Blöff volt a Soros-vizsgálat

Publikálás dátuma
2017.11.21 17:32
Népszava fotó/Vajda József
Fotó: /
Semmiféle nemzetbiztonsági veszélyre utaló információ nem merült fel a „Soros-hálózatról", Soros Györgyről, vagy a vele összefüggésbe hozott civil szervezetekről az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén. Sőt, egyelőre az is kérdéses, hogy a titkosszolgálatok egyáltalán vizsgálták-e ennek a körnek vagy magának Sorosnak a szerepét.

Október végén maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette ki, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok közreműködésével a nyilvánosság elé kell tárni az európai életet befolyásolni igyekvő „Soros-hálózat" ténykedését. A múlt hét végén pedig a Magyar Idők úgy fogalmazott: a nemzetbiztonsági bizottság ülésén Pintér Sándor beszámolót tarthat arról, hogy mire jutottak a titkosszolgálatok a Soros-hálózat vizsgálatakor.

Azt, hogy a kérdés nem kerül napirendre a belügyminiszteri meghallgatáson, már abból sejteni lehetett, hogy a tárca sajtóosztálya a Népszavának tegnap cáfolta, hogy ilyen pont szerepel a bizottsági napirendek között, a levél szerint Pintér Sándor az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) első félévi munkájáról tart beszámolót. Hogy mi hangzott el pontosan a bizottságban, nem lehet tudni, hiszen a meghallgatás zárt ülésen történt, így a miniszter ott elhangzott szavai sem nyilvánosak, Pintér pedig nem tartott sajtótájékoztatót, hanem a sajtót megkerülve egy hátsó kijáraton át távozott.

Később kiderült, az ülésen sem ő hozta szóba az amerikai milliárdos nevét, hanem Molnár Zsolt (MSZP) bizottsági elnök kérdezte meg tőle, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak van-e feladatuk az ügyben, egyáltalán létezik-e a Soros-terv? Az ülés utáni sajtótájékoztatóján Molnár Zsolt hangsúlyozta: Pintér válaszát nem közölheti, ám azt igen, hogy semmi olyan nem hangzott el, ami megerősítette volna, hogy akár Soros György személye, akár a vele összefüggésbe hozott civil szervezetek nemzetbiztonsági veszélyt jelentenének. A szocialista bizottsági elnök szavait Szél Bernadett LMP-s képviselő, a bizottság tagja is megerősítette.

- Hazudtak!* - reagált Molnár és Szél szavaira Németh Szilárd fideszes bizottsági elnökhelyettes, amikor önállóan tájékoztatta a sajtót. Ugyanakkor nem volt hajlandó arról nyilatkozni, hogy Pintér Sándor beszélt-e a Soros tervről, mondván: államtitoksértést követ el, ha ismerteti a belügyminiszter által elmondottakat. Az is szembetűnő volt, hogy a máskor úton-útfélen sorosozó Németh összefoglalójában magától egyszer sem ejtette ki a száján az amerikai-magyar milliárdos nevét.

*"Hazudik" - Az LMP akciózott Németh Szilárd beszéde alatt a Parlamentben

Külön napirendi pontban foglalkozott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek tevékenységével és kapcsolatrendszerével. Abban egyetértettek a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti és ellenzéki tagjai, hogy a szélsőjobboldali félkatonai szervezetek az utóbbi években veszítettek az erejükből, jelentősen meggyengültek. Molnár Zsolt bizottsági elnök ugyanakkor leszögezte: ezek a szervezetek „olyan mennyiségű fegyvert, lőszert halmoztak fel, ami alapján közrendvédelmi szempontból hatalmas kockázatot jelentenek.”

Molnár Zsolt a félkatonai szervezetek között a Magyar Nemzeti Arcvonalat (MNA), a Hatvannégy Vármegye Mozgalmat, a Betyársereget és a Magyar Gárda utódszervezeteit említette meg. Szerinte ezek a szervezetek egy parlamenti párttal is kapcsolatot tartanak. Molnár néven nevezte Toroczkai Lászlót, a Jobbik közismerten hatvannégy vármegyés alelnökét, igaz hangsúlyozta, hogy Toroczkai az előtt tartott kapcsolatot a mozgalommal, hogy a Jobbik alelnöke lett. Hozzátette azt is, hogy ez a megjegyzése nem a bizottsági ülésen elhangzottakon alapul.

