Gyorskorcsolya - Az utolsó esély a kvótaszerzésre

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:53
Fotó: Szalmás Péter
Szöulban tegnap megkezdődött az olimpiai kvalifikációs Világkupa-sorozat negyedik, záró állomása, ahol öt magyar máris továbbjutott a következő körbe.

Csütörtökön az 500 és 1500 méteres selejtező futamaival megkezdődött a negyedik olimpiai kvalifikációs rövidpályás gyorskorcsolya világkupa-viadal Szöulban. A magyar indulók közül eddig öten sikerrel vették az akadályokat, így szombaton az elő- illetve negyeddöntőben folytathatják.

A leghosszabb távon ezúttal Varnyú Alex is lehetőséget kapott, de az első körben búcsúzott, Liu Shaolin Sándor és Burján Csaba viszont mindkét fordulót sikerrel vette. Utóbbi elődöntőbe jutásával a magyarok minden valószínűség szerint a maximális három főt indíthatják majd a jövő februári, phjongcshangi téli olimpián.

A nőknél ugyanakkor Kónya Zsófia, Keszler Andrea és Heidum Bernadett is kiesett, ami azt jelenti, hogy nem sikerült kettőről (Jászapáti Petra és Heidum) háromra növelni a kvótás helyen álló versenyzők számát.

A legrövidebb számban a nőknél a biztosan kvótás helyen álló Keszler és Jászapáti közül előbbit az első fordulóban szabálytalanság miatt megbüntették, utóbbi viszont negyeddöntőbe került. A jó szereplés Kónya számára lett volna a legfontosabb, mert neki néhány pozíciót javítania kellett volna a harmadik indulási joghoz, de a második körben búcsúzott, mivel ötödik lett a futamában.

A férfiaknál a szám tavalyi világbajnoka, Liu Shaolin Sándor, illetve a junior világbajnok öccse, Liu Shaoang is gond nélkül negyeddöntőbe került, míg Burján a második fordulóban fejezte be szereplését, de szinte biztos, hogy ebben a számban is meglesz a maximális, azaz a három magyar kvóta.

Pénteken az 1000 méteres és a váltó selejtezőkkel folytatódik a verseny. Amennyiben mindkét gárdánk bejut az elődöntőbe, akkor igen közel kerülhet az olimpiai részvételhez. A női csapat az előfutamban ismét Korea és Franciaország ellen kell, hogy megszerezze az elődöntős pozíciót, míg a férfiak Kanada, Kazahsztán és Ausztria ellen lépnek jégre.

A négy állomásból álló sorozat végén 500 és 1000 méteren 32-en, míg 1500-on 36-an jutnak olimpiai kvótához a phjongcshangi játékokra, de egy nemzetből legfeljebb három versenyző kvalifikálhatja magát számonként, továbbá nemenként a legjobb nyolc staféta szerez rajtjogot.

A nemzetközi szövetség, az ISU várhatóan december 10-én hozza nyilvánosságra a világranglista állásán alapuló olimpiai kvótákat és ez alapján értesíti a tagországokat az őket megillető indulási jogról.

Szerző

Kalandozás a múltban a tíz éve alakult Budapest Bárral

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:45
Lovasi András Ábrahám Pál és Mihály István dalát énekelt a Hadik kávéházban Farkas Róbert és Ökrös Károly kíséretével - A szerző
Kosztolányi, Cseh Tamás, Csontváry, szatyros emberek és Csikágó: nyakunkba vettük a fővárost a Budapest Bárral. A végén – mi mást – koncertet is kaptunk. De mi az az Üdvlelde?

Hogy áll össze Németh Juci és Kosztolányi Dezső, Kiss Tibi és Csontváry Kosztka Tivadar, Rutkai Bori és a négyes metró egy képpé? A Budapest Bár Gellért tér és környéke ihlette dalai és a város gyakran lakói számára is ismeretlen fura sztorijai tökéletes kapcsokat hozhatnak létre időben és térben. Ezt bizonyította a zenekar Bartók Béla úti korzózása, amelyhez szükség volt a várostörténeti sétákat szervező Miénk a ház! tagja, Maczó Balázs várostörténész műfaji kapcsolatteremtő képességére is.

