Kalandozás a múltban a tíz éve alakult Budapest Bárral

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:45
Lovasi András Ábrahám Pál és Mihály István dalát énekelt a Hadik kávéházban Farkas Róbert és Ökrös Károly kíséretével - A szerző
Kosztolányi, Cseh Tamás, Csontváry, szatyros emberek és Csikágó: nyakunkba vettük a fővárost a Budapest Bárral. A végén – mi mást – koncertet is kaptunk. De mi az az Üdvlelde?

Hogy áll össze Németh Juci és Kosztolányi Dezső, Kiss Tibi és Csontváry Kosztka Tivadar, Rutkai Bori és a négyes metró egy képpé? A Budapest Bár Gellért tér és környéke ihlette dalai és a város gyakran lakói számára is ismeretlen fura sztorijai tökéletes kapcsokat hozhatnak létre időben és térben. Ezt bizonyította a zenekar Bartók Béla úti korzózása, amelyhez szükség volt a várostörténeti sétákat szervező Miénk a ház! tagja, Maczó Balázs várostörténész műfaji kapcsolatteremtő képességére is.

A tíz évvel ezelőtt alakult Budapest Bár a kávéházi zenei kultúra életben tartását tűzte ki céljául. Míg az elmúlt évtizedben a háború előtti és azt követő egy-két évtized dalait dolgozta fel a XXI. századi hallgatók számára, most műfaj-újrateremtésbe kezdett. A zenekar új, tematikus Budapest – Volume 7. című albumán az értékmegőrzés mellett már nyolc új, saját szerzeménnyel jelentkezett a szupergrupp. Ez jelzi az együttes további útját is: a hegedűművész Farkas Róbert alapító számára nagyon fontos, hogy hosszú évtizedek múltán ismét szülessenek új, cigányzenekarra írt dalok. „Hamarabb megvolt a kor, amit szeretnénk játszani, mint a név. A műfaj, a kávéházi cigányzene, és az ehhez kötődő nagyvárosi hagyomány legerősebben Budapesten érződött” – magyrázza a zenekarvezető Farkas Róbert, aki Miskolcon született, de egyéves korában szüleivel a Csikágóba, azaz a VII. kerületbe költözött. „Azóta is a VII. kerületet boldogítom” – mosolyog. „Azért is készült Budapest-lemezünk, mert a Cseh Tamás-dalt régóta játsszuk, és nagyon szerettem volna, hogy ez a feldolgozásunk albumra kerüljön végre. Időközben megszülettek az új szerzemények, így végre előállhattunk egy nagyrészt saját dalokból álló albummal.”

A Cseh Tamás-dal adta a zenekarral közös séta kiindulópontját, az énekes – nem túl élethűre sikeredett – Gellért téri szobrától indult a csapat. A fővárosi kötődés nem csupán a zenekar nevében jelenik meg. Maczó Balázs várostörténész az albumot hallgatva Gellérthegyi és a Bartók Béla út épületekhez kötődő történeteket hívott elő emlékeiből. Így jutott eszébe Kollár-Klemencz László A város, ahova senki se téved című daláról a Széchenyi István által Gellérthegyre álmodott panteon, vagy ahogy ő nevezte: Üdvlelde, ahová a legfontosabb magyar közéleti személyiségek örök nyugvóhelyét képzelte. Vagy a mai Citadella helyére tervezett 120 méter magas épület, amelynek tetején a szent korona lett volna. Vagy a dicső magyar múltat bemutatni akaró főváros az 1890-es években, amely a Millenium idejére ezer nap alatt ezer méter magas, tízemeletes piramist szeretett volna építeni, szintenként egy-egy évszázad bemutatásával. „Még a tervekig sem jutottak el. 1895-re nemzeti ünnepségsorozatot terveztek, elcsúsztak a tervezéssel, a kivitelezéssel – végül meghamisították a történelmet és 1896-ban a Városligetben ünnepeltek” – mesélte Maczó Balázs, akinek szavaira Mező Misi reagált lendületből: „Mintha ma élnének”.

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

A Budapest Bár néhány tagja Cseh Tamás Gellért téri szobra mellől indult várostörténeti sétára Fotó: Molnár Ádám

Rutkai Borit is repítheti az Égigérő mozgólépcső – gondolt és mesélt a várostörténész a négyes metróval kapcsolatos kalandokra, és Rejtő Jenő Pesti polgár című, egy-egy öngyilkosságot sajátos színben megjelenítő dala pedig a Szabadság híd turulját idézte fel.