Mirkóczki Ádám, a bizottság jobbikos tagja szerint viszont sima politikai cirkusz zajlik pártja körül. Azt hangsúlyozta, hogy a zárt ülésen Pintér Sándor és Papp Károly országos rendőrfőkapitány úgy nyilatkozott, az MNA kivételével a szóba került szervezetek bűncselekményt nem követtek el, működésük jogszerű, mindenféle vizsgált pénzmozgásuk törvényes, nemzetbiztonsági kockázatot nem jelentenek.

A szélsőséges szervezetekről szóló napirendi pontot egyébként szokatlan módon a Magyar Liberális Párt (MLP) vezetője, a bizottsági tagsággal nem rendelkező Fodor Gábor kezdeményezte. Mirkóczki rövid tájékoztatójában utalt arra, hogy szerinte a liberális pártvezető ezt a Fidesz megbízásából tette. Annyi tény, hogy a nem bizottsági tag képviselők részvételét az üléseken a vezető kormánypárt máskor elutasítja, most pedig engedte a liberálisok elnökének jelenlétét.

A Liberálisok lapunkat arról tájékoztatták, hogy a téma napirendre tűzését hónapokkal ezelőtt kezdeményezték, hiszen a párt mindig is foglalkozott a szélsőjobboldali szervezetek jelentette veszéllyel. Fodor Gábor a bőnyi rendőrgyilkosság után, még a nyáron kért tájékoztatást a szolgálatoktól, de a Belügyminisztérium csak most adott választ a kérdéseikre.

2017.11.21 17:32

Gender-ügy: Kásler inkább ógörög vagy latin nyelvre tanítana

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:28
Kásler Miklós
Fotó: / Németh András Péter
Az emberi erőforrások minisztere az egyetemektől azt várja, hogy több, a magyarság múltjának kutatására alkalmas szakembert képezzenek, mintsem társadalmi nemek tárgyra oktassanak.
– Például az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához.
Így reagált Kásler Miklós, az  emberi erőforrások minisztere a Magyar Időknek adott interjújában arra a kérdésre: vannak-e olyan szakok, ahol sokkal több szakembert kellene képezni?
A tárcavezető szerint annak ellenére "sincs elég történészünk, régészünk, aki érdemben tanulmányozni tudná az 1844 előtti történelmünket, jogalkotásunkat, aki feldolgozná a múltunkra vonatkozó írásokat, a Vatikánban összegyűjteni a forrásanyagot...., hogy a XIX. század ­közepéig a hivatalos nyelv a latin volt hazánkban".
Nemrég derült ki, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy napot adott az ELTE és a Central European University (CEU) vezetésének arra, hogy – augusztusban – véleményezzék a legújabb rendelet-tervezetüket, amely a társadalmi nemek (ismertebb nevén: gender) képzés megszüntetéséről szól.
Csütörtökön közzétette a CEU vezetése azt a levelet, amit néhány nappal korábban a Magyar Rektori Konferenciának küldött a gender szak megszüntetésével kapcsolatban - írta meg a hvg.hu. A Társadalmi Nemek Tudománya képzést következetlenül, több irányból támadja a kormánykommunikáció - ezek egyike, hogy a Fidesz képzeletében létező gazdaságban ez nem egy "hasznos" tudás. Semjén Zsolt például még hétfőn nyilatkozta: "senki nem akar genderológust foglalkoztatni, következésképpen képezni sem kell".
"A társadalmilag hasznos, a gazdaság és a tudományos világ által egyaránt megbecsült tudást adó programok ellehetetlenítése károkat okozna Magyarországnak és korlátozná a tanszabadságot".
A miniszter az interjúban egybek mellett még utalt arra is, hogy változások lehetnek a Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum, de akár egyes kórházak élén is.  A teljes cikket itt olvashatja.  
2018.08.18 12:28
Frissítve: 2018.08.18 12:29

