"A Nemzetgazdasági Minisztériumnak mindig mérlegelnie kell, mikor, hogyan finanszíroz és mindig a legjobb konstrukciót kell alkalmaznia: azt, ami pénzügyileg a legjobb az államnak" - fogalmazott Csepreghy Nándor miniszterelnökségi miniszterhelyettes szerdán az LMP működtette Ökopolisz Alapítvány által szervezett atomügyi vitáról távozóban ama kérdésünkre, valóban az orosz hitelből fizetjük-e a paksi bővítés első 98 millió eurós számláját, illetve ténylegesen kifizetjük-e Moszkvának a ma már igen tetemesnek számító kamatokat. Válaszából az következik, hogy még nincs döntés az ügyben. Ez azért meglepő, mert Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár – aki szintén részt vett a konferencián - egy hete arra célzott egy hasonló tanácskozáson, hogy az első számlákat az orosz hitelből elégítjük ki. A kérdés azért feszítő, mert a – kormányfő és Lázár János kancelláriaminiszter által az évszázad üzletének nevezett – tízmilliárd eurós orosz állami hitel kamata mintegy 4 százalék, miközben Magyarország ma már piaci alapon ennél jóval alacsonyabb kamatra tud hitelt felvenni. Korábban Lázár János felvetette, hogy az orosz hitel részleteinek lehívása mellett azt a teljes kamatmentességet biztosító 60 napon belül fizessük vissza a piacról olcsóbban felvett hitelből.
Az Ökopolisz Alapítványnak a MÚOSZ zsúfolásig telt termében megrendezett atomügyi vitáján alapvetően három álláspont csapott össze. Az LMP és hozzá közel álló szakértők atomellenes nézőpontból érveltek, míg Csepreghy és Aszódi védték a mundér becsületét. A miniszterhelyettes megjelenésüket azzal indokolta, hogy a bírálatok mellett atompárti érvek is elhangozzanak, megelőlegezvén az álláspontok megmerevedését. A két megjelent független szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozó Felsmann Balázs egykori energetikai szakállamtitkár, illetve Mártha Imre, az állami MVM Magyar Villamos Művek korábbi vezetője, szinte egyöntetűen úgy fogalmaztak: ugyan nincs elvi kifogásuk a nukleáris energiahasznosítás ellen, de az Orbán-kabinet által a Paksi Atomerőmű bővítésére hozott döntést élesen támadták.
Cselószki Tamás, az LMP energiapolitikai kabinetvezetője többekhez hasonlóan a megújuló energiaforrások – mint a szél- vagy a naperőművek – zuhanó költségeire hívta fel a figyelmet. Schmuck Erzsébet LMP-politikus népszavazást sürgetett és kétségbe vonta a kormányzat által felhozott – például a nagy aktivitású fűtőelemek elhelyezési költségeire vonatkozó - adatok helytállóságát. Fülöp Zoltán, az LMP energiapolitikai kabinetjének tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nagy atomerőmű az ellátásbiztonság szempontjából is ingatagabb, mint sok kis, akár háztáji áramtermelő; Schmuck Erzsébet e tárgyban a terrorfenyegetettséget is felvetette. Felsmann Balázs aggályait ama kérdésben foglalta össze, hogy mi lesz 2026-ban egy közepes áramigényű hétvégi napon a jelenlegi, illetve az új blokkok termelte árammal. Arra jutott, hogy termelésükre nem lesz igény. Mártha Imre határozottan a jelenlegi blokkok akár 60-80 éves élettartam-hosszabbítása mellett érvelt, amit Aszódi élesen elvetett. A hangulat a végére meglehetős parázzsá vált: annak kapcsán, hogy a vitát vezető MÚOSZ-elnök, Hargitai Miklós – lapunk munkatársa - azzal igyekezett berekeszteni a tanácskozást, hogy a termet be kell zárni, egy feldúlt néző azt kiáltotta be, hogy inkább Aszódit. Távoztukban Mártha és Aszódi még a folyosón is vívott egy komolyabb szakmai szópárbajt.
A legjobb beszólás szintén Mártha Imre érdeme: azt a labdát, hogy a tanácskozáson véletlenül háromszor is lekapcsolódott a villany, úgy ütötte le, tudja, erről ki tehet: a soros... kapcsolás.
