Szijjártó bekérette az amerikai ügyvivőt, Kovács komcsizott

Publikálás dátuma
2017.11.14 20:38
FOTÓ: Molnár Ádám
Fotó: /
A Külgazdasági és Külügyminisztérium bekérette David Kostelancik amerikai ügyvivőt azért, mert ahogy lapunk is megírta, az amerikai külügyminisztérium 2018-ban összesen akár 700 ezer dollárral (187 millió forinttal) támogatná a Budapesten kívüli nyilvánosságot.

A múlt héten a magyar külügyminisztérium a hírre csak annyit reagált, hogy „szokatlan lépés, tanulmányozzuk a szándékot és a célt, egyelőre nem kívánjuk kommentálni”, most viszont az RTL Klub úgy tudja, hogy bekérették az ügyvivőt, mert magyarázatot várnak, és mert a kormány szerint ez egy beavatkozási kísérlet a magyar belpolitikába. 

A csatorna kérdésére az Amerikai Külügyminisztérium közölte, hogy a pénzt csak a választások után utalnák. Hozzátették: az Orbán-kormánynak többször is jelezték, hogy aggódnak a magyar sajtó állapota miatt. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő lapunk kérdésére hasonlóképpen reagált. Szerinte is világos jelzés, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma aggódik a magyar sajtószabadság miatt.

A 444.hu vette észre, hogy Kovács Zoltán kormányszóvivő angol nyelvű blogján elpanaszolta: a Washington Post nem volt hajlandó lehozni cikkét, amit válasznak szánt a magyar kormányt ért bírálatokra. Kovács szerint hasonló cenzúra működött a kommunista Magyarországon is. 

Az amerikai kormány határozott, éles hangú üzenetet küldött a magyar kabinetnek – vélekedett a Népszavának Polyák Gábor is. A médiajogász szerint Amerika vélhetően stratégiai okokból nem akarja, hogy a magyar médiarendszer tovább gyengüljön, sérülékenyebbé váljon. Egy centralizált médiarendszer ugyanis – mint a miénk – kitett az orosz befolyásnak, könnyű széles körben eljuttatni a putyini üzeneteket – vélekedett a szakértő. Polyák a pályázatról elmondta, hogy nyílt kiírás, tehát „tisztességesebben lehet ehhez a pénzhez hozzájutni, mint az állami reklámokhoz.”

Az Egyesült Államok diplomáciai gyakorlatában példa nélküli, hogy egy fejlettnek számító európai országban, amely ráadásul az EU és a NATO tagja, állami forrásból támogassanak a helyi kormánytól független sajtótermékeket. A lépés azonban nem váratlan: sok egyéb kritikus megnyilvánulás mellett 2011-es budapesti látogatása során Hillary Clinton külügyminiszter állt ki az akkor megszűnéstől fenyegetett Klubrádió, és általában a magyar sajtószabadság védelmében. 2012 márciusában az USA rendszerváltás-kori budapesti nagykövete, az azóta elhunyt Mark Palmer, illetve Charles Gati és Haraszti Miklós írt közös cikket írt a Washington Postban, amelyben a Szabad Európa Rádió 1993-ban beszüntetett magyar adásának újraindítását javasolták.

