Nyugdíjasokat is visszavár a kereskedelem

Publikálás dátuma
2017.11.23 16:03
A kép illusztráció. FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
A kiskereskedelem decemberi forgalma 3-4 százalékkal meghaladhatja idén az egy évvel ezelőtti 1000 milliárd forintot - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HG Media kereskedelemről szóló csütörtöki konferenciáján.

A kereskedelem teljes idei forgalma a tavalyi 9600 milliárd forint után 2017-ben átlépi a 10 ezer milliárd forintot, az OKSZ főtitkára szerint 10 300 milliárd forint körül lesz.

A konferencián Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára felidézte: 51 hónapja tart a kiskereskedelmi forgalom növekedése Magyarországon. Ennek okaként kiemelte egyebek mellett a kormányzati intézkedéseket, például a beruházások ösztönzését, a vállalkozásokat terhelő adók csökkentését, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, amelyek hozzájárultak a lakosság vásárlóerejének növekedéséhez.

Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke a kereskedelmet is érintő munkaerőhiányról szólva hangsúlyozta, a legértékesebb tartalékot az 50 év felettiek és a nyugdíjasok jelentik, akiket vissza kell vinni a munkaerőpiacra. A kereskedelem az egyik olyan terület, ahol alkalmazásukkal sok gond megoldható lenne. Marczinkó Zoltán kitért arra is, folyamatosan nő a foglalkoztatottság, szeptemberben a munkavállalók száma elérte a 4 millió 451 ezret, 1992 óta nem dolgoztak ennyien Magyarországon. A helyettes államtitkár úgy vélte, ez olyan vásárlóerőt jelent, amely kihívás elé állítja a kereskedelmet.

Kiemelte, hogy az iparcikkek, nem élelmiszer-jellegű termékek forgalma nagyobb ütemben bővül, ami jelzi a vásárlói bizalmat.
Krisán László előadásában egyebek mellett hangsúlyozta: a kereskedelem a leginkább élőmunka-igényes terület, jelenleg mintegy 540 ezer ember dolgozik a szektorban, és 30-40 ezer körüli a létszámhiány.

A BKIK elnöke elmondta, komoly félelmei voltak a kereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum emelése miatt, szerencsére ezt a többletköltséget kompenzálta a fogyasztás megugrása, az árbevétel növekedése. Így is voltak vesztesek a szektorban, de nem annyian, mint amennyire számítottak - közölte. Hozzátette azt is, a béremeléseket nem lehet elkerülni, kérdés, hogy az egyes vállalkozások jövedelmezősége ezt meddig bírja.

Vámos György a többi között arra is kitért, hogy 30 ezerrel kevesebb üzlet van ma Magyarországon, mint 10 évvel ezelőtt. A kis boltok térvesztése folyamatos, igaz, Magyarországon van az egyik legelaprózottabb üzlethálózat Európában.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a kereskedelemben a legsúlyosabb a munkaerőhiány. A szektor kilátásaival kapcsolatban elmondta: a hagyományos boltok nem fognak megszűnni, de a digitalizáció sok tekintetben megváltoztatja majd a kereskedelmet.

Az OKSZ főtitkára úgy fogalmazott: nem csak az internetes kereskedelem forgalmának és részarányának növekedéséről van szó, hanem arról, hogy terjed majd a digitális megoldások bevezetése a kereskedelemben, mert a költségcsökkentés, illetve a határokon átnyúló piaci verseny erre fogja kényszeríteni a kereskedőket.

Szerző
2017.11.23 16:03

322,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült. Az euróa kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le. A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett. 
Szerző
2018.08.15 07:41
Frissítve: 2018.08.15 07:41

Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.15 06:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.
Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország  bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.  
Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.
Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.

Változatlan növekedés az Unióban

Az előző negyedévivel azonos ütemű negyedéves GDP-növekedést ért el az euróövezet, és az Európai Unió a második negyedévben, éves bázison viszont mindkét országcsoport növekedési üteme lassult – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarország Lengyelország után a második legnagyobb éves GDP-növekedést érte el. Az Eurostat első hivatalos becslése szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári hatásokkal kiigazított GDP az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el. A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, méghozzá 5 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedés 4,4 százalékkal Magyarországé az EU-ban. Románia és Lettország 4,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll a rangsorban. 

2018.08.15 06:00
Frissítve: 2018.08.15 06:00