Visszaeshet a lakásépítés

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:24

Zuhanásszerű visszaesésre lehet számítani 2020-tól a lakásépítési piacon, legalábbis a Build Communication felmérése szerint. Ennek egyik oka, hogy az új lakások 5 százalékos áfáját csak 2019. december 31-ig vehetik igénybe az érintettek. Az a befektető, aki csak egy órával is az új évben fejezi be az építkezést, lakásonként több millió forintot is veszíthet. A vevő pedig drágábban juthat a lakáshoz.

Ha a kormány már ma meghosszabbítaná ezt a kedvezményes adómértéket, akkor is késő lenne – mondta a Népszavának Varga Dénes közgazdász, a kutatás projektvezetője. Ráadásul az ezredfordulón az első Orbán kormány idején bevezetett, lakásépítést élénkítő kormányzati intézkedésekhez hasonlóak a mostani lépések: a gazdagabb régiókban élő tehetősebb rétegeknek jelent valós segítséget. Jövőre és még 2019-ben is elérhető az évi 20-25 ezer új lakás, de miután azok, akik élni tudtak a támogatásokkal már megvásárolták a lakóingatlanjukat, a kereslet is alaposan visszaesik. Ismét nagyjából 10 ezer új otthon készülhet majd el, és előreláthatólag 2022-ben a hazai új lakáspiac a 2015-ös - néhány ezres - szintre csúszik vissza.

A lakáspolitika leghatékonyabb eszköze a jövedelempolitika - mondta Varga Dénes. Az egy kulcsos adó helyett, ami a magas jövedelműeknél hagy jelentős összegeket, ismét be kellene vezetni a progresszív személyi jövedelemadót és az így keletkező 450-500 milliárd forintos többlet nagy részét az alacsony jövedelmek emelésére lehetne fordítani. Akár úgy is, hogy egy bizonyos összeghatárig alkalmazni kellene a nulla adókulcsot – vélte a közgazdász. Ez a a lakásépítési piacon a mostani rövid távú konjunktúra helyett alkalmasabb lenne egy hosszabb távú stabil növekedés megalapozására.

A közgazdász a kiutat az átlagos és az átlag alatti jövedelmek emelésében látja. Ez ugyan jelenleg a kormány programjában is szerepel, de ennek hatásai 2020-ban még nem jelennek meg a lakáspiacon.

Az ország régiói közötti óriási különbségek sem fognak érdemben változni. Tavaly Győrben több mint 1300 lakásépítési engedélyt adtak ki, s ebből a társasházi lakások száma meghaladta az 1100-at. Egy másik megyeszékhelyen, Salgótarjánban szintén 2015-ben 6 családi házra adtak ki építési engedélyt. Az 1000 lakósra jutó lakásépítési engedélyek száma 67-szeres különbséget mutat Győr javára. Jelenleg a magyar lakásépítési piacnak ez a két végpontja – fogalmazott Varga Dénes.

Szerző

Az energiaszolgáltatók kikapcsolási szünetet hirdettek az ünnepekre

Az összes energiaszolgáltató kikapcsolási szünetet hirdet az ünnepekre – tudtuk meg. Az állami NKM Nemzeti Közművek a gázszolgáltatás tekintetében 2017. december 16. és 2018. január 7. között vállal önkéntes moratóriumot – fogalmaz az immár a teljes hazai lakosság gázellátását végző állami csoport tegnapi közleménye. Ez nem csak a védett fogyasztókat, hanem a 60 napon túli számlatartozást felhalmozó lakossági ügyfeleket is érinti - írják. (A védett fogyasztók a kikapcsolásig a türelmi időszakon kívül is eleve 90 napot kapnak.) Bár a közlemény nem említi, mint megtudtuk, a csoporthoz tartozó NKM Áramszolgáltató – az egykori Démász – is hirdet később pontosítandó idősávban hasonló moratóriumot. (Az NKM áramszolgáltató ellátási területe gyakorlatilag megmaradt Dél-Magyarország: bár nemrég a teljes lakosságot arra kérték fel, hogy önként szerződjenek át hozzájuk meglévő, külföldi hátterű áramszolgáltatójuktól, ám ezt ismereteink szerint mind ez idáig mérsékelt siker koronázta.)

Az elmúlt évek gyakorlatához híven az E.ON csoport 2017. december 15-től 2018. január 7-ig függeszti fel a tartós számlatartozások miatti kikapcsolásokat az érintett lakossági ügyfeleinél az ünnepi időszak alatt – közölték megkeresésünkre az E.ON-nál. Így kívánják segíteni a tartós számlafizetési gonddal küzdő, 63 napon túl tartozást felhalmozó családokat. A kikapcsolási eljárás felfüggesztése mindazon lakossági ügyfelekre érvényes, akik az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel mint egyetemes szolgáltatóval szerződéses viszonyban állnak. Az önkéntes vállalás más energiakereskedővel szerződött, illetve nem lakossági ügyfelekre nem vonatkozik – teszik hozzá.

A szintén német hátterű Elmű-ÉMÁSZ csoport az elmúlt évtizedek hagyományainak megfelelően szintén kikapcsolási türelmet hirdet az ünnepi időszakra – közölte megkeresésünkre Boross Norbert szóvivő. Ennek várható időtartama egybeesik a többi szolgátatóéval. A korábbi évek tapasztalatai alapján területükön sok száz családnak segítenek így békésebbé tenni az ünnepeket – fogalmazott. Az önkéntes vállalás az általuk ellátott lakosságon kívüli fogyasztókra nem vonatkozik – fűzte hozzá.

