Pert vesztett a kamara - Ki kell adnia az adatokat

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:04

Első fokon pert nyert az az orvos, akitől az orvosi kamara pénzt kért a gazdálkodását bemutató adatok átadásért. A bíróság szerint a kamarának ki kell adnia a Kunetz Zsombor által kért információkat egyebek mellett arról, hogy az elnökség tagjai milyen javadalmazásban részesültek és milyen egyéb béren kívüli juttatást kaptak 2010 óta. Azt is ki kell adni, hogy a köztestület gazdasági társulásainak alapításánál, illetve megvásárlásánál használtak-e fel tagi kölcsönt, és hogy milyen forrásból finanszírozzák a vállalkozások veszteségeit.

Kunetz Zsombor azután fordult a TASZ segítségével az adatokért a bírósághoz, miután májusban a Magyar Orvosi Kamara az orvos közérdekű adatigénylésére válaszul először azt közölte, hogy azokért fizessen 88 ezer forintot. Az adatokért pénzt – reagálást Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője is helytelenítette, így az orvosi kamara elnöke néhány, köztük a saját jövedelmével kapcsolatos adatot nyilvánossá tett, további hat kérdésre azonban továbbra sem válaszolt. Ezek közlésére kötelezte most a kamarát a bíróság.

Időközben a kamara is aktív volt, és etikai eljárást kezdeményezett az orvos ellen. Első fokon megrovásban részesítették a sajtóban tett nyilatkozataiért. Az erről szóló határozatot a másodfokú etikai bizottság megsemmisítette, és az eljárás megismétlését rendelte el. Időközben ez az eljárás is lezajlott, bár Kunetz Zsombor szerint ügyének újabb tárgyalásán nem sikerült kiderítenie a testületnek, hogy mi is a vád ellene. Az eljárást kezdeményező Éger István, a MOK elnöke és Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete elnöke pedig nem jelent meg a tárgyaláson, így most ez az eljárás függőben van.

Lapunknak Kunetz Zsombor azt mondta: most arra vár, hogy kapjon valamilyen határozatot az új eljárás eredményéről. Hozzátette: a TASZ segítségével megnyert pernek örül, mert mint fogalmazott: „Nincs több sumákolás, ki kell adniuk azokat a gazdálkodási adatokat, amelyek bizonyíthatják az esetleges hűtlen kezelés, vagy egyéb esetleges bűncselekményeket.”

Szerző

Szó sem volt kerítésről

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:03
Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL
A kormány nem küldött Brüsszelbe hivatalos beadványt, Lázár János mégis megdöbbent, hogy elutasították a 135 milliárdos kérést.

Dmitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztos az illetékes magyar tárcavezetőnek írt legfrissebb levelében szót sem ejtett a határkerítésről – így reagáltak lapunknak a levelezést jól ismerő brüsszeli illetékesek Lázár János bejelentésére. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön szokásos kormányinfóján közölte: Avramopulosz arról értesítette Pintér Sándor belügyminisztert, hogy az EU nem tartja indokoltnak a kerítést, így azt sem, hogy hozzájáruljanak a határzár felépítésének, működtetésének költségeihez. Lázár nem ismertette, hogy az értesítés milyen formában érkezett a belügyminiszterhez, de a jelek szerint nem az illetékes biztos utolsó levelével. Brüsszeli beszélgetőpartnereink ugyanakkor megerősítették, hogy az Európai Bizottság pénzügyi támogatási szabályai eleve nem teszik lehetővé határkerítések finanszírozását.

Lapunk hétfőn megkérdezte a Brüsszelben tárgyaló Szijjártó Péter külügyminisztertől, hogy a kormány elküldte-e már a határkerítés számláját az EU székhelyére. A miniszter azt válaszolta, hogy a költségtérítés ügyében nem az általa vezetett tárca jár el, de látott egy levelet, amelyben Avramopulosz biztos „nem a számlaszámunkat kérdezte.” Hiteles forrásból úgy értesültünk, hogy Budapest nem is fordult Brüsszelhez a költségtérítésre vonatkozó hivatalos beadvánnyal, amelyet egyébként nem a bizottsági tagnak kell címezni.

Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL

Az európai szociális fórum helyszíne, a göteborgi Svenska Massan congress center FOTÓ: AFP/BJORN LARSSON ROSVALL

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormányfő ősszel két levelet is írt Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek, ezekben kérte, hogy az EU fizesse ki a határkerítés költségeinek a felét. Juncker ezt akkor is elutasította.

Tudomásunk szerint a Pintérnek küldött levelében Avramopulosz leszögezte: az Európai Bizottság kész gyorsan megvizsgálni minden sürgősségi támogatást igénylő beadványt, amelyre Magyarország a belbiztonság vagy a migráció céljaira felhasználható uniós alapokból számíthat. Ezeket a forrásokat Magyarország már most is felhasználja. Levelében a biztos azt is leszögezte, hogy a magyar hatóságoknak lehetőségük lett volna a határigazgatás költségeire szóló újabb igények benyújtására nemzeti programjuk jelenleg is tartó félidős felülvizsgálata idején. Az Európai Bizottság azt várta volna, hogy a magyar kormány ennek keretében jelenti be pótlólagos szükségleteit – írta Avramopulosz.

Lapunk szeptember 4-én fordult kérdésekkel a kormányhoz, több tárcához, köztük a Belügyminisztériumhoz (BM), hogy megtudja, miként állt össze a 883,2 millió euró, azaz a 270 milliárd forint költség, amelynek felét az Európai Bizottságtól kérte a magyar kabinet. Egyedül a BM reagált, de csak annyit: közérdekű adatigényléssé minősítik át megkeresést. Ennek határidejét egyszer meghosszabbították, majd pedig Pintér Sándor a Népszavának megküldött és a parlament honlapján egyszerre közzétett válaszában is csak egy táblázatot közölt. Ebből azonban a miniszterelnök által korábban konkrétan megnevezett határkerítés, valamint a határvadász egységekre fordított összegek nem derülnek ki.

A lista alapján ráadásul nem is 270, hanem 263,152 milliárd forintot számolnának el. Ebből 2015 nyarától az év végéig 84 milliárdot, 2016 egészében 75 milliárdot, idén viszont az év első hat hónapjában 103 milliárd 588,71 millió forintot költöttek el „határvédelmi költségekre”.

Meglehet, a kormány által remélt kerítéspénz elbukása után, ma újból rossz híreket kap Orbán Viktor. Mint emlékezetes, Antonio Tajani európai parlamenti (EP) elnök a múlt héten Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető kérésére megígérte: tárgyalni fog Orbánnal az EU székhelyén meglehetős kétkedéssel fogadott Soros-féle nemzeti konzultációról. Az európai parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az elnök a svédországi Göteborgban november 17-én sorra kerülő szociális csúcson kíván tárgyalni a magyar miniszterelnökkel. Azt, hogy a találkozó létrejön-e, egyelőre nem tudni biztosan. Az Európai Parlament illetékes szóvivője többszöri megkeresésünkre sem válaszolt arra, hogy Tajani találkozik-e Orbánnal Göteborgban. Kerestük a magyar miniszterelnök sajtófőnökét, Havasi Bertalant is, de ő sem reagált. Nem hivatalos forrásokból úgy értesültünk, hogy lesz találkozó a svéd nagyvárosban.

Az mindenesetre biztos, hogy Orbán Viktor Göteborgba utazik és ott részt vesz az Európai Unió két napos, szociális pillérről szóló tanácskozásán – ezt ugyanis Lázár János jelentette be tegnap. A kancelláriaminiszter szerint a miniszterelnök „komoly tárgyalásoknak néz elébe”, mivel a konferencián az Unió és az Európai Bizottság próbálja majd megerősíteni azt az álláspontját, hogy az Unió szociális pillére a „bevándorlás támogatása” lehet. A 168 óra kérdésére Lázár leszögezte: migrációpárti tervet, azaz például a menekültek itteni munkavállalását Magyarország semmiképpen nem támogatja. A hetilap ugyanakkor emlékeztetett: a szociális jogok európai pillére valójában egy hatalmas jogi csomag, amely többek között a tisztességes foglalkoztatás feltételeiről szól.

Hidvéghi Balázs soros tévedése
Többször is hibázott az utóbbi napokban Hidvéghi Balázs, amikor Soros György brüsszeli látogatásáról beszélt, ráadásul pontatlanságát a Népszava egyik cikkének téves idézésével igyekezett elkendőzni. A Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn azt mondta, hogy a jövő héten "Soros György Brüsszelbe látogat eligazítást tartani". Ezt szúrta ki a hvg.hu, amely azt írta, Hidvéghi téved: Soros nem megy Brüsszelbe, hanem ment, hiszen a múlt héten volt ott. A múlt heti Soros-vizitről lemaradó Hidvéghi azzal próbálta magyarázni a tévedést, hogy "a Népszava írt erről, és az európai liberális frakciótól megerősítették az értesülést". A kommunikációs vezető ebben is pontatlan volt. A Népszava brüsszeli tudósítója ugyanis még a múlt pénteken – mint azóta kiderült: pontosan – azt írta: „Lapunk érdeklődésére a liberális frakció sajtóosztályán megerősítették, hogy Verhofstadt a héten találkozik Brüsszelben Soros Györggyel.”



Szerző

Nem kér az MSZP a Jobbikból

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:03
FOTÓ: CSORTOS SZABOLCS
Nem tetszik az MSZP-nek, hogy szavazói a kormányváltás érdekében egyre inkább elfogadhatónak tartják a Jobbikkal való együttműködést. A szocialisták ezúttal egy hat évvel ezelőtti nyilatkozat miatt támadják Vona Gábor pártját.

A Jobbik a cukiság kampánya mögé bújva ugyanazt a zsidózó politikát vallja, mint megalakulásakor, a Fidesz pedig közpénzből kelti folyamatosan a gyűlöletet – állt bele a kétfrontos harcba az MSZP. Az apropót Apáti István egyik régebbi kijelentése adta: a jobbikos parlamenti képviselő 2011-ben a Szent Korona Rádióban értekezett arról, hogy rajtuk kívül az összes párt a „zsidóknak asszisztál”, Magyarország az izraeliek „szabad prédájává” vált. A most megtalált felvételt a kormánypárti sajtó kapta fel.

Vona Gábor pártelnök augusztusban az atv.hu-nak adott interjúban azt fejtegette, hogy – bár volt néhány rossz mondat és félrecsúszott folyamat – a maga részéről a Jobbikot ő soha nem tartotta cigányellenes, rasszista, antiszemita pártnak. Erre utal az MSZP közleménye: Vona Gábor elfelejtheti, hogy a pártja rasszista, de azok nem fogják, akiket egykor a Magyar Gárda menetelése megfélemlített. Amíg a Jobbik megtűri sorai között az Apáti Istvánhoz hasonlóan gondolkodókat, addig a szocialisták szerint Vona Gábor ne is álmodozzon arról, hogy kormányra kerülhet Magyarországon.

Ilyen alapon, persze, a Jobbiknak a parlamenti frakció nagy részétől meg kellene válnia, mindenekelőtt Vona Gábortól, aki a Magyar Gárdát létrehozó egyesület vezetője is volt. A tényleges személycserék elérése helyett az MSZP feltehetően éles határvonalat szeretne húzni a baloldal és a néppártosodó szélsőjobboldal között.

A szocialisták részéről rövid időn belül ez már a második elutasító állásfoglalás a Jobbikkal szemben. Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnök az Index.hu-nak értekezett arról, hogy a baloldalnak, ha győzni akar, össze kell fognia a Jobbikkal. Ha van egy közös minimumprogram, akkor még a közös kormányzást is el tudja képzelni. A szocialisták így reagáltak: „A Jobbik egy tolvaj milliárdos pártja, a Fidesz pedig a tolvaj milliárdosok pártja – egyikre sem szabad szavazni! Ezekkel? Soha!”

