Bizalmatlansági indítvány a lengyel kormány ellen

Publikálás dátuma
2017.11.24. 18:13
Grzegorz Schetyna. FOTÓ: ARTUR WIDAK / NURPHOTO
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be pénteken  a lengyel ellenzéki Polgári Platform (PO) a kormány ellen - jelentette be parlamenti sajtóértekezletén a fő ellenzéki párt elnöke, Grzegorz Schetyna.

Schetyna indoklása szerint a kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt eltűrte, hogy a legnagyobb lengyel nemzeti ünnepen, a november 11-i függetlenség napján tartott varsói felvonuláson rasszista, antiszemita, idegengyűlölő jelszavak is elhangozzanak, és az ünnep után sem kezelte megfelelően a történteket.

A jobbközép liberális ellenzéki párt bejelentésére a PiS nevében Ryszard Terlecki, a szejm elnökhelyettese reagált, hazugságnak minősítve Schetynának a rasszizmusra, antiszemitizmusra és idegengyűlöletre vonatkozó kijelentéseit. Az indítvány célja Terlecki szerint az, hogy növelje a sikertelen politikát folytató PO népszerűségét.

A bizalmatlansági indítvány fő indokaként használt hagyományos függetlenség menetét idén mintegy 60 ezer ember részvételével tartották meg. A tüntetők által hordozott, rasszistaként értelmezhető transzparensek ügyében a varsói kerületi ügyészség indított nyomozást. Csütörtöki belügyminisztériumi közlés szerint a menetet rögzítő rendőrségi felvételek elemzésekor eddig összesen öt, jogsértőnek minősíthető transzparenst azonosítottak a tömegben.

Az indítványt leghamarabb a szejm december 6-án kezdődő ülésén vitatják meg.

A rasszista jelszavak hangoztatását elítélte közvetlenül a felvonulás után mások között Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke és Andrzej Duda államfő is. Kaczynski ugyanakkor lengyelországi viszonylatban "a legmarginálisabb margónak" minősítette az incidenseket, és azt sem zárta ki, hogy provokáció történhetett. A rasszista jelszavaktól a menet szervezői, a parlamenten kívüli úgynevezett nemzeti körök is elhatárolódtak.

A függetlenség napi varsói eseményekre hivatkoztak az Európai Parlament (EP) egyes képviselői is a múlt heti, a lengyel jogállamiságról rendezett vitán. Az EP liberális képviselőcsoportját vezető Guy Verhofstadt azt mondta, hogy "több ezer fasiszta, újnáci, fehér fajvédő masírozott Varsó utcáin". Verhofstadt szavai felháborodást keltettek a lengyel társadalom konzervatív részében, határozottan visszautasította őket többek között Beata Szydlo lengyel miniszterelnök is.

A PO már idén tavasszal is benyújtott egy bizalmatlansági indítványt Beata Szydlo kormányával szemben, ezt a PiS-többségű szejm idén áprilisban elutasította.

A lengyel alkotmány szerint a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítvány feltétele egy miniszterelnök-jelölt előterjesztése. Korábbi bejelentések szerint a PO Grzegorz Schetyna pártelnököt nevezi meg kormányfőjelöltjeként.

Szerző

Szijjártó: Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat

Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozóját követően.

Szijjártó Péter azt mondta, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem. Ezen álláspont tekintetében mindaddig nem lesz változás, ameddig Ukrajna helyre nem állítja a magyar kisebbség jogait - szögezte le.
Mivel Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátba szúrásként élte meg az ukrán döntést, ugyanis négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el az oktatási törvényt.

Magyarország a jövőben is szívesen támogatná Ukrajna integrációs törekvéseit, azonban erre jelenleg nincsen mód.
"Nem tehetjük és nem is támogatjuk ezeket a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat és durván megsérttette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást" - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, bizonyítékul arra, hogy nem magyar-ukrán kérdésről van szó, hanem európai ügyről, a brüsszeli tanácskozás pénteken elfogadta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar törekvéseknek megfelelően leszögezték: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak és döntéseinek megfelelően. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozók diszkriminációmenetességét, és az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljes körűen végre kell hajtani.

Aláhúzta, az elfogadott záródokumentum új fejezetet nyit az ukrán törvény által létrejött helyzetben, ugyanis az EU első ízben áll ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén. Az esemény jelentősége, hogy a dokumentumot kénytelen volt elfogadni Ukrajna is.

Ugyanakkor kételyeket vet fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban az, hogy Kijev előre világossá tette, ha a Velencei Bizottság döntése számukra kedvezőtlen lesz, akkor nem hajtják végre az abban megfogalmazott ajánlásokat.Ezért fontos lépés az, hogy az Európai Unió - egyetértésben a keleti partnerekkel - kimondta, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szerző

Szijjártó: Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat

Magyarország nem áldozza fel a világpolitika oltárán a kárpátaljai magyarokat, és ellenáll mindenfajta olyan törekvésnek, amely téves geopolitikai kontextusba kívánja helyezni a magyar kormány álláspontját Ukrajna európai inspirációval kapcsolatban - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben pénteken, az EU-tagországok és keleti partnerországaik állam- és kormányfői találkozóját követően.

Szijjártó Péter azt mondta, Ukrajna döntési helyzetben van, ugyanis ha számára valóban fontos az európai és euroatlanti integráció kérdése, akkor eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek. Vissza kell vonnia a kisebbségek jogait sértő oktatási törvényt. Ez esetben újra számíthat Magyarország hangos támogatására, addig azonban nem. Ezen álláspont tekintetében mindaddig nem lesz változás, ameddig Ukrajna helyre nem állítja a magyar kisebbség jogait - szögezte le.
Mivel Magyarország az egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, hátba szúrásként élte meg az ukrán döntést, ugyanis négy nappal a társulási megállapodás életbelépése után fogadták el az oktatási törvényt.

Magyarország a jövőben is szívesen támogatná Ukrajna integrációs törekvéseit, azonban erre jelenleg nincsen mód.
"Nem tehetjük és nem is támogatjuk ezeket a törekvéseket, ugyanis Kijev lábbal tiporja a kisebbségi jogokat és durván megsérttette az Európai Unió és Ukrajna között létrejött és szeptember elején érvénybe lépett társulási megállapodást" - fogalmazott.

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, bizonyítékul arra, hogy nem magyar-ukrán kérdésről van szó, hanem európai ügyről, a brüsszeli tanácskozás pénteken elfogadta azt a közös nyilatkozatot, amelyben a magyar törekvéseknek megfelelően leszögezték: biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek már megszerzett jogainak tiszteletben tartását az ENSZ és az Európa Tanács konvencióinak és döntéseinek megfelelően. Biztosítani kell a kisebbséghez tartozók diszkriminációmenetességét, és az Európa Tanács testületeinek döntéseit teljes körűen végre kell hajtani.

Aláhúzta, az elfogadott záródokumentum új fejezetet nyit az ukrán törvény által létrejött helyzetben, ugyanis az EU első ízben áll ki egységesen a már megszerzett kisebbségi jogok mellett az oktatás területén. Az esemény jelentősége, hogy a dokumentumot kénytelen volt elfogadni Ukrajna is.

Ugyanakkor kételyeket vet fel az ukrán jogállamisággal kapcsolatban az, hogy Kijev előre világossá tette, ha a Velencei Bizottság döntése számukra kedvezőtlen lesz, akkor nem hajtják végre az abban megfogalmazott ajánlásokat.Ezért fontos lépés az, hogy az Európai Unió - egyetértésben a keleti partnerekkel - kimondta, hogy a már megszerzett kisebbségi jogokat nem lehet elvenni - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Szerző