A tíz évvel ezelőtt alakult Budapest Bár a kávéházi zenei kultúra életben tartását tűzte ki céljául. Míg az elmúlt évtizedben a háború előtti és azt követő egy-két évtized dalait dolgozta fel a XXI. századi hallgatók számára, most műfaj-újrateremtésbe kezdett. A zenekar új, tematikus Budapest – Volume 7. című albumán az értékmegőrzés mellett már nyolc új, saját szerzeménnyel jelentkezett a szupergrupp. Ez jelzi az együttes további útját is: a hegedűművész Farkas Róbert alapító számára nagyon fontos, hogy hosszú évtizedek múltán ismét szülessenek új, cigányzenekarra írt dalok. „Hamarabb megvolt a kor, amit szeretnénk játszani, mint a név. A műfaj, a kávéházi cigányzene, és az ehhez kötődő nagyvárosi hagyomány legerősebben Budapesten érződött” – magyrázza a zenekarvezető Farkas Róbert, aki Miskolcon született, de egyéves korában szüleivel a Csikágóba, azaz a VII. kerületbe költözött. „Azóta is a VII. kerületet boldogítom” – mosolyog. „Azért is készült Budapest-lemezünk, mert a Cseh Tamás-dalt régóta játsszuk, és nagyon szerettem volna, hogy ez a feldolgozásunk albumra kerüljön végre. Időközben megszülettek az új szerzemények, így végre előállhattunk egy nagyrészt saját dalokból álló albummal.”

A Cseh Tamás-dal adta a zenekarral közös séta kiindulópontját, az énekes – nem túl élethűre sikeredett – Gellért téri szobrától indult a csapat. A fővárosi kötődés nem csupán a zenekar nevében jelenik meg. Maczó Balázs várostörténész az albumot hallgatva Gellérthegyi és a Bartók Béla út épületekhez kötődő történeteket hívott elő emlékeiből. Így jutott eszébe Kollár-Klemencz László A város, ahova senki se téved című daláról a Széchenyi István által Gellérthegyre álmodott panteon, vagy ahogy ő nevezte: Üdvlelde, ahová a legfontosabb magyar közéleti személyiségek örök nyugvóhelyét képzelte. Vagy a mai Citadella helyére tervezett 120 méter magas épület, amelynek tetején a szent korona lett volna. Vagy a dicső magyar múltat bemutatni akaró főváros az 1890-es években, amely a Millenium idejére ezer nap alatt ezer méter magas, tízemeletes piramist szeretett volna építeni, szintenként egy-egy évszázad bemutatásával. „Még a tervekig sem jutottak el. 1895-re nemzeti ünnepségsorozatot terveztek, elcsúsztak a tervezéssel, a kivitelezéssel – végül meghamisították a történelmet és 1896-ban a Városligetben ünnepeltek” – mesélte Maczó Balázs, akinek szavaira Mező Misi reagált lendületből: „Mintha ma élnének”.

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

Rutkai Borit is repítheti az Égigérő mozgólépcső – gondolt és mesélt a várostörténész a négyes metróval kapcsolatos kalandokra, és Rejtő Jenő Pesti polgár című, egy-egy öngyilkosságot sajátos színben megjelenítő dala pedig a Szabadság híd turulját idézte fel.

Frenk Németh Juci által énekelt Albérlő című szerzeményének ihletője a Bartók Béla út 15. és annak leghíresebb egykori lakója Kosztolányi Dezső volt. A Szabadkán született Kosztolányi 1912-1916 között, a Logodi utcába költözéséig élt az épületben. Az író legendás albérlő volt, aki annyira vágyott az otthonosságra, hogy maga által tervezett bútorok és belső terek között töltötte napjait. Törzshelye, a Hadik kávéház épületének legfelső emeletén kialakított műteremben alkotott Csontváry Kosztka Tivadar, akinek magánya, meg nem értettsége és depressziója jutott Maczó Balázs várostörténész eszébe, amikor Kiss Tibor Misszió című dalát hallgatta, benne e szavakkal: „nem hat rám a komment, nem hat rám a depresszió.”

