fordulat esetén privilegizált helyzete megszűnhet. Aggályos egy, a műemlékvédelem tudományos és gyakorlati feladatainak ellátásához elengedhetetlen és 2017-ig folyamatosan önálló intézmény részeként működött gyűjtemények fenntartójának egy ilyen testületet kinevezni. A műemléki tudományos gyűjtemények alapfeladata a kötelező adatszolgáltatás, ezt nem lehet egy köztestület feladatává tenni - ez a határozat egyik legproblémásabb része.
Az MMA volt elnöke, Fekete György nyilatkozatai szerint az egykori BM kórházban alakítanák ki az Építészeti Múzeumot, azonban a folyamat a legelején tart, még az MNV ZRT-től sem kerültek át az épületek az MMA-hoz. A héten megjelent kormányhatározat elfújta a szakma maradék reményeit is. Most már egyértelmű, hogy a műemléki gyűjtemények továbbra is használhatatlanok maradnak, mivel a határozatban szereplő Városliget úti ingatlan felújítása (melyhez azonnal átcsoportosították a pénzt) bizonyára évekig elhúzódik.
Régészeti törvénymódosítás
Ha a napokban benyújtott törvénymódosítás átmegy, a régészeti feltárások elvégzésére kizárólag a meghatározott állami és önkormányzati intézmények lesznek jogosultak, adta hírül az index.hu. Ennek értelmében a megelőző régészeti feltárásokat és a nagyberuházások (jellemzően útépítések) régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik. A területileg illetékes múzeumok hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású intézményeket vonhatnak be, gazdasági társaságokat nem - ez szöges ellentéte az eddigi szabályozásnak, amely életre hívta a régészeti magántársaságokat.
