"Zavarosan" halásztak az állami cégek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) lezárta a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. gazdálkodásának 2012-2015 közötti ellenőrzését, a számvevők mindkét társaságnál szabálytalanságokat tártak fel, amelyek nyomán javaslatokat fogalmaztak meg - közölte az ÁSZ csütörtökön.

Az ellenőrzés megállapította, hogy a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. felett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága az előírásoknak megfelelően gyakorolta a tulajdonosi jogokat. A társaság működésének szabályozottsága, a bevételek és ráfordítások elszámolása - a személyi jellegű ráfordítások kivételével - nem felelt meg az előírásoknak, a társaság vagyonnal való gazdálkodása nem volt szabályszerű a számvevők szerint.

A cég rendelkezett a törvény által előírt szabályzatokkal, azonban a számviteli politikát nem módosították, és az nem tartalmazott a saját és a vagyonkezelt vagyon elkülönített nyilvántartására vonatkozó előírást - emelték ki a közleményben. A belső szabályozási hiányosságok hozzájárultak ahhoz, hogy a bevételek és a ráfordítások elszámolása nem volt megfelelő. A beszámolók a vagyon - vagyonkezelt, illetve saját vagyon szerinti - megoszlásáról nem a valós helyzetet tükrözték, nem volt biztosított a nemzeti vagyonnal történő átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek érvényesülése. Az éves és évközi, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettséget teljesítették, azonban a közérdekből nyilvános adatokat nem tették közzé.

A Balatoni Halgazdálkodási Zrt. ellenőrzése során az ÁSZ azt állapította meg, hogy a társaság nem biztosította folyamatosan a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát, átláthatóságát és nyilvános ellenőrizhetőségét, mert 2015-ig kötelező számviteli szabályzatok hiányoztak, továbbá nem készítettek elkülönített nyilvántartásokat a közhasznú tevékenységekre, illetve a vagyonkezelt eszközökre, és a közbeszerzési törvény előírásait is minden évben megsértették. A társaság bevételeinek és ráfordításainak elszámolása ugyanakkor szabályszerű volt, és beszámolási kötelezettségének is eleget tett.

A 100 százalékos állami tulajdonban lévő Balatoni Halgazdálkodási Zrt. feletti tulajdonosi jogokat 2014. augusztus 21-ig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, ezt követően a Földművelésügyi Minisztérium (FM), illetve - 2015. augusztus 27-től a társaság vagyonkezelésébe vett Varászlói tógazdaság felett - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) gyakorolta. A társaság az ellenőrzött időszakban nem tartozott a kormányzati szektorba.

Az FM tulajdonosi joggyakorlása megfelelt az előírásoknak, azonban az NFA-é nem volt szabályszerű, mert a vagyonkezelői szerződés nem terjedt ki minden vagyonkezelésbe adott vagyonelemre, és az átadott vagyonelemek értékének meghatározása sem volt pontos.

A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. az ellenőrzött időszak végére kialakította a vagyongazdálkodás alapjául szolgáló szabályrendszerét, de nem teremtette meg teljes körűen a szabályszerű vagyongazdálkodás feltételeit, a saját vagyon nyilvántartása nem volt megfelelő. A társaság a kezelésében lévő állami vagyon nyilvántartásakor a halastavakat szabálytalanul vette nyilvántartásba. A saját és a kezelt vagyon értékének megőrzéséről ugyanakkor gondoskodott.

Az ÁSZ jelentésében az MNV vezérigazgatójának és a Nemzeti Földalap elnökének egy-egy, a Hortobágyi Halgazdaság Zrt. vezérigazgatója számára pedig nyolc javaslatot fogalmazott meg, míg a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának hat, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökének egy javaslatot tett, amelyekre az érintetteknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

Szerző

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző