Magyarország a kiberhadviselésben jeleskedne

Publikálás dátuma
2017.11.14. 06:35
Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter Simicskó Istvánnal Fotó: AFP/Emmanuel Dunand

Magyarország elsősorban a kiberhadviselés és a stratégiai kommunikáció terén lát lehetőséget arra, hogy hozzájáruljon az Európai Unió formálódó védelmi együttműködéséhez – fejtette ki Brüsszelben Szijjártó Péter, az EU-tagországok külügy- és védelmi minisztereinek találkozóján, amelyen részt vett Simicskó István, a védelmi tárca vezetője is. A külügyminiszter azt sem zárta ki, hogy az ország a jövőben jelentősebb szerepet vállaljon az EU krízishelyzetekre reagáló és válságkezelő misszióiban.

Az EU székhelyén hétfőn 23 tagállam írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy közösen fejlesztik a védelmi képességeiket, együtt vágnak bele katonai célú kutatási projektekbe és eszközök beszerzésébe, valamint fokozzák fegyveres erejük készenlétét. A védelmi unió csírájának számító együttműködésből egyelőre Dánia, az Egyesült Királyság, Írország, Málta és Portugália maradnak ki.

A részes tagállamok képviselői várhatóan decemberben hoznak hivatalos határozatot védelmük intézményesített koordinációjáról.

Az uniós országok szorosabb védelmi együttműködésének ötletét Franciaország és Németország vetette fel a Brexitről szóló tavaly júniusi brit népszavazás után. A javaslat lendületet kapott attól is, hogy az új amerikai elnök jelentősebb katonai szerepvállalást sürgetett az európai szövetségesektől.

Az együttműködésben részt vevő kormányoknak a jövő hónap végéig kell nyilatkozniuk, hogy pontosan hogyan és mennyi pénzzel járulnak hozzá a célok teljesítéséhez. Ekkorra kell kiderülnie annak is, hogy melyek lesznek az első együttes fejlesztések. Az Európai Bizottság a 2019-ig tartó közös költségvetésből 5 milliárd eurót szánna az együttműködésre, de a tervek szerint ezt jóval meg kell haladnia a tagországok felajánlásának. Szijjártó Péter egyelőre nem tudta megbecsülni a magyar hozzájárulás mértékét, csak annyit jegyzett meg, hogy a pénzből nem a NATO eszközeit és erőforrásait kell lemásolni. Magyar vélemény szerint az együttműködésnek kedvező hatása lehet az európai és azon belül is a magyar védelmi iparra, amelynek fejlesztése egyébként is fontos eleme a kormány újraiparosítási szándékának – közölte a külügyminiszter.

Orbán táviratot írt az iráni elnöknek

Orbán Viktor miniszterelnök Haszan Róháni iráni elnöknek írt táviratában a magyar nép nevében kifejezte részvétét a térséget sújtó földrengés áldozatai családjainak - közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke hétfő este.

"Mély szomorúsággal értesültem az Irán nyugati régióiban pusztító földrengésről. Ezekben a nehéz időkben a szívünk az iráni néppel van, és azokkal a bátor hősökkel, akik e tragikus katasztrófa túlélőinek megtalálásán és segítésén dolgoznak" - írta Orbán Viktor. A legfrissebb adatok szerint több mint négyszáz halálos áldozatot követelt az Irán és Irak határvidékén vasárnap éjszaka bekövetkezett, 7,3-es erősségű földrengés, a sérültek száma meghaladja a hétezret.

Szerző

Bocsánatot kért a külügyminiszter

Publikálás dátuma
2017.11.13. 21:17
FOTÓ: BEN STANSALL / AFP
Bocsánatot kért hétfőn Boris Johnson brit külügyminiszter az Iránban bebörtönzött brit-iráni állampolgár ügyében tett minapi kijelentései miatt, amelyek után az elítélt nő ellen az iráni hatóságok újból vádat emeltek.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója tavaly tavasszal utazott Iránba kislányával családlátogatásra, ám amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték, és azóta is a teheráni Evin börtönben tartják fogva.

Nemrégiben azonban ismét bíróság elé állították, és újabb vádat emeltek ellene, ezúttal az iráni rendszer elleni propaganda terjesztése címén. E fejlemény közvetlen előzményeként Boris Johnson a londoni alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán azt mondta: tudomása szerint Nazanin Zaghari-Ratcliffe "újságírói tanfolyamot tartott" Iránban.

Johnson e kijelentésével gyakorlatilag megcáfolta a család és a munkáltató egybehangzó álláspontját, amely szerint Nazanin Zaghari-Ratcliffe kizárólag családlátogatás céljából utazott Iránba. Londoni sajtóértesülések szerint a brit külügyminiszter alsóházi kijelentése utáni újabb iráni vádemelés alapján akár tíz évre is meghosszabbíthatják Nazanin Zaghari-Ratcliffe börtönbüntetését.

Johnson a Nagy-Britanniában hatalmas belpolitikai vihart és közfelháborodást keltő ügyben sürgősséggel benyújtott képviselői kérdésre válaszolva hétfő este a londoni alsóházban kijelentette: a brit kormánynak nincs kétsége afelől, hogy Nazanin Zaghari-Ratcliffe szabadságát töltötte Iránban, és látogatása alatt semmiféle szakmai tevékenységet ott nem folytatott.

A brit külügyminiszter elismerte, hogy a külügyi bizottság meghallgatásán tett kijelentései "egyértelműbbek is lehettek volna", és az általa használt szavak "alkalmasak voltak a félremagyarázásra". Johnson közölte: bocsánatot kér Nazanin Zaghari-Ratcliffe-től és családjától, ha "akaratlanul" további "gyötrelmeket" okozott nekik, és visszavon bármiféle olyan utalást, amelyből az a következtetés vonható le, hogy Nazanin Zaghari-Ratcliffe "szakmai okokból" utazott Iránba.

Megerősítette, hogy hamarosan találkozik Richard Ratcliffe-fel, Nazanin Zaghari-Ratcliffe férjével, és még az év vége előtt Iránba utazik az ügy rendezése végett. Richard Ratcliffe hétfőn a BBC rádiónak elmondta: felesége az idegösszeomlás határára került, és súlyos egészségi problémái vannak; a minap mellrák gyanújával vizsgálták a teheráni börtönkórházban, de a vizsgálat nem hozott egyértelmű eredményt.

Ratcliffe felszólította a brit külügyminisztériumot, hogy feleségét helyezze diplomáciai védelem alá, ez ugyanis magasabb szintű védelmet jelentene, mint az egyszerű konzuli segítség. A Downing Street szóvivője hétfői nyilatkozatában nem zárta ki ennek lehetőségét.

Szerző