Paradicsomi állapot a Műcsarnokban

Publikálás dátuma
2017.11.11 06:47
A Genesis című kiállítás november 12-ig látható a Műcsarnokban - Korniss Péter tárlatvezetést tart
Fotó: /
A bolygónak írt szerelmes levelet Sebastiao Salgado brazil fotós a Genesis című projekttel. Korniss Péter fotográfus is tárlatvezetésén jártunk.

„A fotográfiával sokat kell dolgozni, nekem elhihetik!” – mondta a tárlatvezetés közepén Korniss Péter arról, hogy az olyan természet- és állatfotók témái, mint amilyenek Salgado képein láthatóak, nem teremnek csak úgy ott az ember előtt. Ehhez rengeteget kell utazni és várni. A brazil fotós 2004 és 2011 között harminc hosszú utazás során rögzített érintetlen természeti helyeket és kiveszőben lévő népeket és kultúrákat, amelyeket nem ért el a nyugati civilizáció. Ebből lett a Genesis című kiállítás, amelyen közel 250 fekete-fehér képet látni. Hegyes, jeges, sivatagos, erdős őstájakon járunk. Lefotózásukkal Salgadónak nemcsak az volt a célja, hogy megmutassa, milyen lehetett a bolygó az ember előtt. Figyelemfelhívás is: félő, hogy az érintetlenség utolsó pillanatait rögzítette.

Salgado Brazíliában nőtt fel egy farmon, amelyet az erdő vett körül. Tanulmányai miatt hagyta el a vidéket és bár közgazdászként végzett, riporterként dolgozott. Egészségügyi állapota miatt az orvosok azt tanácsolták, fejezze be a világjárást, ekkor vonult vissza a farmjára, ahol az erdőségnek már nyoma sem maradt. E pusztítás ösztönözte arra, hogy felkeresse az eltűnőben lévő tájakat, és a népeket, amelyeknek jellegzetes szokásai és öltözködésük még a mindennapjaikhoz tartozik, nem pedig csak évről évre felelevenített hagyományok. 

DÉLI SIMABÁLNA - Argentína, 2004

DÉLI SIMABÁLNA - Argentína, 2004

Korniss fotográfusi szemmel vezette végig a nagy csapat érdeklődőt. – Ha van érintetlen táj, akkor a jéghegyek világa az. Az ottani fény alkalmas arra, hogy kiemelje ezt az érintetlenséget. Letisztultság, tisztaság, formai tökéletessség, ezek a Salgado-képek legfontosabb jellemvonásai – mondta Korniss, és a vezetés során többször is felhívta a figyelmet a képek gondos komponáltságára.

A nyugalmat árasztó déli terület pingvinjei, simabálnái és fókái után a természeti szentélyek címkével ellátott képegyüttesben már megjelennek emberek is. A Korniss által kiemelt képen egy nyugat-pápuai jali férfi látható növények között. Itt az ember összetartozik a természettel. – A képeken az a kultúra a lényeges, amit ezek az emberek megőriztek. Salgado nem az egyénre tereli a figyelmet, hanem egy közösség kultúrájára – magyarázta Korniss. Ez éppúgy igaz a nyugat-pápuai korowaiokról, mint a szibériai nyenyecekről, a szudáni dinka törzsről, vagy a mentawai közösségről készült képekre.

MURSZI NŐK AJAKTÁNYÉRRAL - Etiópia, 2007

MURSZI NŐK AJAKTÁNYÉRRAL - Etiópia, 2007

Az Afrika teremben látható képeken már több a mozgás, lényeges a képet finomabbá tévő füst és pára, de itt is a komponálás a lényeg. – Jó riporteri iskolázottság kell ahhoz, hogy akkor is meg tudja határozni a képhatárokat, amikor történnek a dolgok. Ilyenkor sincs szó véletlenről – emelte ki Korniss, aki szerint figyelemre méltó a namíbiai sivatag homokdűnéiről készült képek kompozíciója is.

Az északi félteke képein – amelyek például Kanadában, a Colorado-fennsíkon és Szibériában készültek – már nemcsak nyugalmat, de ridegséget is érezni. Sok légifelvételt is látunk itt. Korniss egy olyan képet választott ki, amelyen gondolkodni kell: Kamcsatkában járunk, és olyan, mintha két fotót látnánk. Két vulkán között a fotó közepén felhősáv, ez adja a csalóka vizuális hatást. – Egy képhez nemcsak fotós kell, a nézői munka is, de erről leszoktunk. A képernyőn csak pörgetjük a képeket. Pedig a fotókat ugyanúgy végig kell olvasni, mint egy mondatot – mondta Korniss.

Az Amazónia és Pantanal képeit összefogó teremben Korniss az állatfotókat emelte ki, például a nagy kócsagról és a kajmánokról készülteket, majd a vezetés végén egy, a fotográfus szerint az egész tárlat üzenetét magában hordozó képet említett meg. Szerinte ez a Paradicsom: a fotón az ajakdugót viselő zo’é nép női tagjai hatalmas levelek között festik egymást. Korniss szerint Salgado a teremtés azon pillanatát akarta felidézni a Genesissel, amikor a föld, a hegyek, az őserdők, a törzsek és a vulkánok világa még érintetlen volt. Maga az éden.

