Üresen pusztul a gyerekektől elvett tábor

Publikálás dátuma
2017.11.22 06:03
KISEMMIZVE Szombathely 2013 óta kéri vissza a vasi gyermeküdülőt – sikertelenül (forrás: Google)
Fotó: /
Eladnák, de nem hirdetik. Nem árulják, a diákokat mégis kizárták onnan. A vagyonkezelő hallgat. Sok kérdést vet fel az állami tulajdonba került balatonberényi diáküdülő sorsa.

Öt éve, a megyék vagyonának államosításakor vette el a kormány a Vas megyei Önkormányzattól a balatonberényi gyermeküdülőt, hogy azt Erzsébet-táborként működtesse tovább, ám két éve már senki nem nyaralhat ott. Mára pedig az állam úgy döntött, értékesítené a vízparti nyaralóhelyet, kedvezményes nyaralásról pedig már szó sem lehet.

Hosszú évtizedeken át sorakoztak Balaton partján a megyei önkormányzatok gyermektáborai és üdülői, amelyekben jobbára olyan iskolások nyaralhattak, akik családjuk anyagi helyzete miatt másképpen nem juthattak volna el a tóhoz. Öt évvel ezelőtt azonban a kormányzati központosítás elérte a gyermeküdültetést is. A megyéktől állami kézbe kerültek ezek az ingatlanok, a nyári táborozás szervezése pedig a Nemzeti Üdülési Alapítvány Erzsébet-programjának feladata lett. Tavaly azonban az Európai Unió Bírósága egy uniós jog, a szabad piaci verseny megsértése miatt elkaszálta a programot, ami miatt a gyereknyaraltatás az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz került. Ekkor azonban a balatonberényi gyermeküdülő már nem szerepelt az Erzsébet-táborok listáján: az első években még fogadott csoportokat, ám tavaly és az idén nyáron már nem nyaralhattak gyerekek az intézményben.

Az üdülőt forráshiány miatt működtetni nem képes Vas megye helyett Szombathely próbálta meg többször is visszaszerezni. Először 2013-ban született közgyűlési határozat, hogy sport- és ifjúsági programokra visszaigénylik a tábort az államtól. Az elutasítás után később ismét próbálkozott a megyeszékhely, újabb kérvényt írtak a szakminisztériumnak, ám hiába.

Természetesen nem véletlenül: a témával többször is foglalkozó Nyugat.hu megkeresésére már egy éve azt nyilatkozták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV), hogy az üdülőt értékesíteni akarják. Miután sem a korábbi, sem a jelenleg futó pályázatok között nem találtuk nyomát ilyen kiírásnak, megkerestük az MNV-t, s kérdéseket tettünk fel a gyermektáborral kapcsolatos tervekről, ám egy hét alatt sem kaptunk választ.

Persze érthető a hallgatás, ha az állam valóban értékesíteni akarja az ingatlant: a balatonberényi gyermeküdülő egy 1,6 hektáros területen fekszik, melyhez egy 2400 négyzetméteres saját strandterület is tartozik, igaz, utóbbi Natura 2000-es természetvédelmi terület része. Az épület részben akadálymentesített, a hálótermek mellett vizesblokkokkal, étteremmel, konyhával rendelkezik.

– Csak éppen egyre pusztul – mondta Horváth László, Balatonberény polgármestere, akitől megtudtuk, a gyerektáboroztatás mellett két éve télen egy pékség és morzsaüzem működött az épületben, ám azóta teljesen üresen áll. – A kutya sem törődik vele, amit lehet, széthordtak már belőle. Nem kell hozzá sok idő, a saját strand is megszűnik majd, mert teljesen benövi a nádas. A falunak értelemszerűen a mostani a lehető legrosszabb állapot, hiszen iparűzési adót és és idegenforgalmi adót sem fizetik a gyerektábor után.

Az ingatlanért több százmillió forintot remélhet az MNV: ugyanezen a településen a zalai önkormányzat öthektáros táborát 450 millióért adták el, a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2,5 hektáros, faházas üdülőjét pedig félmilliárdért hirdette meg a vagyonkezelő. Vagyis az értékesítéssel az állam jól járhat – nem úgy a kisemmizett megye és a balatoni nyaralás nélkül maradt gyerekek sokasága.

2017.11.22 06:03

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35