A Hadikhoz tartozó Szatyor bár Karinthy Frigyestől származó nevéről a Kapuváron született Németh Juci mesélt: „a Vámház körúti csarnokba igyekvő szatyros emberek elakadtak a vendéglátóhelyen, innen jött az ötlet. Ezt tudtam, de sajnos keveset tudok a városról. Budapest számomra még mindig a napi rácsodálkozás, nem fogom tudni megszokni soha, mert nem ivódott bele a vérembe.”

Behumi Dóri azonban tősgyökeres pesti. „Belvárosi lány vagyok, majd’ 34 éves koromig a VII. kerületben éltem, most zuglói polgár vagyok. És rengeteg történetről még így sem hallottam a várossal kapcsolatban.”

A hihetetlennek tűnő sztorik sorát bővíti egy, a társaság számára eddig ismeretlen a lágymányosi vigalmi negyedről, azaz a mindössze néhány hónapig létező Konstantinápolyról. A török város pontos Duna-parti másának felépítéséből és bevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Ám a létesítmény a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment és a budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. „Nagyon jó történeteket hallgatni a Budapestről. Az egyik kedvencem, hogy a Nagykörút helyén csatorna volt, amit hajózásra használtak. Baromira tetszene, ha most is így lenne, bár nyilván megoldhatatlan volna, de elképzelni nagyon izgalmas” – mondja Németh Juci.

Kalandozás a múltban a tíz éve alakult Budapest Bárral

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:45
Lovasi András Ábrahám Pál és Mihály István dalát énekelt a Hadik kávéházban Farkas Róbert és Ökrös Károly kíséretével - A szerző
Kosztolányi, Cseh Tamás, Csontváry, szatyros emberek és Csikágó: nyakunkba vettük a fővárost a Budapest Bárral. A végén – mi mást – koncertet is kaptunk. De mi az az Üdvlelde?

Hogy áll össze Németh Juci és Kosztolányi Dezső, Kiss Tibi és Csontváry Kosztka Tivadar, Rutkai Bori és a négyes metró egy képpé? A Budapest Bár Gellért tér és környéke ihlette dalai és a város gyakran lakói számára is ismeretlen fura sztorijai tökéletes kapcsokat hozhatnak létre időben és térben. Ezt bizonyította a zenekar Bartók Béla úti korzózása, amelyhez szükség volt a várostörténeti sétákat szervező Miénk a ház! tagja, Maczó Balázs várostörténész műfaji kapcsolatteremtő képességére is.

A tíz évvel ezelőtt alakult Budapest Bár a kávéházi zenei kultúra életben tartását tűzte ki céljául. Míg az elmúlt évtizedben a háború előtti és azt követő egy-két évtized dalait dolgozta fel a XXI. századi hallgatók számára, most műfaj-újrateremtésbe kezdett. A zenekar új, tematikus Budapest – Volume 7. című albumán az értékmegőrzés mellett már nyolc új, saját szerzeménnyel jelentkezett a szupergrupp. Ez jelzi az együttes további útját is: a hegedűművész Farkas Róbert alapító számára nagyon fontos, hogy hosszú évtizedek múltán ismét szülessenek új, cigányzenekarra írt dalok. „Hamarabb megvolt a kor, amit szeretnénk játszani, mint a név. A műfaj, a kávéházi cigányzene, és az ehhez kötődő nagyvárosi hagyomány legerősebben Budapesten érződött” – magyrázza a zenekarvezető Farkas Róbert, aki Miskolcon született, de egyéves korában szüleivel a Csikágóba, azaz a VII. kerületbe költözött. „Azóta is a VII. kerületet boldogítom” – mosolyog. „Azért is készült Budapest-lemezünk, mert a Cseh Tamás-dalt régóta játsszuk, és nagyon szerettem volna, hogy ez a feldolgozásunk albumra kerüljön végre. Időközben megszülettek az új szerzemények, így végre előállhattunk egy nagyrészt saját dalokból álló albummal.”

