Drágább lesz az orvosi engedély

Publikálás dátuma
2017.11.22 06:01
A Magyar Orvosi Kamara székhelye a Szondi utcában - Google Street View
Fotó: /
Jövőre majdnem duplájára nőhet az orvosok kötelező kamarai tagdíja, miközben a gyógyszerészek öt-tíz százalékos díjcsökkenésre számíthatnak, a szakdolgozóknál pedig lényegében nem változik az éves tarifa – tudta meg a Népszava.

Az, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a jelenlegi 27600-ról 48 ezer forintra akarja emelni januártól a doktorok éves tagdíját, először néhány hete a kamara Győr-Moson Sopron megyei vezetőségi ülésén hangzott el – számolt be egy orvos lapunknak, hozzátéve, hogy azóta több területi testület is tárgyalt arról. Az emelés szorgalmazói a háborgókat azzal „nyugtatták”: miután a kamarának volt némi szerepe abban, hogy az orvosok jelentős béremelést kaptak, jogosan tarthat igényt a szervezet némi „visszacsorgatásra”. A köztestület enélkül pénzügyileg ellehetetlenül – érveltek. – Arra a kérdésemre, hogy mit kapunk érte, hallgatás volt a válasz – mondta forrásunk, majd megjegyezte, mindez azért övön aluli, mert ha valaki nem akar, vagy nem tud ekkora összeget fizetni, nem dolgozhat orvosként. Erre egy vállrándítás volt a válasz – sorolta a történteket.

A Magyar Orvosi Kamara székhelye a Szondi utcában - Google Street View

A Magyar Orvosi Kamara székhelye a Szondi utcában - Google Street View

Egy másik orvos azt kifogásolta, hogy a közel nyolcvan százalékos díjemeléshez nem járna új szolgáltatás. Mások arról is panaszkodtak, hogy míg a tagdíjemelésről csak folyosói pletykákból értesültek, ha pár napot késnek a tagdíj befizetésével, azonnal jön az elektronikus felszólítás tartozásuk rendezésére.

Az extra-emelésről szóló hírek óriási fölzúdulást váltottak ki az orvosok körében. Sokan úgy érzik: a jelenleg befizetett összegért sem kapnak semmit. Sőt, a kamara gazdálkodásáról szóló adatok megismeréséért is perelniük kell. Kunetz Zsombor orvos a minap nyerte meg első fokon azt az eljárást, melyben kérésére a bíróság arra kötelezte az orvosi kamarát, hogy adja ki gazdálkodási adatait a tagja számára. Szerinte a tagdíjért cserébe az orvosok semmiféle értéket nem kapnak, számára a tagdíj semmi másról nem szól, mint a megélhetési vezetők fizetéséről.

– Mélységesen fölháborít az emelés mértéke! – kommentálta a történteket Lénárd Rita belgyógyász, az 1001 orvos hálapénz nélkül orvoscsoport tagja. – Miközben az orvosi kamara gazdálkodásáról a tagság szinte semmit nem tud, különös annak ellehetetlenülésére hivatkozva emelni a díjat. Most, a bírósági ítélet ismeretében inkább elszámolnia kellene végre a MOK gazdálkodásával az elnöknek – tette hozzá. Úgy látja, a köztestület semmi olyat nem tesz, ami a dolga lenne. Utalt annak a veszprémi orvosnak a közfelháborodást keltő ügyére, aki pénzt kért a közszolgáltatásokért, de a kamara akkor sem lépett fel kellő eréllyel a szakma tisztaságának védelmében. Úgy véli: a köztestületnek a szakmai eljárásrendek kidolgozásában, és a továbbképzésekben is a mostaninál hangsúlyosabban kellene részt venni. Hozzátette, „ráadásul úgy kell a kötelező tagság miatt fizetnem a tagdíjat, hogy a kamara elnökének szinte egyetlen megnyilvánulásával sem tudok azonosulni.”.

Lotz Gábor patológus részben jogosnak tartja a díjemelést, de annak tervezett mértékét ő is sokallja. Elfogadja az érvet, hogy az orvosi kamarának van része az ágazat jövedelmi viszonyainak javulásában, de úgy látja, a fiatal orvosoknak túl magas ez a teher.

A durva díjemelés tervéről a Népszavának nem nyilatkozott a MOK elnöke, pedig a terület minisztere tegnapi parlamenti bizottsági meghallgatásán a jobbikos Rig Lajos érdeklődésére reagálva a kérdést egyértelműen a kamarára bízta.

A kamarai tagdíj emeléséből legutóbb 2013-ban lett botrány, amikor 20 ezerről 27 ezer forintra emelték. Az eljárás jogszerűtlensége miatt az emelés összegét akkor vissza kellett fizetnie a kamarának, végül tavaly rendezték az alapszabályában is az emelést, azóta 27500 forint a tagdíj.

Mások nem emelnek
Az egészségügy más szakmai kamaráit is megkerestük, hogy kiderüljön, a társszakmák mekkora emelésre készülnek. Meglepetésünkre Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt felelte: ők most öt-tíz százalékos tagdíjcsökkentési javaslatot visznek saját közgyűlésük elé. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán arra emlékeztetett, alapszabályuk a garantált bérminimum 0,65 százalékban határozza meg a tagdíjat. S miután a bérminimum évről-évre változik, a tagdíj összege is ennek megfelelően nő.



