A soros... kapcsolás tehet mindenről

Publikálás dátuma
2017.11.15 21:49
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

"A Nemzetgazdasági Minisztériumnak mindig mérlegelnie kell, mikor, hogyan finanszíroz és mindig a legjobb konstrukciót kell alkalmaznia: azt, ami pénzügyileg a legjobb az államnak" - fogalmazott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi miniszterhelyettes szerdán az LMP működtette Ökopolisz Alapítvány által szervezett atomügyi vitáról távozóban ama kérdésünkre, valóban az orosz hitelből fizetjük-e a paksi bővítés első 98 millió eurós számláját, illetve ténylegesen kifizetjük-e Moszkvának a ma már igen tetemesnek számító kamatokat. Válaszából az következik, hogy még nincs döntés az ügyben. Ez azért meglepő, mert Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár – aki szintén részt vett a konferencián - egy hete arra célzott egy hasonló tanácskozáson, hogy az első számlákat az orosz hitelből elégítjük ki. A kérdés azért feszítő, mert a – kormányfő és Lázár János kancelláriaminiszter által az évszázad üzletének nevezett – tízmilliárd eurós orosz állami hitel kamata mintegy 4 százalék, miközben Magyarország ma már piaci alapon ennél jóval alacsonyabb kamatra tud hitelt felvenni. Korábban Lázár János felvetette, hogy az orosz hitel részleteinek lehívása mellett azt a teljes kamatmentességet biztosító 60 napon belül fizessük vissza a piacról olcsóbban felvett hitelből.

Az Ökopolisz Alapítványnak a MÚOSZ zsúfolásig telt termében megrendezett atomügyi vitáján alapvetően három álláspont csapott össze. Az LMP és hozzá közel álló szakértők atomellenes nézőpontból érveltek, míg Csepreghy és Aszódi védték a mundér becsületét. A miniszterhelyettes megjelenésüket azzal indokolta, hogy a bírálatok mellett atompárti érvek is elhangozzanak, megelőlegezvén az álláspontok megmerevedését. A két megjelent független szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozó Felsmann Balázs egykori energetikai szakállamtitkár, illetve Mártha Imre, az állami MVM Magyar Villamos Művek korábbi vezetője, szinte egyöntetűen úgy fogalmaztak: ugyan nincs elvi kifogásuk a nukleáris energiahasznosítás ellen, de az Orbán-kabinet által a Paksi Atomerőmű bővítésére hozott döntést élesen támadták.

Cselószki Tamás, az LMP energiapolitikai kabinetvezetője többekhez hasonlóan a megújuló energiaforrások – mint a szél- vagy a naperőművek – zuhanó költségeire hívta fel a figyelmet. Schmuck Erzsébet LMP-politikus népszavazást sürgetett és kétségbe vonta a kormányzat által felhozott – például a nagy aktivitású fűtőelemek elhelyezési költségeire vonatkozó - adatok helytállóságát. Fülöp Zoltán, az LMP energiapolitikai kabinetjének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nagy atomerőmű az ellátásbiztonság szempontjából is ingatagabb, mint sok kis, akár háztáji áramtermelő; Schmuck Erzsébet e tárgyban a terrorfenyegetettséget is felvetette. Felsmann Balázs aggályait ama kérdésben foglalta össze, hogy mi lesz 2026-ban egy közepes áramigényű hétvégi napon a jelenlegi, illetve az új blokkok termelte árammal. Arra jutott, hogy termelésükre nem lesz igény. Mártha Imre határozottan a jelenlegi blokkok akár 60-80 éves élettartam-hosszabbítása mellett érvelt, amit Aszódi élesen elvetett. A hangulat a végére meglehetős parázzsá vált: annak kapcsán, hogy a vitát vezető MÚOSZ-elnök, Hargitai Miklós – lapunk munkatársa - azzal igyekezett berekeszteni a tanácskozást, hogy a termet be kell zárni, egy feldúlt néző azt kiáltotta be, hogy inkább Aszódit. Távoztukban Mártha és Aszódi még a folyosón is vívott egy komolyabb szakmai szópárbajt.

A legjobb beszólás szintén Mártha Imre érdeme: azt a labdát, hogy a tanácskozáson véletlenül háromszor is lekapcsolódott a villany, úgy ütötte le, tudja, erről ki tehet: a soros... kapcsolás.

Szerző
2017.11.15 21:49
Frissítve: 2017.11.16 14:39

A tálibokat puhítja Trump kormánya az afganisztáni kivonulás előtt

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:32

Fotó: AFP/
Arra akarják rábírni a radikális iszlamista erőket, hogy az amerikai csapatkivonás után működjenek együtt a az afgán kormánnyal.
Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja Katarban tárgyalásokat folytat az afgán tálibok képviselőivel - erősítette meg az amerikai közszolgálati rádió (NPR) meg nem nevezett amerikai külügyi forrásokra hivatkozva.  A tálibok szóvivője, Zabiulláh Mudzsáhid még hétfőn bejelentette, hogy megbeszéléseket folytatnak Khalilzaddal és munkatársaival az afganisztáni háború lezárásának lehetőségeiről. Washington eddig soha nem erősítette meg hivatalosan, de nem is cáfolta, ha a tálibokkal közvetlenül egyeztet. Az NPR információi szerint a State Department (külügyminisztérium) neve elhallgatását kérő tisztségviselője közölte: Zalmay Khalilzad és kísérete Dohában, Katar fővárosában - ahol a tálibok irodát tartanak fenn - két napon keresztül egyeztetett az afganisztáni fél képviselőivel. 
Az amerikai különmegbízott a hét végén az afgán tálibok egyik fő támogatójaként számon tartott Pakisztánban tárgyalt. Vasárnap este Iszlamabadból Twitter-bejegyzésben tudatta: "jó irányban haladunk, Pakisztán részéről újabb fejlemények vannak, amelyek eredményeket is hoznak majd". A tárgyalások idején Dohában járt Imran Khan, pakisztáni kormányfő is, de nem tudni, hogy részt vett-e az amerikai-afganisztáni egyeztetéseken. Khalilzád Indiát és Kínát is érintő körutat tesz a térségben. Az Egyesült Államok rá akarja venni a tálibokat arra, hogy együttműködjenek az afganisztáni kormányzattal. Ezt ők eddig visszautasították, mondván, a kabuli kormány csupán Washington bábja. Donald Trump amerikai elnök decemberben rendelte el mintegy hétezer amerikai katona fokozatos kivonását Afganisztánból. Az MTI összefoglalója szerint az ázsiai országban jelenleg mintegy 14 ezer fős amerikai kontingens tartózkodik
2019.01.23 07:32

Emelkedett a gázolaj ára

Publikálás dátuma
2019.01.23 07:17

Fotó: Népszava/ Szalmás Péter
Az üzemanyag fokozatosan drágult az elmúlt hetekben, a benzin ára ezúttal nem követte.
A Mol bruttó 2 forinttal emelte a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, a 95-ös benzin ára nem változott.Az emeléssel a gázolaj literenként 384 forintra drágult.A gázolaj ára legutóbb múlt pénteken emelkedett, 3 forinttal 382 forintra. A benzin ára múlt szerdán változott utoljára, 4 forinttal 345 forintra emelkedett.  Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között. A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint - írja az MTI.
2019.01.23 07:17