2017.11.11 06:47

Velencei barokk remekművek Budapesten

Publikálás dátuma
2018.09.18 17:58

Fotó: /
Velencei látképek címmel nyílt időszaki kamaratárlat a Magyar Nemzeti Galériában. A négy festmény - Canaletto: Capriccio gótikus templommal és lagúnával, Francesco Guardi: A Piazza San Marco, San Geminiano felé, Michele Marieschi: A Grand Canale látképe a Rive del Vinnel és a del Carbonnal (képünkön) és Henrik Frans van Lint: La Salute látképe a Punta della Doganával - először látható Magyarországon. Itáliában sok évszázados a mecenatúra hagyománya, amelyet ma is rengeteg magánszemély és cég követ. Így tesz a CIB Bank anyabankja, az Intesa Sanpaoló is, amelynek húszezres műgyűjteményéből különleges XVIII. századi olajképeket mutatnak be utazó kamarakiállításon. A kiállítás október 14-ig látható.  
Témák
Velence
2018.09.18 17:58
Frissítve: 2018.09.18 19:09

Ékszer, performansz, orgazmus

Publikálás dátuma
2018.09.18 14:00

Fotó: / Csortos Szabolcs
Írók alkotásai ihlették a különleges bizsukat, amelyeket Pécsett csodálhatunk meg.
Provokatív és bosszantó a pécsi Ezüstlánc Ékszergaléria egyik vitrinjének szinte valamennyi portékája. Pofátlan, szamárfület mutató, lükét játszó, kifürkészhetetlen. Politikai beállítottságtól függően persze mondhatjuk ezeket az ékszereket gyökértelennek vagy éppen böszmének is. Praktikus kuncsaftként meg funkcionálisan használhatatlannak. Mert - ugye - az ékszert mindig publikumnak szánjuk, de ki tenne társaságban a szájára olyan szájszélformájú … izét (hívjuk szájékszernek), ami nem engedi őt szájnyitni (fecsegni), vagy olyan gyűrűt, ami gyűszűszerű, vagy olyat, amiben egy csavarszög folyamatosan böki az ujjunkat, esetleg olyat, amit fogni kell, mert különben leesik, elgurul, elvész… Amúgy a vitrin tenyérben elférő, néma mutatványosai ahhoz képest, hogy ékszernek mondják magukat, végül is nem drágák, viszont ahhoz képest, hogy nincs bennük se arany, se drágakő, hát… ne tudd meg! Aki szokványos, hordható, megfizethető ékszert akar venni a boltban, az átsétál a szemközi vitrinhez, s ott választhat kedvére valót. A közönség mégis gyakran ennél a vitrinnél időz. Hiába, ilyen az ember: kíváncsi, ábrándozó, bolondos.
Vonzó az is, hogy ezeknek az ékszereknek előélete van. Jelesül az, hogy a bolt gazdája és egyetlen eladója, Bauer Gábor felkért négy írni tudót, Lackfi Jánost, Karafiáth Orsolyát, Darvasi Lászlót és Grecsó Krisztiánt, szüljenek valamit, bármit, akármit, s a szövegeket odaadta 16 menő ékszertervezőnek, hogy az írásoktól ihletetten készítsenek valamit, bármit, akármit, ami ékszer vagy annak hívható. Bauer – aki nem látszik ékszerhajhásznak: mindössze egy négyzetalakú, ébenfa berakásos ezüstgyűrű díszíti bal kezét – nem is várta, hogy köznapi viselésre alkalmas ékszereket küldjenek a felkért művészek.  - Ezek performanszok, polcra tehető kisplasztikák, mindegyiknek üzenete van – mondja ő, de azért meg akar arról győzni, hogy némelyik gyűrű vagy kitűző igenis hordható. Nem vitatkozom vele, hisz például a desszertet meg a muttercsavart formázó gyűrűk – beléjük feccolt üzenet ide vagy oda – gond nélkül ujjra húzhatók.
Egyébként az apró, belvárosi bolt nem először rendez performansz-gondolkodású sztárékszerészeknek eladással egybekötött minitárlatot. Aki nem venni jön ide, az az élményért néz be. Az egyedi dizájnú művekért, a tervezők béklyó nélküliségéért, humoráért, játékosságáért. És az itt összeverődő közösségért. A szemközti kávézóban az ékszerek kapcsán hamarosan újra míting lesz, felolvassák az ékszerkészítőknek ihletet adó írók és költők műveit. Várhatóan elhangzik majd a Szív Ernő álnéven publikáló Darvasi László egyik rövid ékszersztorija: „Egyszer egy amszterdami ékszerüzletbe betipegett egy lány – én -, és kérdezte az öreg, nagyítós kereskedőt – én -, az orgazmus ékszer-e. Igen, lányom, az orgazmus is ékszer.”

Infó:

Ezüstlánc Ékszergaléria Pécs A kiállítás nyitva: október 8-ig 

Arany-ezüst éj

Szeptember 21-én rendezik a kortárs ékszereket bemutató Ékszerek Éjszakáját 110 alkotó 42 helyszín részvételével. Az eseményhez kapcsolódó térképpel délután 4-től éjfélig lehet barangolni, személyesen is megismerkedni az alkotókkal. A sok-sok budapesti helyszín mellett a pécsi Ezüstlánc Ékszergaléria is részt vesz a programban.  

2018.09.18 14:00
Frissítve: 2018.09.18 14:00