Fenyegetőző áleonosok
Az E.ON tiszántúli és észak-dunántúli területén ismeretlenek magukat a vállalat képviselőinek kiadva, 06-50-es és 06-60-as előhívójú telefonszámokról minősíthetetlen hangnemben zárópecséthiányra vagy szabálytalan vételezésre hivatkozva számos alkalommal kötbér érvényesítést és kikapcsolást helyeztek kilátásba. Az E.ON elhatárolódik, a hívók nem őket képviselik. Figyelmeztetik ügyfeleiket, hogy adataikat ne adják ki az ilyen telefonálóknak.

Szerző

A déli nyitás megbukott - Sorra zárnak be a kereskedőházak

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:00
A keleti- és déli nyitás „felfedezői”, Matolcsy György és Szijjártó Péter úgy tetszik, tévúton járnak. FOTÓ: KKM/BURGER ZSOLT
Afrikában egy kivétellel valamennyi kereskedőház bezárt. Sikertelenségük egyik oka, hogy szerencselovagok kedvenc terepévé vált.

Az egy-másfél éve nyitott kereskedőházakból 14-et bezártak, jó részüket már októberben, a többit decemberben. Afrikában egyenlőre csak egyetlen egy maradt közülük, Botswanában, de azt sem a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. üzemelteti, hanem egy másik cég. Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint az indításuk óta elköltött 600 millió forint közpénz elégetése jól bizonyítja, hogy a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca továbbra sem több egy kudarcot kudarcra halmozó látványpékségnél. Az ellenzéki politikus keddi sajtótájékoztatóján ismertette, hogy közérdekű adatigényléséből kiderült: mindössze 18 hónapot élt a kormány déli nyitás politikája. A négy afrikai ház mellett, öt Latin-Amerikában, négy Ázsiában és egy Európában volt kénytelen lehúzni a rolót. A kereskedőházak összesen havonta mintegy 36 millió forintba kerültek.

Az ügy szóba került az Országgyűlés hétfői azonnali kérdései között is. Mesterházy Attila képviselő, az MSZP külügyi kabinetjének vezetője lapunknak elmondta, hogy a külgazdasági és külügyminiszter nem tudott magyarázatot adni a kereskedőházak sorozatos bedőlésére, arra hivatkozott, hogy a magyar külkereskedelem tavaly és tavalyelőtt exportrekordot döntött. Azonban ez az érvelés hamis, hiszen külgazdasági eredményeink jó részét nem az MNKH közvetítésével érték el. Az sem elfogadható hivatkozási alap, hogy négy magyar kkv közül mindössze egynél van olyan szakember, aki valaha foglalkozott az exporttal.

Még a gazdaságilag igen jelentős Dél-Afrikai Köztársaságban és Brazíliában is megszüntetik a kereskedőházakat. Oroszországban több kereskedőház közül egyet zárnak be. De akadt sikertelen kísérlet Európában is, mégpedig a szomszédos Szerbiában. Ez is azt bizonyítja - vélekedett Mesterházy Attila - hogy külgazdaságunk számára az igazi terep főleg az Európai Unió és az Egyesült Államok.

A kereskedőházak zavaros kapcsolatrendszere még az MNKH-nak is sok volt, így a kereskedelemfejlesztésnek ez a formája nem igazolta a ráfordításokat.

Az afrikai üzleti lehetőségekért nem tülekednek a hazai vállalkozók. Ugyanakkor azok a helyi, gyakran magyar származású üzletemberek, hazai összeköttetéseik révén jó hátszélnek tartották, hogy állami segítséggel tevékenykedhetnek, nem is kevéssel. A filozófiájuk az volt, hogy amíg jön a pénz, addig nem lehet baj! Akadt közöttük fegyverkereskedő, de olyan is, aki a kormány utazó nagyköveteként tevékenykedett. A földrészen azért is nehéz eredményesen tevékenykedni, mert ha valami igazi sikerrel kecsegtet, akkor ott megjelennek - mégpedig nagy számban - a kínai kereskedők, a második hullámban pedig az indiaiak. Majd őket az angolszász, illetve a francia cégek követik. Hazánkfiainak rendkívül nehéz megtalálni azt a piaci rést, ahol eredményesek lehetnek azoknak a nyomában, akiknek több évtizedes, a gyarmati időket is figyelembe véve évszázados tapasztalataik vannak. A magyarok esélyeit csökkenti, hogy gyakran csak úgy alapíthatnak helyi céget, ha egy ottani állampolgárt is bevonnak. A hatalmas munkanélküliség miatt nem készárukra és szolgáltatásokra pályáznak, hanem a helyi termelésre. Egy kis, közép-európai ország vállalkozóinak viszont nem éri meg, hogy hazájuktól távol, az amúgy is csekély tőkéjüket befektessék. A szállítási költségek is nehezen megtérülővé teszik a kereskedelmi tevékenységet, s ne feledjük, hogy mások a szabványok és a vámokat is meg kell fizetni.

A déli nyitással foglalkozó helyettes államtitkár Bús Szilveszter a projekttel együtt bukott, nagykövet lesz, keleten: Thaiföldön és Burmában.

Jelentősen csökkent a kínai cégek száma
Az elmúlt hat év során 3 ezerről valamivel több mint ezerre esett vissza a kínai hátterű hazai cégek száma - közölte az Opten. Míg 2010 környékén az érintett vállalkozások 11 százaléka felszámolás alatt állt, addig ez az arány mára 2,5 százalékra mérséklődött. Így a céginformációs szolgáltató a visszaesés legfőbb okának a hatósági szigort látja. De sok alapító magyar állampolgárrá is vált, amivel a cégháttér is változott. A hazánkban működő kínai érdekeltségű társaságok közel fele nagykereskedelemmel foglalkozik. Kedvelt a kiskereskedelem, a vendéglátás és a tanácsadás is. Zömük importál: kivitelt mindössze 40 cég végez - írja az Opten.- M. I.

Szerző