Az MSZP-ben nagy tekintélynek örvendő Lendvai Ildikó rendszeresen figyelmeztet rá, hogy szerinte milyen veszélyekkel jár a közeledés a Jobbikhoz. Nemrég a Jobbikkal szövetséges „64 vármegyés” szélsőjobboldali mozgalom tagjai meggyalázták Horn Gyula szobrát. Lendvai ezt írta: „Tisztelettel kérdezem azokat a jóhiszemű baloldali szavazókat, akik a Jobbik és a demokratikus pártok választási együttműködését javasolják, még mindig szeretnének-e körzetükben jobbikos jelöltre szavazni?”

A kérdés azért is jogos, mert a szélsőjobboldalt amúgy elutasító baloldali-liberális értelmiség egy része a „szent cél”, azaz a Fidesz legyőzése érdekében ma már elfogadhatónak tartana valamiféle együttműködést a baloldal és a Jobbik között.

Annak, hogy az MSZP markánsan szembefordult a Jobbikkal, nem pusztán elvi, hanem racionális politikai magyarázata is van. Botka László visszalépése óta a szocialista pártnak nincs miniszterelnök-jelöltje. Vona Gábor láthatóan stratégiát épít rá, hogy minél többeket átcsábítson a baloldalról. A Republikon Intézet mérése szerint a baloldali szavazók között már többen vannak azok, akik úgy gondolják, hogy az ellenzéki összefogásban a Jobbikra is szükség lenne, mint azok, akik nem tartják reálisnak az együttműködést. Az, hogy nagyobb az átjárás a táborok között, az erősebb pártnak kedvez, amely pillanatnyilag a Jobbik.

Nem tudni, hogy a néppártosodás valóban visszafordíthatatlan folyamat-e a Jobbikban, de a helyi szervezetek Facebook-oldalait és honlapjait böngészve érezhetően változott a tartalom. A jobbikosok jelenleg nem a kommunistákon, a zsidókon, a cigányokon vagy a melegeken pörögnek, hanem a Fideszt szapulják. Ebből azonban nem feltétlenül következik, hogy a párttagok mentalitása is gyökeresen megváltozott. Az egyik Békés megyei jobbikos oldal például jelezte, hogy a kormány által a „Soros-terv propagandájára” elherdált több mint 10 milliárd forintból a megye csaknem 360 ezer lakójának jutott volna tíz mázsa tűzifára. Szabó Ervin, az orosházi Jobbik-szervezet vezetője erre közölte: tényleg álságos a kormány politikája, ettől még az Európát „igen komolyan fenyegető globális háttérhatalmi terv egy valóban létező és azonnali megoldásra váró probléma”.

Szélsőjobbos búvóhely Magyarország
Orbán Viktor kormányfő vezetése alatt a világ minden tájáról érkező szélsőjobboldaliak csomópontja lett Magyarország – állította a ZDF német közszolgálati tévé a Búvóhely Magyarországon című riportjában, amelyet több hazai portál is szemlézett. A különböző mozgalmak gyakran tartanak találkozókat és konferenciákat az országban, és vannak olyan szélsőjobboldaliak is, akik Magyarországra költöztek.


Plakátból sosem elég

Új plakátkampányt indít a Jobbik azon az 1100 reklámeszközön, amit a párt nemrég vásárolt meg. Jakab Péter szóvivő azt is a Jobbik történelmi felelősségének nevezte, hogy összefogja az ellenzéki szavazókat. A plakátokon jobbikos politikusok – Vona Gábor, Volner János, Dúró Dóra – és „a párt mellett álló szakértők” láthatók: Menyhárt Miklós, Steinmetz Ádám, Varga-Damm Andrea.

Szerző