Európai Unió;Brüsszel;sajtószabadság;

2017-11-18 08:50:00

Szüdi János: Minden út Brüsszelbe vezet

Nagyot hibázott az Európai Unió, amikor nem ismerte fel annak szükségességét, hogy kézzelfoghatóvá, érzékelhetővé kell válnia minden európai számára. Nincs Európa-tudat. Nincs Európa-büszkeség. Nincs Európához tartozás érzése. Az Unió az emberek többsége számára egy fantom, értelmezhetetlen fogalomgyűjtemény: Európai Parlament, Tanács, Bizottság, sok-sok elnökkel, áttekinthetetlen jogkörökkel, több száz bürokratával, akiknek a munkájáról semmit sem tud az átlagember. Nagyot hibázott az Európai Unió, mikor nem ismerte fel, hogy az eszmék és a munkaerő szabad áramlásának előfeltétele a sajtószabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, az oktatáshoz való szabad hozzáférés joga, a tanítás szabadsága.

Egy sutba való hagyomány

A százfelé töredezett Európa története a hatalmukat istentől eredeztető uralkodók egymás elleni háborúinak története. A nemzetek szembenállása alig több mint kétszáz éves múltra tekinthet vissza. Igaz, a nacionalizmus e rövid idő alatt elért "eredményei" - két világháború, sok tízmillió halottal - tiszteletet parancsolóak. A szembenállás fenntartása, a nemzeti érdekek ütköztetése, a nemzetállam fontosságának hangsúlyozása azoknak a politikusoknak az érdeke, akik saját szemétdombjuknak tekintik országukat, amelyen ők a "kiskakasok". Közös az érdeke a magyarnak, a németnek, a hollandnak, a franciának, a románnak, a szlováknak stb.: prosperáló Európa, prosperáló nemzetek, prosperáló egyének. Minél nagyobb, minél gazdagabb egy ország, annál több áldozatot kell hoznia polgárainak a közös célért. Minél kisebb, minél szegényebb egy ország, annál inkább érdekelt az egységes Európában. Mégis, napjainkban a legszegényebb "kisnemzetek" „kiskakasai” úgy tesznek, mintha kegyet gyakorolnának, amikor elfogadják a milliárdos támogatásokat. A "kisnemzetek" "kiskakasai" kerítést építenek szemétdombjuk köré, és hangosan kukorékolva üzengetnek Brüsszelnek.

A nemzetek feletti Európa eszméje

A tagállamok akaratának hiányában nincs remény az európai integráció megerősödésére. Az egyes tagállamok akkor támogatják az európai integráció megerősödését, ha olyan vezetőket választanak, akik ezt fontosnak tartják. Ennek a helyzetnek a kialakításában lehet szerepe az Európai Uniónak. Az Európai Uniónak – mindnyájunk érdekében - közvetlen kapcsolatot kell teremtenie az unió polgáraival, biztosítva az információhoz, a tudáshoz való szabad hozzáférés lehetőségét mindenkinek. A gondolatokat nem lehet kerítés mögé zárni! Ha a nemzetek feletti Európa eszméje gyökeret ver a fejekben, kiszorítja a nacionalizmust. Mit kell tennie az Uniónak?

Az Európai Unió teremtse meg minden tagállamban sajtóbirodalmát, biztosítva, hogy az uniós polgárok közvetlen és hiteles tájékoztatást kapjanak a kitűzött célokról, saját helyzetükről a közösségben. Kapjanak közvetlen és hiteles tájékoztatást az uniós döntésekről, azok indokairól, a várt következményekről, az eredményekről. Kapjanak közvetlen és hiteles tájékoztatást a világ eseményeiről. Nem lehet tagállami belügy a valós és hiteles tájékoztatás léte vagy nem léte. Nem lehet tagállami belügy a sajtó hatalom által történő megszállása, az információkhoz való hozzáférés korlátozása. Szólaljon meg ismét a Szabad Európa hangja!

Az Európai Unió töltsön be kulturális missziót, hozzájárulva az európai nemzetek kultúrájának megismeréséhez, a "kisnemzethez" tartozás nyelvi hátrányainak csökkentéséhez. Elérhetővé kell tennie minden tagállam nyelvén a kulturális, művészeti értékeket. Így lehet eloszlatni az egymással szemben fennálló félelmeket, gyanakvást, féltékenységet. Nem lehet tagállami belügy a kulturális sokszínűség megteremtése! A kulturális sokszínűség az alapja az európai kulturális integrációnak.

A legfontosabb feladata az Európai Uniónak a tanuláshoz való szabad hozzáférés és a tanítás szabadsága érvényesüléséhez szükséges feltételek megteremtése. Nem lehet erős az Unió, ameddig a tagállamokon múlik, hogy milyen az oktatási rendszerük, milyen felkészítés folyik iskoláikban és hány évig, milyen a társadalom iskolázottsági szintje. A szabad iskola nevelhet szabad, együttműködő, gondolkodó, kritikus, döntésképes, előrelátó embereket, polgárokat. Ehhez azonban szabad, együttműködő, gondolkodó, kritikus, döntésképes, előrelátó pedagógusokra van szükség. Egy ilyen pedagógusgárda kialakítása akkor is több évtizedig tart, ha a hatalom híve a hatalomgyakorlás minél szélesebb körben történő megosztásának, s a választók e jog gyakorlásához szükséges felkészítésének. Sok időnek kell eltelnie ahhoz is, hogy a szabad iskola által kibocsátott szabad polgárok felépítsék a nyitott, befogadó társadalmat. Miután a szabad iskola a leghatékonyabb fegyver a szegénység, a kirekesztettség, a gyűlölet ellen, az Európai Unió feladata a mindenki számára ingyenesen elérhető tananyagok elkészítése, és hozzáférhetővé tétele. Tananyagok, amelyek – felülemelkedve a nemzeti érzelmeken – elemzik korunk legvitatottabb kérdéseit, a történelmi folyamatokat, feldolgozzák a világnézeteket, vallásokat, eszmerendszereket, megismertetik a szabadságjogokat. Segítse az Európai Unió a nyelvi korlátok lebontását. Készítsen tananyagot, s tegye azokat hozzáférhetővé bárki számára, ingyenesen. Szervezzen nyelvi táborokat, anyanyelvi környezetben. Segítse a nyelvtanárok felkészítését. Létesítsen az Európai Unió iskolákat, elsősorban a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek. Első lépésként az Európai Unió biztosítson jogi védelmet az állami beavatkozással szemben a gyermek mindenek felett álló érdeke, a pedagógus szakmai önállósága és az intézményi autonómia védelme érdekében.

Tabula rasa

Az Egyesült Államok "kitalálásánál" nem kellett leküzdeni a hatalmukat, kiváltságaikat féltő arisztokrácia, a nagypolgárság, az egyházi és a világi bürokrácia, a politikai szerencselovagok ellenállását, szembenállását, terjeszkedési vágyát. Tiszta lappal indultak. A sok nemzetből érkezők eggyé olvadva, büszkék gyökereikre, de még büszkébbek új nemzetükre. Az európai integráció hajtómotorja a gazdaság hatékonyságának növelése volt. A továbblépéshez ez a cél már kevés. Csak a szabad polgárok társadalmában nincs szükség országhatárokra. Ezért nem lehet tagállami belügy, hogy a fejekben felépítik vagy lebontják a kerítéseket!