Szijjártó bekérette az amerikai ügyvivőt, Kovács komcsizott

Publikálás dátuma
2017.11.14 20:38
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette David Kostelancik amerikai ügyvivőt azért, mert ahogy lapunk is megírta, az amerikai külügyminisztérium 2018-ban összesen akár 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná a Budapesten kívüli nyilvánosságot.

A múlt héten a magyar külügyminisztérium a hírre csak annyit reagált, hogy „szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni”, most viszont az RTL Klub úgy tudja, hogy bekérették az ügyvivőt, mert magyarázatot várnak, és mert a kormány szerint ez egy beavatkozási kísérlet a magyar belpolitikába. 

A csatorna kérdésére az Amerikai Külügyminisztérium közölte, hogy a pénzt csak a választások után utalnák. Hozzátették: az Orbán-kormánynak többször is jelezték, hogy aggódnak a magyar sajtó állapota miatt. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő lapunk kérdésére hasonlóképpen reagált. Szerinte is világos jelzés, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt.

A 444.hu vette észre, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű blogján elpanaszolta: a Washington Post nem volt hajlandó lehozni cikkét, amit válasznak szánt a magyar kormányt ért bírálatokra. Kovács szerint hasonló cenzúra működött a kommunista Magyarországon is. 

Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.

Szerző
2017.11.14 20:38
Frissítve: 2017.11.14 23:19

Orbán: Mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja

Publikálás dátuma
2018.09.19 18:52

Fotó: AFP/ BARBARA GINDL / APA
A miniszterelnök ezt válaszolta arra a kérdésre, hogy a Fidesz tagja marad-e az Európai Néppártnak.
Magyarország ragaszkodik azon jogához, hogy az ő feladata megvédeni határait – jelentette ki újságíróknak Orbán Viktor szerdán Salzburgban, az európai uniós állam- és kormányfők informális találkozója előtt, a néppárti miniszterelnökök tanácskozására érkezve. Az MTI tudósítása szerint arra a kérdésre, hogy miért kifogásolja a Frontex európai határ- és partvédelmi ügynökség megerősítéséről szóló javaslatokat, miközben mindig is az EU külső határainak védelmét szorgalmazta, a magyar kormányfő azt válaszolta:
„Örülünk, hogy most már arra a kérdésre koncentrálunk, hogy miként védjük meg a határokat, ez jó.”
Hozzátette: nincs szükség arra, hogy határvédelmi jogköröket vonjanak el Magyarországtól, „mert képesek vagyunk megvédeni a határainkat. Ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy ez a mi feladatunk”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az illegális migrációt sikerült megállítani a szerb-magyar határon.
„Elvégezzük a munkát”
– tette hozzá.
A Frontex megerősítéséről szóló javaslattal kapcsolatban úgy reagált: megvédett-e az ügynökség bárhol is határokat valaha? „Mi, magyarok igen” – közölte. A kétnapos informális EU-csúcstalálkozó másik fő témájáról, a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételrendszeréről szólva azt mondta, a „fair Brexit” a legfontosabb, „méltányos megállapodást szeretnénk” az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Arra a kérdésre, hogy nagyobb kompromisszumra lenne szükség, a miniszterelnök kijelentette, az Európai Néppártban (EPP) abban állapodtak meg, hogy nem zavarják az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier munkáját. Orbán Viktort arról is kérdezték, hogy pártja, a Fidesz tagja marad-e az EPP-nek. A kormányfő erre azt válaszolta,
„mi vagyunk az EPP legsikeresebb pártja”.
Arról lapunk is írt korábban, hogy a Fideszben egyenesen azt várják: az EP-választásokig folyamatosan erősödni fog a párt európai pozíciója, majd a választások után az EPP-n belül szintén megnő a frakcióban a Fidesz befolyása, mivel a jelenlegi 12-höz képest akár 15 mandátumot is szerezhet majd a párt. Akkor még a Sargentini-jelentésnek sem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget, arról pedig szó sem volt, hogy akár a párt kizárása is komolyan szóba kerülhet az őszre. Ehhez képest most már – az ATV információi szerint – maga Orbán Viktor beszélt arról a párt évadnyitó frakcióülésén, hogy ugyanakkora esélyt lát a kizárásra, mint arra, hogy végül maradhatnak a néppártban. Orbán egyébként a Facebook-oldalán egy videót is közzétett, miután Salzburgba érkezett. Ebben közölte: Magyarország a határőrizet jogát nem adja át, „ezt tőlünk elvenni nem lehet”, és ezt fogja képviselni a csúcstalálkozón is.
2018.09.19 18:52
Frissítve: 2018.09.19 19:24

Titokban avattak Horthy-szobrot Hajdúböszörményben

Publikálás dátuma
2018.09.19 18:41

Fotó: Facebook/
Az eseményen felszólalt Kiss Attila fideszes polgármester is.
Horthy-szobrot avattak szeptember 15-én a Hajdúböszörményhez tartozó Bodaszőlőn, az egykori kormányzót formázó alkotással együtt leplezték le Baltazár Dezső református püspök mellszobrát is – írja a Magyar Narancs. Az eseményről Zetényi-Csukás Ferenc Facebook-oldala tudósított, tőle tudhatjuk – illetve a közzétett fotók alapján kiderül –, hogy az avatóünnepségen felszólalt Kiss Attila, Hajdúböszörmény fideszes polgármestere is, aki „őszinte szavakkal méltatta mind a két szobor modelljét”. Eltérően a korábbi hasonló eseményekhez, Horthy Miklós szobrának szombati avatását semmiféle tiltakozás nem előzte meg, nem kísérte, de még visszhangja sincs – talán azért, mert a meghívottakon kívül senki nem tudott róla – teszi hozzá a lap.
2018.09.19 18:41