Előfizetés

Szijjártó bekérette az amerikai ügyvivőt, Kovács komcsizott

Publikálás dátuma
2017.11.14. 20:38
FOTÓ: Molnár Ádám
A Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette David Kostelancik amerikai ügyvivőt azért, mert ahogy lapunk is megírta, az amerikai külügyminisztérium 2018-ban összesen akár 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná a Budapesten kívüli nyilvánosságot.

A múlt héten a magyar külügyminisztérium a hírre csak annyit reagált, hogy „szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni”, most viszont az RTL Klub úgy tudja, hogy bekérették az ügyvivőt, mert magyarázatot várnak, és mert a kormány szerint ez egy beavatkozási kísérlet a magyar belpolitikába. 

A csatorna kérdésére az Amerikai Külügyminisztérium közölte, hogy a pénzt csak a választások után utalnák. Hozzátették: az Orbán-kormánynak többször is jelezték, hogy aggódnak a magyar sajtó állapota miatt. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő lapunk kérdésére hasonlóképpen reagált. Szerinte is világos jelzés, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt.

A 444.hu vette észre, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű blogján elpanaszolta: a Washington Post nem volt hajlandó lehozni cikkét, amit válasznak szánt a magyar kormányt ért bírálatokra. Kovács szerint hasonló cenzúra működött a kommunista Magyarországon is. 

Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.

Trükközik a Fidesz? - Végjáték a kamupártokkal

Hargitai Miklós, Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.11.14. 20:34
MTI Fotó: Kovács Attila
Alighanem sikerült véget vetni a politikai szerencselovagok kampánypénz-lenyúlásának, ám akad, aki úgy látja: ahogy egykor a kamupártok életre segítése, úgy most ellehetetlenítése is Fidesz-trükk.

Elfogadta a parlament a kampányfinanszírozási törvény módosítását, amit a fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert kezdeményezett, az MSZP-s Bárándy Gergely javaslatára pedig tovább szigorítottak. Így az egyéni jelöltekhez hasonlóan mostantól a pártoknak is kötelező visszafizetniük az államtól kapott kampánypénzt, ha a választásokon nem érik el az 1 százalékot. Ha ezt az adott párt határidőre nem teljesíti, akkor annak vezető tisztségviselőjének kell kifizetnie. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

Mindennek az ad jelentőséget, hogy a 2014-es parlamenti választáson két egyéni mandátumot biztosan a kamupártoknak köszönhetett a Fidesz, azokon múlt ugyanis, hogy a legszorosabb választókerületeket is megnyerte a kormányoldal. Mint annak idején a 24.hu kiszámolta a budapesti 15-ös választókerületben (a XVIII. kerületben) Kucsák László, a Fidesz-KDNP jelöltje az újraszámlálás után végül 60 szavazattal győzött Kunhalmi Ágnes szocialista politikus ellen, miközben az alig létező pártok több száz voksot vittek el – szinte bizonyosan nem a Fidesztől. A 12-es választókerületben, Rákospalotán pedig 277 szavazattal győzött a fideszes László Tamás az MSZP-s Móricz Eszter előtt.

A mostani szigorítást 184 igen szavazattal fogadták el, a Demokratikus Koalíció már korábban közölte: képviselői tartózkodni fognak. Indoklásuk úgy szólt: az egész választójogi rendszer antidemokratikus és részrehajló, ezért azt nem módosítgatni, hanem teljes egészében törölni kell, és arányos választójogi rendszerrel kell felváltani. "Ezért nem szavazhatunk igennel. De nem szavazhatunk nemmel sem, mert a benyújtott konkrét javaslat – amelynek tartalma az ellenzéki pártoktól származik – valós problémát oldhat meg" – írták.

Ketten szavaztak csak nemmel, Kész Zoltán és Szelényi Zsuzsanna független képviselők. Kész Zoltán, veszprémi országgyűlési képviselő érdeklődésünkre leszögezte: tudatosan nyomott nem gombot, mert szerinte a Fidesznek a javaslattal kapcsolatban hátsó gondolatai vannak. – Mivel a jelöltek maguk felelnek a kampánytámogatásukért, az esetleges visszalépéseknek még nagyobb lesz a tétje, vagyis mindez akadályozhatja azt, hogy az utolsó pillanatban egységessé váljon az ellenzék egy-egy választókerületben – utalt Kész Zoltán arra, hogy mindez a Fidesz politikai érdekeit szolgálhatja.

