"Zavarosan" halásztak az állami cégek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodásának 2012-2015 közötti ellenőrzését, a számvevők mindkét társaságnál szabálytalanságokat tártak fel, amelyek nyomán javaslatokat fogalmaztak meg - közölte az ÁSZ csütörtökön.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága az előírásoknak megfelelően gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A társaság működésének szabályozottsága, a bevételek és ráfordítások elszámolása - a személyi jellegű ráfordítások kivételével - nem felelt meg az előírásoknak, a társaság vagyonnal való gazdálkodása nem volt szabályszerű a számvevők szerint.

A cég rendelkezett a törvény által előírt szabályzatokkal, azonban a számviteli politikát nem módosították, és az nem tartalmazott a saját és a vagyonkezelt vagyon elkülönített nyilvántartására vonatkozó előírást - emelték ki a közleményben. A belső szabályozási hiányosságok hozzájárultak ahhoz, hogy a bevételek és a ráfordítások elszámolása nem volt megfelelő. A beszámolók a vagyon - vagyonkezelt, illetve saját vagyon szerinti - megoszlásáról nem a valós helyzetet tükrözték, nem volt biztosított a nemzeti vagyonnal történő átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesülése. Az éves és évközi, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítették, azonban a közérdekből nyilvános adatokat nem tették közzé.

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. ellenőrzése során az ÁSZ azt állapította meg, hogy a társaság nem biztosította folyamatosan a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát, átláthatóságát és nyilvános ellenőrizhetőségét, mert 2015-ig kötelező számviteli szabályzatok hiányoztak, továbbá nem készítettek elkülönített nyilvántartásokat a közhasznú tevékenységekre, illetve a vagyonkezelt eszközökre, és a közbeszerzési törvény előírásait is minden évben megsértették. A társaság bevételeinek és ráfordításainak elszámolása ugyanakkor szabályszerű volt, és beszámolási kötelezettségének is eleget tett.

A 100 százalékos állami tulajdonban lévő Balatoni Halgazdálkodási Zrt. feletti tulajdonosi jogokat 2014. augusztus 21-ig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, ezt követően a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve - 2015. augusztus 27-től a társaság vagyonkezelésébe vett Varászlói tógazdaság felett - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) gyakorolta. A társaság az ellenőrzött időszakban nem tartozott a kormányzati szektorba.

Az FM tulajdonosi joggyakorlása megfelelt az előírásoknak, azonban az NFA-é nem volt szabályszerű, mert a vagyonkezelői szerződés nem terjedt ki minden vagyonkezelésbe adott vagyonelemre, és az átadott vagyonelemek értékének meghatározása sem volt pontos.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az ellenőrzött időszak végére kialakította a vagyongazdálkodás alapjául szolgáló szabályrendszerét, de nem teremtette meg teljes körűen a szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit, a saját vagyon nyilvántartása nem volt megfelelő. A társaság a kezelésében lévő állami vagyon nyilvántartásakor a halastavakat szabálytalanul vette nyilvántartásba. A saját és a kezelt vagyon értékének megőrzéséről ugyanakkor gondoskodott.

Az ÁSZ jelentésében az MNV vezérigazgatójának és a Nemzeti Földalap elnökének egy-egy, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója számára pedig nyolc javaslatot fogalmazott meg, míg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának hat, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökének egy javaslatot tett, amelyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

Szerző

313,38 forinton az euró

Publikálás dátuma
2017.11.23. 09:18
Shutterstock fotó
Vegyesen alakult a forintárfolyam csütörtök reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.

Az eurót a szerda esti 313,18 forint után csütörtökön fél kilenckor 313,38 forinton jegyezték. Szerdán 314 forint felett is volt jegyzés, amire legutóbb az idén áprilisban volt példa.

A dollár jegyzése a szerda esti 265,63 forintról 264,84-re, a svájci franké 270,04 forintról 269,82-re csökkent.

Az euró 0,09 százalékkal 1,1832 dollárra erősödött.

Szerző

Már a közszférában nagyobbak a fizetések

Az idén szeptemberben 292 900 forint volt a bruttó átlagkereset, vagyis 13,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A növekedés a minimálbér és a garantált bérminimum 15 illetve 25 százalékos emelésének, valamint a költségvetési szféra egyes területeit, és az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezéseknek köszönhető – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Ezek hatását jól mutatja, hogy a költségvetési szférában – a közfoglalkoztatottakat nem számolva - már magasabb a nettó és a bruttó átlagbér is, mint a vállalkozásoknál. 2017 első 9 hónapjában előbbiek bruttó 310 400 forintot, utóbbiak 304 100 forintot kerestek, ami nettóban 206 400 és 202 300 forintos fizetéseket jelent. A közfoglalkoztatottak ugyanakkor még mindig csak 54 300 forintot vihetnek haza.

A kétszámjegyű reálbér-növekedés főképp a hatéves bérmegállapodás hatására következett be – kommentálta az adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, hozzátéve: januártól újabb fél százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, így összesen mintegy 200 milliárd forinttal csökkennek jövőre a vállalkozások adóterhei.

A hatéves bérmegállapodás és az adócsökkentések ugyanakkor nem befolyásolták az államháztartás helyzetét, a kiadások a terveknek megfelelően alakulnak, a 2,4 százalékos hiánycél biztonsággal teljesíthető – erről az MTI-jelentése szerint már Varga Mihály beszélt éves meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: az év végén várhatóan 73 százalék alá mérséklődik a GDP-arányos államadósság rátája. Szerinte az első háromnegyedév adatai alapján jól látható, hogy a gazdaság idei növekedése igazolja a kormány és a nemzetközi intézmények várakozásait, 4 százalék feletti bővülésre lehet számítani. A növekedéssel kapcsolatos optimizmusát azzal magyarázta, hogy a KSH módszertani okok miatt utólagosan fölfelé szokta korrigálni a számokat: 2014-re vonatkozóan például a 3,5 százalékos becslésből végül az éves növekedési ráta 4,2 százalék lett.

Képviselők kérdésére Varga Mihály kijelentette: hasznos eszköznek bizonyult a letelepedési kötvény, hiszen amikor azt bevezették, kevesebb forrást, és csak magas kamattal tudott szerezni az ország az államadóssága finanszírozásához. Mesterházy Attila, a költségvetési bizottság MSZP-s elnöke és Demeter Márta LMP-s alelnök kérdéseire válaszolva megjegyezte: a gazdasági helyzet nagymértékben megváltozott, amióta 2013-ban lehetővé tették a letelepedési kötvényvásárlást a harmadik országbeli állampolgárok számára, így március óta szüneteltetik a forgalmazást. A letelepedési kötvényvásárlásokból négy év alatt 575 milliárd forintnyi bevétele keletkezett az államnak 2013 és 2017 között.

Szerző