Négy szintre jut egy körletes – Széthajtják a börtönőröket

Publikálás dátuma
2018.08.18 12:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Nemcsak a rabok, a börtönőrök körülményei is borzasztóak – pár nagy büntetés-végrehajtási intézményben mindenképp, állítja Harangozó Tamás. A hivatalos verzió szerint minden rendben, a szakszervezet már aggódik – és senki nem tudja, nem bénítja-e meg a börtönöket az új túlóra-szabály.
Belerokkanhatnak a börtönök abba, hogy jövő januártól nem pénz, hanem szabadság jár majd a túlórákért. Noha az országos statisztika összességében rendben lévőnek látszik, egyes intézményekben drámai a helyzet. Több forrásunk állítja: a budapesti és a nyugat-dunántúli börtönök működőképességük határán vannak – leginkább azért, mert kevés az ember, így az állomány borzasztóan leterhelt. „Van olyan, hogy egy körletes éjjel négy szintet visz, így ha valami baj történne, akkor akkor senki nem tudna segíteni, mert mert nincs ember! Megesik, hogy egy nap másfél tucat kolléga hiányzik, és a hiányt csak úgy tudják pótolni, hogy az informatikusokat, kézbesítőket állítják a folyosóra – ami nagy biztonsági kockázatot jelent” – kesereg egy inkognitóját őrző levélben a büntetés-végrehajtás egyik alkalmazottja.  „A legnagyobb intézetek vannak igazán bajban, több börtön fegyőrei már év közepére elérték azt a kötelezően elrendelhető túlóramennyiséget, amit a jogszabályok 416 órában maximálnak”, erősít rá a fenti panaszra Harangozó Tamás. Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának a tagja arra figyelmeztet, hogy ha a szolgálat kiadása nehézséget okoz, akkor az úgynevezett dominó-hatással kell számolni: mindenkire egyre több munka jut, a terhelés miatt egyre kevesebben maradnak a büntetés-végrehajtás kötelékében, mivel kevés az ember, a fegyőrök egyre kevéssé tudnak biztonsági hátteret adni egymás munkájához – azaz aki, tud elmenekül. És miért is maradna, ha egy, a fogva tartottakkal dolgozó, kezdő bv-alkalmazott fizetése bruttó 228 ezer forint, míg az egyik áruházlánc mintegy 40 ezer forinttal többért (plusz egyéb juttatások!) toboroz pénztárosokat. Persze így is elműködne a rendszer, ha a fogva tartottak maguktól jól viselkednének, és takarodó után még a cellaajtót is magukra zárnák, ironizál Harangozó Tamás. Csakhogy nem ez a helyzet, így ha bármi történik (egymásnak esnek a cellatársak, megszorítják a börtönőrt, vagy csak szimplán rosszul lesz valaki), végzetesen későn érkezhet a segítség. Az MSZP-s politikus szerint mi sem bizonyítja jobban, hogy recseg a rendszer, hogy lassanként minden hétre jut valami rendkívül esemény: például szökés vagy öngyilkosság.
Jövőre pedig még rosszabb lehet a helyzet, vélekedik Harangozó Tamás, hiszen egyrészt ha nem fizetik ki a túlórapénzt, a fegyőrök elvesztik jövedelmük egy részét, másrészt ha szabad nappal kompenzálják a túlmunkát, akkor az épp beosztottakra még nagyobb nyomás nehezedik. Mindenesetre lehetne gyorsan – ha átmenetileg is – javítani a helyzeten. Harangozó úgy véli, ha a 2015-ben beígért nyolc börtönből legalább egy megépülne, az már érdemben enyhítené a nyomást a leginkább túlterhelt intézeteken. Szintén sokat segítene, ha a kormány elfelejtené a túlórára vonatkozó új szabályokat. Harmadsorban júliustól rendelkezésre áll az úgynevezett távmeghallgatás lehetősége (azaz a bíró egy szobából, kvázi konferenciabeszélgetés keretében beszélgethet a vádlottal, a rabokkal, és így tovább). Így embert, pénzt és utazást spórolnának a büntetés-végrehajtási intézetek. (Megjegyzendő: bár a