– A Fidesz kevéssé tart a jelenlegi ellenzék pártjaitól, azt viszont kockázatnak látja, hogy a választásokig összeáll egy olyan lista (civil háttérrel, vagy valamilyen technikai koalíció révén), amelyet nem tud előre bemérni, illetve nem képes előre látni a mozgását – mondta a Népszavának egy, az előző választáson független jelöltként indult politikus. Szerinte nem feltétlenül baloldali indulóra gondolt a törvényjavaslat megfogalmazásakor a kormánypárt, hanem esetleg olyan formációra, amely a jobboldali térfélről hoz el jelentős számú szavazatot. Forrásunk azt mondta: az ellenzék töredezett, így az azt tovább osztó kamupártokra nincs szüksége a Fidesznek, ugyanakkor az országban igen erős „Fidesz-váltó” hangulat van, ilyen légkörben egy ma még ismeretlen összeállás is okozhatna váratlan meglepetést. Azt is szóvá tette ugyanakkor, hogy a független jelöltekre továbbra is jóval magasabb, 2 százalékos eredményküszöb vonatkozik, ami akár alkotmányellenes megkülönböztetés is lehet.

Megszavazta a Fidesz Czeglédy bűnösségét
Beelőzte az ügyészséget és a bíróságot is a Fidesz: bár nemhogy bírósági ítélet, még vádemelés sincs a Czeglédy Csaba és társai ellen nyár közepén indított nyomozásban, a kormánytöbbség kedden elfogadta az őket elítélő országgyűlési határozatot. Ebben az szerepel, hogy a letartóztatott baloldali politikus szerintük „tudatosan megkárosítottak mintegy ezer fiatal munkavállalót”. Az ügyészség és a bíróság szerepén túl a kormánypárt egyúttal feljelentőként is fellépett: „indokoltnak látja” annak a vizsgálatát, hogy Czeglédy cégének, a Human Operator Zrt.-nek volt-e köze balliberális pártok finanszírozásához.
A helyzet pikantériája, hogy a kormánypárt részben olyan állításokat foglalt most határozatba, amelyeket korábban a kormánysajtó már kénytelen volt helyreigazítani, így egyáltalán nem bizonyosodott be, hogy "mintegy ezer" fiatal lenne érintett az ügyben, ahogy az is erősen kérdéses, hogy ki károsított meg kit.
Mint ismeret, nyár közepén épp fizetésnap körül csapott le Csongrád megyei Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatósága a diákmunka szövetkezetet üzemeltető Human Operator Zrt.-re, majd a cég minden iratát, adathordozóját lefoglalta, bankszámláját befagyasztotta, Czeglédy Csabát és azóta 17 társát őrizetbe pedig őrizetbe vették a hatóságok milliárdos adócsalás gyanújával. Bár a Human Operator által foglalkoztatott diákok egy kisebb része az adóhivatal akciója miatt nem kapott fizetést, a kampányüzemmódra kapcsolt kormánypárt és médiája azóta is igyekszik ezt a július óta előzetesben lévő Czeglédy Csaba nyakába varrni. A most elfogadott határozat szerint pedig úgy rendelkezik, hogy rendkívüli eljárással, adófizetői pénzekből kell kártalanítani a diákokat, bár azt, hogy kiket és miként, még nem tudni. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségét (Diákész), amely korábban az ügyben Orbán Viktor segítségét kérte, a szervezet elnöke nem kívánt nyilatkozni lapunknak. - B. Z.



Orbán tárgyalt a MÚSZ elnökével

Publikálás dátuma
2017.11.14. 18:34
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Botár Gergely
A magyar úszósport helyzetéről és jövőjéről egyeztetett egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke kedden délután az Országházban - tájékoztatott Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Minden gyermek tanuljon meg úszni - ez a mottója a kormány és az úszószövetség közös munkájának; a keddi egyeztetés fő témája is az volt, hogyan lehet biztosítani az ehhez szükséges feltételrendszert - közölte a sajtófőnök. Hozzátette: a felek áttekintették a magyar felkészülést a soron következő nemzetközi úszósport-eseményekre, és tárgyaltak a szakemberképzés valamint a sportegészségügy hazai helyzetéről is.