Szerző
2017.11.14 20:38
Frissítve: 2017.11.14 23:19

Lukácsi Katalin, a keresztény véleményvezér

Publikálás dátuma
2018.09.23 14:36

Fotó: /
Lukácsi Katalin Katolikus hitoktató, történész és zsidó közösségszervező, az ELTE doktori iskolájának hallgatója. A kormánypártok Ferenc pápával való konfrontációja, a Népszabadság- és a CEU-ügy miatt 2017-ben kilépett a KDNP-ből. Tavasszal a Viszlát, kétharmad kezdeményezést vezette, később ellenzéki tüntetések szónoka volt. Jelenleg közösségi médiamarketinggel ismerkedik, videoblogjának első posztját épp szombaton tette közzé a YouTube-on.
A Vasárnapi Hírek interjúja. A teljes cikket a lap eheti számában olvashatja.  – „Ne féljünk tévedni! Az én életem a tévedések láncolata” – ezt írta másfél éve, amikor a CEU-ügy betette a kaput, és kilépett a KDNP-ből. Nem tévedett ezzel is? Könnyebb boldogulni annak, aki barátságban van a kormánnyal. – Anyagilag rossz döntés volt, viszont a lelki szabadságom és az emberi jóllétem szempontjából mérhetetlenül jó. Egy percig nem bántam meg. Magyarországon ma valóban nehezebb kormánykritikusnak lenni, de attól tartok, eltúlozzuk a félelmet. Szavaztak annyian a pártállami felépítmény ellen, hogy ki tudjunk állni egymásért. – De az ellenzék fizetést nem tud adni… – Szerintem emiatt sem lett volna jó ötlet a parlamenti bojkott. Nem beszélünk róla, de a parlamenti vagy önkormányzati munka anyagilag is támogatja az ellenzéki programalkotást. – Nem lenne jobb makulátlannak maradni és várni, amíg a nemzet ezerforintonként kifizeti a rendszerváltás árát? – Ez nem a Fidesz-kormány pénze, hanem a magyar embereké. A politikához pénz is kell, ezt a demokrácia 29. évében meg kell tanulnunk. – Hajlok rá, hogy ne azonosítsam a Fidesz 2,8 milliós bázisát a korrupt, hibrid autoriter rezsimmel. De évente egy önhöz hasonló szavazó „kilépésével” sokára jutunk el a kormányváltásig…  – A kormányváltás mint célkitűzés kevés. Ha 51 százalékot kapott volna áprilisban egy ellenzéki erő, attól a NER fennmaradt volna. Bármennyire is irreálisnak tűnik, kétharmados többséget kell elérnie az ellenzéknek. – Ön egy keresztény mozgalomban gondolkodik. Ez lehet a jövő az érdemtelenül Fideszre szavazó okos, rendes konzervatívok számára?  – Fontos kérdés. Pápay Gyuri barátommal és a Viszlát, kétharmad! szervezőivel, Márki-Zay Péterrel egyre többen ismerjük föl, hogy a ma még fideszes szavazók nélkül kormányváltás sem képzelhető el, nemhogy rendszerváltás. Sokan közülük nem a jogállam lebontását vagy a korrupciót szeretik a Fideszben, hanem kereszténydemokrata konzervatívként nem látnak alternatívát, esetleg a családtámogatás előnyeit élvezik. Április tanulsága, hogy a romokban lévő ellenzékre is az ország fele szavazott, de a sikerhez reális alternatívát kell nyújtani. Olyan vezető ellenzéki erőnek kell kinőnie magát, amely meg tudja szólítani a ma még fideszes szavazókat. – Egy már létező pártról beszélünk vagy egy leendő szerveződésről? A választó szívesen olvas elméleteket, de leginkább arra kíváncsi: hogyan? – Erre még nincs válaszom, ahogy senkinek sincs. A hétköznapokban fog eldőlni, melyik pártok tudnak felépíteni maguknak olyan erős bázist majdhogynem a nulláról, amely magához tudja vonzani az útkeresőket. Ilyen kísérlet a 21. századi pártok összefogása, ők talán többet tudnának mondani azon túl, hogy „Orbán, takarodj!”. Valószínű, hogy egy mozgalom, ernyőszervezet is meg fog jelenni, amely az önkormányzati választásokra segít elfogadható jelölteket találni. Az új mozgalom, ha létrejön, politikusabb szervezet lesz a Közös Ország Mozgalomnál. – A 21. századi pártok között az LMP-re, a Jobbikra és a Momentumra gondoljunk?  – Az alapítása évét tekintve a DK is az, de tagságában és üzenetében az MSZP-hez áll közel. Szoktak támadni, mert a Jobbikért és a DK-ért is képes voltam kampányolni, kiálltam Bauer Tamás mint esélyes ellenzéki jelölt mellett. Nyitottabban gondolkodom, mint egy átlagos, Fideszből kiábrándult állampolgár. Baloldali családból jövök, eszembe sem jutna lehazaárulózni a Sargentini-jelentést megszavazókat. Nem nemzetellenesek, csak másként akarják szolgálni a hazát. Ha a különböző „ellenzékek” többet csatároznak egymással, mint amennyit a kormányt bírálják, azzal csak bebiztosítják a Fidesz hatalmát. De kávét rendelhet Orbán Viktor, amíg az első napirend előtti felszólaló Gyurcsány Ferenc. Amíg ő nem lép hátra, addig reménytelen a ma még kormánypárti szavazók megszólítása. Orbán és Gyurcsány sokak számára ugyanazt a stílust képviseli. Mérgezi a közéletünket, ahogy a kormánypártiak és a kormánykritikusok hazaárulózzák, birkázzák egymást. – Kérdeztem tíz éve én is Gyurcsány Ferenctől, nem akar-e pár évet pihenni, könyvet írni. De láthatóan nem akar.  – Nehéz elképzelni a DK-t nélküle, de nem lehetetlen. Sokat elmond a pártról, ha működésképtelen az aktuális vezetője nélkül… Az LMP is túlélte Schiffer András kilépését. – A parlamenti küszöbnél járnak, ha nem is emiatt.  – A ciklus elején vagyunk. Időben folytatják le önmaguk újragondolását. Szél Bernadett hátralépett, de ott van. Ahogy Vona Gábor visszalépésével a Jobbik is működőképes maradt, a legradikálisabb szélsőségesek kilépésével. – Sneider Tamás sem egy ultraliberális. – Nem mondom, hogy baloldalivá vagy emberi jogi élharcossá vált volna a Jobbik, de hitet tett a változás és a polgári Magyarország mellett, és keresztényként én hiszek a személyiségfejlődésben.

