Szerbia nem akar választani

Újra az előrehozott választások gondolatával kacérkodik Aleksandr Vucic szerb államfő. Hogy ezúttal miért lenne érdeke a kormányzó Szerb Haladó Pártnak az idő előtti voksolás, azt egyelőre nem indokolták.

Szerbia 2014 januárjában kezdte el az uniós csatlakozási tárgyalásokat, akkor még a jelenlegi külügyminiszter, a szocialista Ivica Dacic volt a miniszterelnök. Márciusban már előrehozott választást rendeztek, Vucic haladói nyomására, mert a belpolitikai helyzet nekik kedvezett. A miniszterelnökséget Vucic vette át, aki meglepetésre 2016 áprilisában újabb idő előtti voksolást írt ki. Lépését azzal indokolta, hogy újabb, megerősített mandátumot szeretne az uniós csatlakozás megkövetelte reformintézkedések véghezviteléhez. Számításai nem váltak be, pártja megnyerte ugyan a választást, de kevesebb mandátumot kapott, mint 2014-ben. Vucic idén áprilisban államfő lett, de valójában mindmáig ő a tényleges miniszterelnök is.

A pillanatnyi szerbiai erőviszonyok még mindig a haladóknak kedveznek, ám nem biztos, hogy politikailag „kifizetődő” évente urnákhoz hívni a választókat. Főképp kézzelfogható indok nélkül. Szerbia csatlakozási folyamata – bár a bővítésnek nem kedvező európai hangulatban – folytatódik, az év végéig újabb három vagy négy új fejezetet nyithat meg Belgrád.

A tényleges csatlakozásnak időpontja sincs még, a folyamatot pedig továbbra is hátráltatja a szerb-koszovói viszonyban fennmaradt feszültség illetve Belgrád orosz politikája. Vucic pénteken egy rendezvényen közölte, december közepén hivatalos oroszországi látogatást tesz, melynek során Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyal majd. Néhány napja Ivica Dacic külügyminiszter egy, a Reutersnek adott interjúban szögezte le, hogy Szerbia szeretné megőrizni a Nyugat, Oroszország és Kína közötti „finom egyensúlyozást”. Azt is egyértelművé tette, hogy a szerb diplomácia nem kíván változtatni Koszovó-álláspontján. „Ha a spanyolok harcolhatnak Katalóniáért, nekünk is lehet Koszovóért", fogalmazott Dacic.

Belgrád már több uniós és főképp amerikai figyelmeztetést kapott a hagyományosan szoros szerb-orosz együttműködés fenntartása miatt. Legutóbb Hoyt Brian Yee amerikai tisztségviselő jelentette ki Belgrádban, hogy Szerbia nem ülhet meg két lovat egyszerre, emlékeztetett a Reuters. Az amerikai diplomata szavai heves reakciókat váltottak ki a szerb fővárosban, november 4-én pedig Putyin Barátság Érdemrenddel tüntette ki Tomislav Nikolic volt szerb államfőt, aki jelenleg az Oroszországgal és Kínával való együttműködést koordináló nemzeti tanács elnöki tisztségét tölti be.

Vucicnak sincs ellenzéke

Az Aleksandar Vucic vezette jobboldali néppárt, az SNS uralja a szerb politikai mezőnyt. A napokban ismertetett felmérés szerint, ha most rendeznék meg az előrehozott választásokat, az SNS a voksok 52,9, a Szerbiai Szocialista Párt a 9,1, a Szabad Polgárok Mozgalma a 7,2, a Demokrata Párt pedig a 6,7 százalékát, szerezné meg. A parlamentbe most csak négy párt jutna be, ami viszont kedvezne a nagyobb erőknek. Jelenleg a belgrádi parlamentben hét párt között oszlanak el a mandátumok. 2016-ban Vucic SNS-e 49,2 százalékot szerzett.

A megkérdezettek 51 százaléka szerint Vucic képviseli leginkább az európai értékeket, és ő járul hozzá leginkább a Szerbia és Oroszország közötti jó kapcsolatok fejlődéséhez is. A szavazók többségének mindkettő fontos.