Szerző
2017.11.22 06:01

Szolnoki műtrágyaüzem: Már hozzászoktunk a zaklatáshoz

Publikálás dátuma
2018.11.16 19:01

Fotó: Google Street View/
Zavartalanul üzemel a Bige Holding szolnoki gyára, amit két napra rendőrök hada szállt meg – a társaság szerint indokolatlan erődemonstráció zajlott náluk az elmúlt napokban.
Zavartalanul folyik tovább a termelés a szolnoki műtrágyagyárban - közölte a működtető Bige Holding Kft. pénteken az MTI-vel, miután a rendőrség a héten kétnapos akciót tartott a gyár területén. A cég a közleményben azt írta: „a társaság továbbra is törvényesen működik, a szabályokat, előírásokat maximálisan betartva”. 
A Kft. szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya tartott a cégnél kétnapos intézkedést. A hatóság szerintük "indokolatlan nagyszámú" - 250-300 - emberrel jelent meg a gyárban, hogy ismeretlen tettes ellen eljárást indítson a hulladékgazdálkodás rendjének veszélyes hulladék elhelyezésével elkövetett megsértése gyanúja miatt.
A helyszínen legalább 60-70 rendőrautó, tűzoltóautó, mentőautó és egyéb hatósági jármű vonult fel, területen sátrakat építettek, drónokat bocsátottak fel, szemlebizottságokat állítottak fel.
Mint a Bige Holding megjegyzi, a bizottságok többsége mindkét napon azt látta, hogy az elrendelt vizsgálatokat a szolnoki hatóságok és független akkreditált laborok törvény szerint folyamatosan elvégezték, ellenőrizték a vállalatnál, "tehát a budapesti hatóságok egy telefonhívással minden információhoz kényelmesen hozzájuthattak volna, ha akartak volna".
 A tájékoztatás szerint a gyár munkavállalói és vezetői mindenben együttműködtek a hatósággal, „bár kicsit furcsállták, hogy gazembernek nézik őket”. A cégcsoport dolgozói „már hozzá vannak szokva az alaptalan intézkedésekhez (zaklatáshoz), és immunisak a rendszeres hatósági erődemonstrációra”- írták. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal péntek délután a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a Bige Holding Kft.-vel szemben az elmúlt években környezetvédelmi bírságot nem róttak ki. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtöki tájékoztatása szerint az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
2018.11.16 19:01

A féltucat külföldi fociakadémiát építő Orbán előre szólt: még több pénzt küldenek a határon túlra

Publikálás dátuma
2018.11.16 18:52

Fotó: / Molnár Ádám
2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz – mondta a miniszterelnök a dunaszerdahelyi MOL Akadémia pénteki átadásán. Korábban arról beszélt, tíz éven belül újra kell építeni és be kell népesíteni a Kápát-medencét.
Gyerekekkel barátkozott Orbán Viktor a lemenő nap fényében - az idilli jelenet hátterét a frissen átadott dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia biztosította. A 14 millió euróból (mintegy 4,5 milliárd forintból) épített komplexumot közel 2,4 milliárd forinttal támogatta a Magyar Labdarúgó Szövetség és Bethlen Gábor Alapítvány is – a Mol pedig korábban tulajdonrészt vásárolt az akkor még félkész stadionban; mindez magában is jelzi a magyar gazdaság- és sportpolitika határon túli térfoglalását. Orbán Viktor ünnepi átadó beszédében a gyerekekkel foglalkozott: mint mondta, éppen a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) üléséről érkezett Dunaszerdahelyre, a megbeszélésen pedig úgy döntöttek, hogy 2019 legyen a külhoni magyar gyermekek éve.
„Nemcsak a magyarok, hanem egész Európa közös jövője azon múlik, hogy összefogunk-e annak érdekében, hogy egészséges fiatal nemzedékeket neveljünk” - mondta az MTI szerint Orbán, hozzátéve, hogy a szlovák-magyar együttműködéssel megvalósuló csallóközi akadémia projekt a régió közös sikerének számít. 
A kormányfő hangsúlyozta, hogy jelenleg Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Eszéken és Lendván is komoly akadémiai fejlesztések zajlanak, a Felvidéken pedig Révkomáromban és Rimaszombaton. De más sportakadémiákat is támogatnak, mert ezen intézmények mindegyike egy erőközpont, amely az egész régióra kisugározza jótékony hatását - magyarázta. 
A miniszterelnök dunaszerdahelyi nyilatkozata csak a sportra vonatkozik, ám ha korábbi bejelentéseit is figyelembe vesszük, akkor ezek alapján Orbán jóval kiterjedtebb határon túli fejlesztési tervekben gondolkodik
  • A Máért állandó értekezletén arról is beszélt, hogy a következő évek során a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja , és számításaik szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.
  • Csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén a 2030-ig elérendő célok között említette a népesedési hanyatlás megállítását és növekedési pályára állását; a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését; Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését
Mindebből nem nehéz arra következtetni, hogy a magyar kormány 2019-től az eddigi tízmilliárdoknál is több pénzt pumpál a határon túli fejlesztésekbe, és az sem kizárt, hogy a külhoni magyarok családtámogatását is szeretnék valamilyen formában támogatni.
2018.11.16 18:52