Lukácsi videóblogjának bejelentkező része:

Témák
interjú
2018.09.23 14:36

Kétmilliót ajánl egy Baranya megyei polgármester azoknak, akik a faluba költöznek

Publikálás dátuma
2018.09.23 11:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település” – mondta Bechli Erzsébet.
Kétmillió forint vissza nem térítendő támogatással segíti a Kelet-Mecsek lábánál megbúvó Ófalu azokat, akik lakhelyül választanák a 300 fős, zömmel német nemzetiségiek lakta falucskát – írja a Pécsi STOP. A portálnak Bechli Erzsébet polgármester azt mondta:
„Nem szeretnénk megvárni, míg elnéptelenedik a település, ezért arra gondoltunk, hogy vissza nem térítendő támogatással és telekkel ösztönöznénk a fiatalokat a letelepedésre”.
Kitért arra is, hogy jelenleg nem sok az üresen álló ház, de több olyan van, ahol csupán egy idős ember él.
„Ófalu egy apró, sváb település, idén januárban 333 fő lakott itt a statisztikák szerint, 94 százalékuk német nemzetiségi. Külföldi részről nagy az érdeklődés a falu ingatlanjai iránt, így azok az átlagosnál magasabb áron keresnek gazdát”
–fogalmazott.
Az önkormányzat honlapján található rendelet szerint a helyi önkormányzati támogatásban azok a községbe beköltözők vagy helyben tartósan letelepedők részesíthetők, akik – házastársak, élettársak vagy gyermeket egyedül nevelő szülők, – munkahellyel, megélhetést biztosító jövedelemmel rendelkeznek, – és nincs lejárt határidejű tartozásuk a helyi önkormányzat felé. A portál azt írja, az egy alkalommal nyújtható, vissza nem térítendő támogatás mehet magántulajdonban álló telken lakóház építésére 2 millió forint összegben, valamint használt lakás vásárlásához szintén 2 millió forint összegben. Harmadik támogatási formaként az önkormányzat a Liszt Ferenc utcában közművesített építési telket biztosít lakóház építéséhez, emellett 200 ezer forintot is ad az ezt választóknak. A rendelet szerint a támogatás összege erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be 10 éve az ófalui önkormányzat javára. Bechli Erzsébet azt mondta, a támogatás kiosztását megelőzi egy felmérés önkormányzati részről azzal kapcsolatban: látnak-e elegendő garanciát arra, hogy a támogatást igénylő be is tartja a szerződésben foglaltakat. 2001-től 2007-ig már futott ez a támogatási rendszer, de nem volt folyamatos, majd egy 10 éves szünet után tavaly indult be ismét – tette hozzá.
2018.09.23 11:11
Frissítve: 2018.09.23 11:11