A Cseh Tamás-dal adta a zenekarral közös séta kiindulópontját, az énekes – nem túl élethűre sikeredett – Gellért téri szobrától indult a csapat. A fővárosi kötődés nem csupán a zenekar nevében jelenik meg. Maczó Balázs várostörténész az albumot hallgatva Gellérthegyi és a Bartók Béla út épületekhez kötődő történeteket hívott elő emlékeiből. Így jutott eszébe Kollár-Klemencz László A város, ahova senki se téved című daláról a Széchenyi István által Gellérthegyre álmodott panteon, vagy ahogy ő nevezte: Üdvlelde, ahová a legfontosabb magyar közéleti személyiségek örök nyugvóhelyét képzelte. Vagy a mai Citadella helyére tervezett 120 méter magas épület, amelynek tetején a szent korona lett volna. Vagy a dicső magyar múltat bemutatni akaró főváros az 1890-es években, amely a Millenium idejére ezer nap alatt ezer méter magas, tízemeletes piramist szeretett volna építeni, szintenként egy-egy évszázad bemutatásával. „Még a tervekig sem jutottak el. 1895-re nemzeti ünnepségsorozatot terveztek, elcsúsztak a tervezéssel, a kivitelezéssel – végül meghamisították a történelmet és 1896-ban a Városligetben ünnepeltek” – mesélte Maczó Balázs, akinek szavaira Mező Misi reagált lendületből: „Mintha ma élnének”.

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

Rutkai Borit is repítheti az Égigérő mozgólépcső – gondolt és mesélt a várostörténész a négyes metróval kapcsolatos kalandokra, és Rejtő Jenő Pesti polgár című, egy-egy öngyilkosságot sajátos színben megjelenítő dala pedig a Szabadság híd turulját idézte fel.

Frenk Németh Juci által énekelt Albérlő című szerzeményének ihletője a Bartók Béla út 15. és annak leghíresebb egykori lakója Kosztolányi Dezső volt. A Szabadkán született Kosztolányi 1912-1916 között, a Logodi utcába költözéséig élt az épületben. Az író legendás albérlő volt, aki annyira vágyott az otthonosságra, hogy maga által tervezett bútorok és belső terek között töltötte napjait. Törzshelye, a Hadik kávéház épületének legfelső emeletén kialakított műteremben alkotott Csontváry Kosztka Tivadar, akinek magánya, meg nem értettsége és depressziója jutott Maczó Balázs várostörténész eszébe, amikor Kiss Tibor Misszió című dalát hallgatta, benne e szavakkal: „nem hat rám a komment, nem hat rám a depresszió.”

A Hadikhoz tartozó Szatyor bár Karinthy Frigyestől származó nevéről a Kapuváron született Németh Juci mesélt: „a Vámház körúti csarnokba igyekvő szatyros emberek elakadtak a vendéglátóhelyen, innen jött az ötlet. Ezt tudtam, de sajnos keveset tudok a városról. Budapest számomra még mindig a napi rácsodálkozás, nem fogom tudni megszokni soha, mert nem ivódott bele a vérembe.”

Behumi Dóri azonban tősgyökeres pesti. „Belvárosi lány vagyok, majd’ 34 éves koromig a VII. kerületben éltem, most zuglói polgár vagyok. És rengeteg történetről még így sem hallottam a várossal kapcsolatban.”

A hihetetlennek tűnő sztorik sorát bővíti egy, a társaság számára eddig ismeretlen a lágymányosi vigalmi negyedről, azaz a mindössze néhány hónapig létező Konstantinápolyról. A török város pontos Duna-parti másának felépítéséből és bevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Ám a létesítmény a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment és a budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. „Nagyon jó történeteket hallgatni a Budapestről. Az egyik kedvencem, hogy a Nagykörút helyén csatorna volt, amit hajózásra használtak. Baromira tetszene, ha most is így lenne, bár nyilván megoldhatatlan volna, de elképzelni nagyon izgalmas” – mondja Németh Juci.