Előfizetés

Fóka bénította meg a repteret Alaszkában

Publikálás dátuma
2017.11.13. 06:16

A tengeri emlős Utqiaġvik repülőterén tévedt a betonra. A reptéri alkalmazottak nem tudtak mit kezdeni vele, a szabályzatuk nem rendelkezett hasonló esetről és felkészülve sem voltak rá. Leállították hát a forgalmat és az állatvédelmi szolgálatot hívták - végül az szállította el a kifutóról a 200 kilogrammos napozó fókát.

Nem védik meg az embereket - Inkább a veszélyeket feltárókat akadályozzák

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2017.11.10. 06:15
Elhagyott gyártelep - A Budapesti Vegyiművek volt Kén utcai lerakata Forrás: Greenpeace
Csak pénzért, vagy egyáltalán nem akart kiadni közérdekű adatokat több kormányhivatal a környezetszennyezéseket feltáró civileknek.

A környezetvédelemért is felelős kormányhivatalok több esetben nem adtak ki, vagy csak indokolatlanul magas összegért bocsátottak volna a Greenpeace Magyarország rendelkezésére olyan adatokat, amelyekkel segíthették volna a hazai környezetszennyezéseket feltáró civilek munkáját. Erről Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag szakértője számolt be a Greenpeace "Mérgezett örökségünk" című jelentésének második kötetét bemutató rendezvényen.

Noha a kormányhivatalok többsége együttműködőnek bizonyult (a jelentésben 30 súlyosan szennyezett terület kaphatott helyet), a budapesti Csepel Művek és a Metal-Art Zrt., illetve a volt Budapesti Vegyi Művek (BVM) garéi és hidasi telephelyén lévő szennyezést nem sikerült megvizsgálni. A Pest Megyei Kormányhivatal a Csepel Művek esetén mintegy 100 ezer forint, a Metal-Art Zrt. szennyezettségével kapcsolatban 35 ezer forintért adta volna meg a kért információkat (a szigetszentmiklósi Bucka-tó ügyében is majdnem 100 ezer forintot kért a kormányhivatal, ám az adatokat végül az önkormányzat ingyen a civilek rendelkezésére bocsátotta).

Simon Gergely elmondta: az összeget indokolatlanul magasnak tartják, különösen, hogy a hatósági tájékoztatás szerint a kiszámlázott munka nagy részét (adatbeszerzés, digitalizálás) már korábban elvégezték, így önmagában az adatkiadás folyamata nem indokolhatna ekkora összeget. A Metal-Art Zrt. esetében a civilek - kifogásaikat fenntartva - ugyan kifizették a költségeket, ám további kérdéseikkel kapcsolatban csak részleges tájékoztatást kaptak, így a szennyezést végül nem sikerült átfogóan feltérképezni.

A BVM garéi és hidasi telephelyével kapcsolatban pénzért sem volt hajlandó adatokat kiadni a Baranya Megyei Kormányhivatal, ezért a Greenpeace az adatvédelmi hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a civileknek, a kormányhivatal az információk visszatartásával több pontban is megsértette az Infotörvényt. A környezetvédőknek mégis bírósághoz kellett fordulniuk, mert a kormányhivatal ezek után sem tett eleget törvényi kötelezettségének.

A Greenpeace tavaly év végén publikált első kiadványát így 15 új helyszínnel egészíthették ki. Ezek között szerepel Abasár és Szentendre, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. Szentendrén a Pest Megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat (ma Hungaropen Író- és Írószergyártó Kft.) területén, a felszín alatti vizekben a határérték ötszázszorosát mérték rákkeltő vinil-kloridból. A szennyezés már ivóvízkutakat is elért, amiket le kellett zárni. Abasáron a vezetékes vízhálózat több pontján mértek magas koncentrációban rákkeltő kockázatú halogénezett oldószereket. A településre most máshonnan hozzák az ivóvizet.

A jelentésbe bekerültek olyan közismert hazai cégek, ipari létesítmények is, ahol a mai napig folyik a termelés - anélkül hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme. A Borsodchem területe alatt nagyjából félezer tonna higany található a talajban, a Dunaferr környékén a rákkeltő benzol a "D" kármentesítési szennyezettségi határértéket meghaladó mennyiségben már 30 hektáron van jelen. Az Alkaloida körüli szennyezések legfőbb szennyezőanyaga ugyancsak a benzol, konventrációja meghaladja a határérték százszorosát. Egyes források szerint a szennyezés Tiszavasvári ivóvízellátását biztosító rétegvízkészletet is elérte.

- Sürgősen el kellene kezdeni veszélyes szennyezések megtisztítását és kármentesítését, állami program keretében - mondta Simon Gergely. A Greenpeace szakértője szerint a "szennyező fizet" elvének alkalmazásával a költségeket utólag is érvényesíteni kell ott, ahol még elérhetőek a felelősök. A zöldszervezet nemrég petíciót is indított, amit már több ezren írtak alá.

Zöldombudsman: érdemi lépések kellenek
A Greenpeace jelentését a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencia keretében mutatták be. Bándi Gyula zöldombudsman hangsúlyozta: noha a jogszabályi feltételek látszólag adottak, nincs érdemi lépés a károk felszámolása terén. - Több jogszabályi és jogszabály-alkalmazási hiányosság is előfordul, ezeket orvosolni kell. A költséget igénylő azonnali beavatkozásokra nincs fedezet, ezzel kapcsolatban teljesen új eljárásrendet kell kidolgozni - mondta. Bándi Gyula ígéretet tett arra: olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. - Az államnak, amelynek Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a környezet és a polgárok védelme, nem lehet érdeke a környezeti kockázatok, károk eszkalálódása - tette hozzá.

Tovább mérgeznek a régi örökségek

Rákkeltő kadmium és arzén a talajvizekben, több száz tonnányi higany a talajban, mérgek által veszélyeztetett ivóvízkutak. Ilyen és ehhez hasonló szennyezéseket tár fel a Greenpeace Magyarország a Mérgezett örökségünk című jelentésük második kötetében. A kiadványt szerdán, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes által szervezett "Fizessen a jövő nemzedék?" konferencián mutatták be.

A környezetvédő szervezet 2015-ben kezdte feltérképezni az ország legszennyezettebb területeit, a tavalyi év végén publikált első kiadványt most 15 új helyszínnel egészítették ki. Ezek között van Abasár és Szentendre is, ahol a már bezárt létesítmények által okozott szennyezések máig veszélyeztetik az ivóvízbázist. De van olyan üzem is, ahol a mai napig folyik a termelés, anélkül, hogy a múltbeli szennyezések teljes kármentesítése befejeződött volna. Ilyen például a Borsodchem, a Dunaferr vagy az Alkaloida tiszavasvári üzeme.

Bándi Gyula zöldombudsman ígéretet tett arra, hogy olyan jogszabály-módosítási javaslatcsomagot dolgoz ki, amely előírja a környezetvédelmi biztosítékadást és gördülékenyebbé teszi az akadozó kármentesítési ügyek megoldását. A Greenpeace azonnali cselekvésre szólította fel a kormányt a szennyezések felszámolására, petíciót is indítottak, amit már több ezren írtak alá.

Klímakonferencia
Megkezdődött Bonnban a 23. ENSZ klímakonferencia, amelynek célja a Párizsi Megállapodás megerősítése. Ennek egyik alapeleme a szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának csaknem 70 százalékáért. Emellett a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint jelentős támogatásokban részesülnek, amely hátráltatja a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet.