Sajátos fordulatot mutat a szélerőművekkel kapcsolatos magyarországi vita: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese többszöri kérdésünkre se hajlott reagálni Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza szavaira, miszerint Magyarország klímája tökéletesen megfelel újgenerációs szélerőművek telepítésére. Csepreghy Nándor – az LMP-s Ökopolisz Alapítvány atomügyi vitájáról távozóban – a magyar kormány szélerőművekkel kapcsolatos álláspontja kapcsán lapunknak megismételte: szerintük Magyarország területi adottságai nem alkalmasak ilyen áramtermelők további létesítésére. Miközben többször rögzítette, hogy e tárgyban nem ért egyet az LMP-vel, felhívtuk a figyelmét, hogy nem az ellenzéki pártot, hanem az – Orbán kormánnyal amúgy rendszeres tárgyalásokat folytató - IEA vezető közgazdászát idéztük. Az IEA a világ első számú energiaszakmai szervezete, amelynek elemzései alapvetően befolyásolják a földrészeken zajló fejlesztéseket. Varró László kifejezetten az új típusú, a legjobb teljesítményt gyengébb szélerejű környezetben leadó berendezések térnyeréséről tájékoztatta lapunkat, amelyek látványos sikereket éppenséggel a Magyarországéra hasonlító éghajlatú államokban mutatnak.
E felvetésünkre Csepreghy Nándor úgy reagált, hogy politikusként politikusokkal folytat vitát, amiben számára e tárgyban az LMP képviseli a másik oldalt. Ez tehát úgy értelmezhető, hogy Varró Lászlót azért nem kívánja értékelni, mert ő egy szakértő. Még furább, hogy Varró László is hasonlóképp kitért a magyar kormány álláspontjának értékelésétől. Lapunknak korábban úgy fogalmazott, ő szakmai anyagokat dolgoz ki, ami nem terjed ki egyes államok döntéseinek minősítésére. A konfliktuskerülés kitapintható volt az IEA ügyvezetője, Fatih Birol, illetve Orbán Viktor ez év júniusi tárgyalásai során is, a kettejük – például az energiaár-meghatározással kapcsolatos - elképzelései közötti éles különbségek ellenére. Ez viszont azzal fenyeget, hogy ha a magyar kormányfő valamely megfontolásból elvet egy fejlesztési irányt, azt a technikai előrehaladás se írhatja felül.
Magyarországon jelenleg 330 megawattnyi szélerőmű működik, ami a hazai termelőrendszer töredéke. Csak engedéllyel telepíthető, ám ilyet a szakhivatal először és utoljára 2006-ban adott ki. Néhány, újabb szélpályázatot ígérő kósza hír után az Orbán-kabinet tavaly sajátosan adott hangot ellenérzéseinek: úgy szabta meg a szélerőművek telepíthetőségi feltételeit, hogy az ország teljes területe tiltott zónává vált.
Csepreghy elzárkózása azért fura, mert lapunknak, illetve az Ökopolisz Alapítvány vitáján szintén szakmainak tetsző szélerőműellenes érvekkel élt. Ilyen például, hogy a változó szélerősség miatt egy biztonságosan termelő rendszer akár 7 ezer milliárdba is bekerülhet. Ráadásul "1920 óta" nincsenek nagy hegyeink, amire az ilyen ingadozások kiegyensúlyozására szolgáló víztározós erőműveket lehetne telepíteni. (Ezt amúgy környezetvédők is elvetik.) De leszerelésük is szennyez. Azt is felhozta, hogy Németországban a megújulókat megemelt áramárakkal támogatják, ama költői kérdéssel kiegészítve, hogy mi van, ha hosszú távon mégse esik ezek költsége a többi alá. Lapunknak hozzáfűzte: hazánk területének mindössze hat százaléka esik szélcsatornába, ahol viszont mezőgazdasági termelés zajlik. Rögzítette, hogy a magyar kormány a szél helyett a napenergia mellett tette le a voksát. Pedig szakértők szerint a kettő nem zárja ki egymást.
Varró László véleményét nyilvánvalóan mindezek ismerete mellett, úgy a nemzetközi, mint a magyar viszonyok beható tanulmányozása után formálta. Szavai szerint az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően ma már az áramrendszerirányítás is képes kezelni a szélerőművek hullámzó termelését. Azt ugyanakkor még e szempontból kockázatosnak ítélik, hogy egy állam az ellátás nagy részét megújuló alapra helyezze. A zuhanó költségű szél- és naperőműveket Fülöp Zoltán, az LMP energetikai kabinetjének tagja szerint egyre kevésbé kell támogatni, hisz azok nem hogy drágán, de ma már sokszor akár ingyen is adnak áramot.
A következő néhány év során több mint 2 ezer megawattnyi, azaz a paksi atomerőmű teljesítményével megegyező támogatott naperőmű megvalósítására nyílik lehetőség Magyarországon - hangzott el a Deloitte Legal által szervezett Energy Breakfasten. Ez a támogatási szabályok változásának tudható be – írja a tanácsadó cég. (Pontosabban a beruházási rohamot a kedvezmények előre beharangozott megszűnte okozta.) Az elmúlt bő egy évtized során nagyjából ötödére csökkent a naperőművek fajlagos beruházási kiadása – hívta fel a figyelmet Mező Csaba, a Deloitte Energiaszektorának vezetője. A megtérülési idő ma már 10-12 év körül jár, így a 20-25 éves támogatási jogosultságot kiemelkedő lehetőségként értékelte.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a Paks 2 beruházás mellett a naperőművek hozzák a legnagyobb piaci változást. Az utóbbi hónapokban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal több mint 2700 állami támogatási határozatot adott ki és még további 105 van hátra – közölte Grabner Péter, a hatóság elnökhelyettese. Erdős Gábor, a Deloitte Legal irodavezető ügyvédje számos, még nyitott kérdésre világított rá. Ilyen a jogosultságok átruházása, az eltérés a tervektől, az ingatlan átminősítése, a banki háttér, avagy éppenséggel a hitelbiztosíték-rendszer kialakítása. Az előadók várakozásai szerint mindezek nyomán számos nyertes fejlesztés végül nem is valósul meg. Külön felhívták a figyelmet a megszerzett jogosultságok másodlagos piacára. (Vagyis a nyertesek engedélyüket előszeretettel teszik pénzzé.)
A Megújuló Energiák Európai Egyesülete (Eurosolar) Európai Napenergia Díjban részesítette Kaposvárt - idézi az MTI a városházát. A somogyi megyeszékhely 2014-ben tűzte ki maga elé célul, hogy energiaellátásukat 2050-re teljesen megújuló-alapúvá alakítják. Buszflottájuk üzemanyaga már most a helyi cukorgyárban termelt, a fürdő és uszoda fűtéséhez is használt biogáz. A közintézmények tetejére telepített napelemek mellett terveik között egy napelempark, biomasszaüzem és intelligens hálózat kiépítése is szerepel.