Frenk Németh Juci által énekelt Albérlő című szerzeményének ihletője a Bartók Béla út 15. és annak leghíresebb egykori lakója Kosztolányi Dezső volt. A Szabadkán született Kosztolányi 1912-1916 között, a Logodi utcába költözéséig élt az épületben. Az író legendás albérlő volt, aki annyira vágyott az otthonosságra, hogy maga által tervezett bútorok és belső terek között töltötte napjait. Törzshelye, a Hadik kávéház épületének legfelső emeletén kialakított műteremben alkotott Csontváry Kosztka Tivadar, akinek magánya, meg nem értettsége és depressziója jutott Maczó Balázs várostörténész eszébe, amikor Kiss Tibor Misszió című dalát hallgatta, benne e szavakkal: „nem hat rám a komment, nem hat rám a depresszió.”

A Hadikhoz tartozó Szatyor bár Karinthy Frigyestől származó nevéről a Kapuváron született Németh Juci mesélt: „a Vámház körúti csarnokba igyekvő szatyros emberek elakadtak a vendéglátóhelyen, innen jött az ötlet. Ezt tudtam, de sajnos keveset tudok a városról. Budapest számomra még mindig a napi rácsodálkozás, nem fogom tudni megszokni soha, mert nem ivódott bele a vérembe.”

Behumi Dóri azonban tősgyökeres pesti. „Belvárosi lány vagyok, majd’ 34 éves koromig a VII. kerületben éltem, most zuglói polgár vagyok. És rengeteg történetről még így sem hallottam a várossal kapcsolatban.”

A hihetetlennek tűnő sztorik sorát bővíti egy, a társaság számára eddig ismeretlen a lágymányosi vigalmi negyedről, azaz a mindössze néhány hónapig létező Konstantinápolyról. A török város pontos Duna-parti másának felépítéséből és bevételeiből szeretett volna milliomos lenni Somossy Károly revüigazgató, életművész. Ám a létesítmény a rendszeres szúnyogtámadások miatt fél év alatt csődbe ment és a budai Aja Szófia dzsámi helyén ma a Schönherz Zoltán Kollégium áll. „Nagyon jó történeteket hallgatni a Budapestről. Az egyik kedvencem, hogy a Nagykörút helyén csatorna volt, amit hajózásra használtak. Baromira tetszene, ha most is így lenne, bár nyilván megoldhatatlan volna, de elképzelni nagyon izgalmas” – mondja Németh Juci.

Területcsere a Balkán nyugalmáért

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:33
Az albán kormányfő és a szerb elnök már tárgyalt a kérdésről Fotó: AFP/Talha Ozturk/Anadolu Agency
Sem a szerb, sem az albán lakossági körében nem népszerű a területcsere általi rendezés gondolata. A háttérben mégis megkezdődött Belgrád és Tirana egyeztetése.

Már Pristinában is többen hajlanak arra, hogy a szerb-koszovói feszültség egyetlen megoldása a területcsere lehet, közölte a szerb Danas napilap névtelen külügyi forrásokra hivatkozva. A lap úgy tudja, a kérdésben két hónapja a legmagasabb szintű egyeztetések is megkezdődtek, amikor Aleksandar Vucic szerb államfő Edi Rama albán kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz.

Hogy miért nem Hashim Thaci elnök vagy Rasmus Haradinaj koszovói kormányfő a tárgyalópartner egy őket érintő kérdésben? Mindenekelőtt azért, mert Albánia Koszovó legfőbb politikai támogatója és a pristinai vezetés talán egyet sem lép anélkül, hogy Tirana rábólintana. Arról egyelőre nincs nyilvános információ, hogy mi az albán álláspont a területcsere kérdésében.

Szerbia ugyan nem mondott le Koszovóról, de lapinformációk szerint a kisebbik rossz elve alapján vezető politikai körökben már korábban is felmerült a területcsere gondolata. Nyilvánosan azonban ez tabutémának számított, először az idén júliusban Ivica Dacic külügyminiszter vetette fel. A szerb diplomácia vezetője a Blic, majd a Vecernje novosti napilapban is közölt egy-egy írást, amelyekben azt fejtegette, hogy a szerb-koszovói konfliktus a két etnikum elkülönítésével oldható meg. Dacic nem először beszélt a területcseréről, arról, hogy elfogadhatónak tartja, hogy Szerbia lemondjon a túlnyomó többségében albánok lakta dél-szerbiai településekről a szerb kisebbség lakta koszovói területekért cserében. 2012-2014 közötti miniszterelnöksége idején azonban nem kezdeményezett lépéseket ebbe az irányba.

Az utóbbi időkben a belgrádi vezetés mindent az uniós integrációnak rendel alá, így tett a Dacic- és a Vucic-kormány egyaránt. Ennek érdekében Brüsszel közvetítésével született rendezési megállapodás Szerbia és Koszovó között, bár az nem terjed ki minden kérdésre és nem kötelezi Szerbiát Koszovó elismerésére. Dacic területcsere javaslata, illetve Aleksandar Vucic államfő „nemzeti konzultáció”-ja azt sugallja, Belgrád kész „nagyobb áldozatot” is meghozni az EU-tagságért, s olyan, a szerb lakosság körében érzelmi kérdésben is engedményt tenni, mint Koszovó. Vucic személyesen kezdeményezett nemzeti konzultációt Koszovó helyzetéről, a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Annak szükségességéről az elnök is a Blicben adta közzé érveit. Azt fejtegette, Szerbiának tovább kell lépnie, ehhez viszont rendeznie kell viszonyát Koszovóval, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük. Úgy tűnik, Szerbia két vezető politikusa egyértelműen „puhítja” a népet, s hajlik arra, hogy az EU-tagságért akár Koszovót is elismerje – területcserével vagy anélkül. Brüsszel egyelőre nem nyilvánított véleményt a Dacic-javaslatról, de aligha képzelhető el, hogy támogassa a területcsere gondolatát, amely az etnikailag oly vegyes, oly sok több nép által magáénak vallott területtel rendelkező Európában Pandora szelencéjét nyithatja meg.

Szerző

Területcsere a Balkán nyugalmáért

Publikálás dátuma
2017.11.17. 06:33
Az albán kormányfő és a szerb elnök már tárgyalt a kérdésről Fotó: AFP/Talha Ozturk/Anadolu Agency
Sem a szerb, sem az albán lakossági körében nem népszerű a területcsere általi rendezés gondolata. A háttérben mégis megkezdődött Belgrád és Tirana egyeztetése.

Már Pristinában is többen hajlanak arra, hogy a szerb-koszovói feszültség egyetlen megoldása a területcsere lehet, közölte a szerb Danas napilap névtelen külügyi forrásokra hivatkozva. A lap úgy tudja, a kérdésben két hónapja a legmagasabb szintű egyeztetések is megkezdődtek, amikor Aleksandar Vucic szerb államfő Edi Rama albán kormányfővel ült tárgyalóasztalhoz.

Hogy miért nem Hashim Thaci elnök vagy Rasmus Haradinaj koszovói kormányfő a tárgyalópartner egy őket érintő kérdésben? Mindenekelőtt azért, mert Albánia Koszovó legfőbb politikai támogatója és a pristinai vezetés talán egyet sem lép anélkül, hogy Tirana rábólintana. Arról egyelőre nincs nyilvános információ, hogy mi az albán álláspont a területcsere kérdésében.

Szerbia ugyan nem mondott le Koszovóról, de lapinformációk szerint a kisebbik rossz elve alapján vezető politikai körökben már korábban is felmerült a területcsere gondolata. Nyilvánosan azonban ez tabutémának számított, először az idén júliusban Ivica Dacic külügyminiszter vetette fel. A szerb diplomácia vezetője a Blic, majd a Vecernje novosti napilapban is közölt egy-egy írást, amelyekben azt fejtegette, hogy a szerb-koszovói konfliktus a két etnikum elkülönítésével oldható meg. Dacic nem először beszélt a területcseréről, arról, hogy elfogadhatónak tartja, hogy Szerbia lemondjon a túlnyomó többségében albánok lakta dél-szerbiai településekről a szerb kisebbség lakta koszovói területekért cserében. 2012-2014 közötti miniszterelnöksége idején azonban nem kezdeményezett lépéseket ebbe az irányba.

Az utóbbi időkben a belgrádi vezetés mindent az uniós integrációnak rendel alá, így tett a Dacic- és a Vucic-kormány egyaránt. Ennek érdekében Brüsszel közvetítésével született rendezési megállapodás Szerbia és Koszovó között, bár az nem terjed ki minden kérdésre és nem kötelezi Szerbiát Koszovó elismerésére. Dacic területcsere javaslata, illetve Aleksandar Vucic államfő „nemzeti konzultáció”-ja azt sugallja, Belgrád kész „nagyobb áldozatot” is meghozni az EU-tagságért, s olyan, a szerb lakosság körében érzelmi kérdésben is engedményt tenni, mint Koszovó. Vucic személyesen kezdeményezett nemzeti konzultációt Koszovó helyzetéről, a szerb-koszovói kapcsolat rendezéséről. Annak szükségességéről az elnök is a Blicben adta közzé érveit. Azt fejtegette, Szerbiának tovább kell lépnie, ehhez viszont rendeznie kell viszonyát Koszovóval, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük. Úgy tűnik, Szerbia két vezető politikusa egyértelműen „puhítja” a népet, s hajlik arra, hogy az EU-tagságért akár Koszovót is elismerje – területcserével vagy anélkül. Brüsszel egyelőre nem nyilvánított véleményt a Dacic-javaslatról, de aligha képzelhető el, hogy támogassa a területcsere gondolatát, amely az etnikailag oly vegyes, oly sok több nép által magáénak vallott területtel rendelkező Európában Pandora szelencéjét nyithatja meg.

Szerző