Bár az Európai Parlament (EP) még nem döntött, csak egy állásfoglalást hozott a menedékkérők EU-n belüli elosztásáról, a Fidesz-frakció máris harcba indul. Igaz, abban egyelőre még mutatkozik némi zavar, hogy pontosan mikor támadnak: Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezetője ugyanis azt jelentette be, hogy a héten terjesztenek elő határozati javaslatot az EP-állásfoglalás elutasítására. Csakhogy a Fidesz-frakció szóvivője egy nappal korábban még azt mondta: hétfőn kezdeményezik ezt. Megkérdeztük a Fidesz-frakciót, hogy mi az oka a késlekedésnek, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Ráadásul nem is az időpontokkal van a legnagyobb baj: az EP november közepén nagy többséggel ugyan elfogadta menedékkérők EU-n belüli elosztásáról rendelkező jogszabályról szóló álláspontját, de ez csak a képviselő-testület véleménye az úgynevezett “Dublini Rendeletről”, nem Brüsszel döntése. Úgy lesz belőle törvény, hogy a tagállamok és az EP nézeteit összecsiszolják. A kormányoknak még nincs közös álláspontjuk, a kompromisszumot a huszonnyolc állam- és kormányfő december közepén esedékes találkozójától várják, ahol Orbán Viktor miniszterelnök is kifejtheti a nézeteit.
A dublini szabályok azt határozzák meg, hogy mely tagállam felelős egy-egy nemzetközi védelemért folyamodó menedékkérő ügyének az elbírálásáért. A menedékkérés jogát az összes EU tagállam által aláírt genfi egyezmény szavatolja. A dublini reformról szóló EP állásfoglalásban szó sincs a gazdasági migráció legalizálásáról. Ellenkezőleg: a menekültstátuszért folyamodó személyeket a javaslat szerint minden eddiginél szigorúbban ellenőriznék, a státuszra nem jogosultakat gyorsan hazaküldenék. A parlamenti határozat értelmében már nem az az állam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahova a menedékkérő érkezik, hanem automatikusan szétosztanák őket Európában. Az elosztási kulcsot egy-egy ország népességének mérete és gazdasági teljesítménye alapján határoznák meg. Azok a tagállamok, amelyek nem fogadtak be menekülteket, három éves átmeneti időt kapnának a felkészülésre. Az áthelyezések során figyelembe vennék, hogy köti-e a kérelmezőt bármilyen kapcsolat egy adott tagállamhoz. Ha nem, akkor azon négy ország valamelyikébe költöztetnék, amelyek a legkisebb terhet viselik. A parlament úgy döntött, hogy úgy tisztességes, ha a szolidaritást nem mutató tagállamoktól arányosan megvonnák az uniós forrásokat.
