A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot, az OKSZ főtitkára szerint 10 300 milliárd forint körül lesz.
A konferencián Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára felidézte: 51 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom növekedése Magyarországon. Ennek okaként kiemelte egyebek mellett a kormányzati intézkedéseket, például a beruházások ösztönzését, a vállalkozásokat terhelő adók csökkentését, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, amelyek hozzájárultak a lakosság vásárlóerejének növekedéséhez.
Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról szólva hangsúlyozta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra. A kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal sok gond megoldható lenne. Marczinkó Zoltán kitért arra is, folyamatosan nő a foglalkoztatottság, szeptemberben a munkavállalók száma elérte a 4 millió 451 ezret, 1992 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy vélte, ez olyan vásárlóerőt jelent, amely kihívás elé állítja a kereskedelmet.
Kiemelte, hogy az iparcikkek, nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma nagyobb ütemben bővül, ami jelzi a vásárlói bizalmat.
Krisán László előadásában egyebek mellett hangsúlyozta: a kereskedelem a leginkább élőmunka-igényes terület, jelenleg mintegy 540 ezer ember dolgozik a szektorban, és 30-40 ezer körüli a létszámhiány.
A BKIK elnöke elmondta, komoly félelmei voltak a kereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt, szerencsére ezt a többletköltséget kompenzálta a fogyasztás megugrása, az árbevétel növekedése. Így is voltak vesztesek a szektorban, de nem annyian, mint amennyire számítottak - közölte. Hozzátette azt is, a béremeléseket nem lehet elkerülni, kérdés, hogy az egyes vállalkozások jövedelmezősége ezt meddig bírja.
Vámos György a többi között arra is kitért, hogy 30 ezerrel kevesebb üzlet van ma Magyarországon, mint 10 évvel ezelőtt. A kis boltok térvesztése folyamatos, igaz, Magyarországon van az egyik legelaprózottabb üzlethálózat Európában.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a kereskedelemben a legsúlyosabb a munkaerőhiány. A szektor kilátásaival kapcsolatban elmondta: a hagyományos boltok nem fognak megszűnni, de a digitalizáció sok tekintetben megváltoztatja majd a kereskedelmet.
Az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott: nem csak az internetes kereskedelem forgalmának és részarányának növekedéséről van szó, hanem arról, hogy terjed majd a digitális megoldások bevezetése a kereskedelemben, mert a költségcsökkentés, illetve a határokon átnyúló piaci verseny erre fogja kényszeríteni a kereskedőket.