rendszer egy hónapja már működőképes, lapunk információi szerint szinte nem használta senki.) És azzal is jelentős erőforrásokat takarítanának meg a büntetés-végrehajtási intézetek, ha a jövőben a rendőrség segítene előállítani a fogva tartottakat a bíróságra. A Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kérdéseinkre szikáran annyit mondott: „az ország valamennyi börtönében biztosítottak a biztonságos fogva tartás személyi és technikai feltételei. A körleten szolgálatot teljesítő hivatásos állományú kollégák valamennyi jogszabályban rögzített képzési és alkalmassági feltételnek megfelelnek.” A túlórákról azonban a BVOP csak összesített adatot közölt. Így annyit elárult, hogy januártól júniusig havonta 100 és 126 ezer órányit robotoltak pluszban az állomány tagjai, arról viszont hallgatott, egy emberre mennyi munkatöbbletre jutott. – Én is ismerem a Népszavához eljuttatott levelet – mondta Kucsera Miklós. A Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FBVSZOSZ) a főtitkára úgy érzi, túlzás lenne azt mondani, hogy biztonsági veszélyhelyzet lenne a hazai büntetés- végrehajtásban. Azt nem vitatja, hogy a terület létszámproblémákkal küzd, ám szerinte az intézményekben dolgozók összességében el tudják látni az alapfeladatukat. Azt viszont kockázati tényezőnek tartja, hogy ehhez időnként a nem biztonsági/fogva tartási területen dolgozók (például a gazdasági tevékenységet végzők) közül is át kell vezényelni munkavállalókat. Tény, ők is a hivatásos állomány tagjai, azaz amikor felszereltek akkor erre a feladatra is kiképezték őket. Az így is előfordult – fogalmazott a szakszervezeti vezető –, hogy időnként egy-egy felügyelőre a kelleténél több, akár 200 fogvatartott jutott (ilyenkor 2-3 kolléga munkáját is ellátta), ám ettől a büntetés-végrehajtás eddig is biztonságosan tudott működni. Viszont az nem kérdés, hogy a helyzet nem biztató: a korábbi években a bv-ben nagyjából megvolt a létszámkeret, csakhogy mára a fizetések elveszítették a vonzerejüket, aminek következtében növekedhet a létszámhiány és a túlmunka. Mint ismeret, a kormányzat 2015-ben a rendvédelmi dolgozók – köztük a bv-sek – ötven százalékos bérfejlesztéséről döntött, ami Kucsera Miklós szerint fontos és jó volt, ám időközben volt többször emelték a minimálbért és a garantált bérminimumot, így a 2019-ig prognosztizált 50 százalékos emelés valójában 9-10 százalékos lett (miközben a versenypiac munkabérei is elszálltak, így a korábban eltervezett béremelés 2018-ra kipukkant). „Gyakorlatilag nem vonzó ez a pálya” -mondja a szakszervezeti vezető. „A helyzet kezelésnek a kulcs a jogalkotók kezében van: bízunk abban, hogy az észrevételeinket figyelembe veszik és az őszi parlamenti ülésszakban a kialakult helyzetet rendezik.”

Statisztikatrükkök

Ami a munkaerőhiányt illeti, a BVOP állítja: az állások 90 százaléka betöltött, a „hazai munkaerőpiaci tendenciák ismeretében” ez normális arány. Ráadásul a szervezet szerint a toborzás miatt folyamatosan új emberek érkeznek az állományba. Más forrásaink a 10 százalékos hiányt erős fenntartásokkal kezelik, mondván: lehet ez a papírforma, de két szempontot figyelembe kell venni. Egyrészt kérdés, hogy az állományban hány olyan közalkalmazott akad, aki ugyan mundért kapott, ám fegyveres kiképzésben nem részesült (és mint ilyen láthatna el fegyőri feladatokat). Másrészt úgy hírlik, a testületben magas a hosszú távon betegszabadságon lévők aránya – ők ugyanakkor az aktív állomány részének számítanak. 

2018.08.18 12:00
Frissítve: 2018.08.18 12:00