Az energiaszolgáltatók kikapcsolási szünetet hirdettek az ünnepekre

Az összes energiaszolgáltató kikapcsolási szünetet hirdet az ünnepekre – tudtuk meg. Az állami NKM Nemzeti Közművek a gázszolgáltatás tekintetében 2017. december 16. és 2018. január 7. között vállal önkéntes moratóriumot – fogalmaz az immár a teljes hazai lakosság gázellátását végző állami csoport tegnapi közleménye. Ez nem csak a védett fogyasztókat, hanem a 60 napon túli számlatartozást felhalmozó lakossági ügyfeleket is érinti - írják. (A védett fogyasztók a kikapcsolásig a türelmi időszakon kívül is eleve 90 napot kapnak.) Bár a közlemény nem említi, mint megtudtuk, a csoporthoz tartozó NKM Áramszolgáltató – az egykori Démász – is hirdet később pontosítandó idősávban hasonló moratóriumot. (Az NKM áramszolgáltató ellátási területe gyakorlatilag megmaradt Dél-Magyarország: bár nemrég a teljes lakosságot arra kérték fel, hogy önként szerződjenek át hozzájuk meglévő, külföldi hátterű áramszolgáltatójuktól, ám ezt ismereteink szerint mind ez idáig mérsékelt siker koronázta.)

Az elmúlt évek gyakorlatához híven az E.ON csoport 2017. december 15-től 2018. január 7-ig függeszti fel a tartós számlatartozások miatti kikapcsolásokat az érintett lakossági ügyfeleinél az ünnepi időszak alatt – közölték megkeresésünkre az E.ON-nál. Így kívánják segíteni a tartós számlafizetési gonddal küzdő, 63 napon túl tartozást felhalmozó családokat. A kikapcsolási eljárás felfüggesztése mindazon lakossági ügyfelekre érvényes, akik az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel mint egyetemes szolgáltatóval szerződéses viszonyban állnak. Az önkéntes vállalás más energiakereskedővel szerződött, illetve nem lakossági ügyfelekre nem vonatkozik – teszik hozzá.

A szintén német hátterű Elmű-ÉMÁSZ csoport az elmúlt évtizedek hagyományainak megfelelően szintén kikapcsolási türelmet hirdet az ünnepi időszakra – közölte megkeresésünkre Boross Norbert szóvivő. Ennek várható időtartama egybeesik a többi szolgátatóéval. A korábbi évek tapasztalatai alapján területükön sok száz családnak segítenek így békésebbé tenni az ünnepeket – fogalmazott. Az önkéntes vállalás az általuk ellátott lakosságon kívüli fogyasztókra nem vonatkozik – fűzte hozzá.

Fenyegetőző áleonosok
Az E.ON tiszántúli és észak-dunántúli területén ismeretlenek magukat a vállalat képviselőinek kiadva, 06-50-es és 06-60-as előhívójú telefonszámokról minősíthetetlen hangnemben zárópecséthiányra vagy szabálytalan vételezésre hivatkozva számos alkalommal kötbér érvényesítést és kikapcsolást helyeztek kilátásba. Az E.ON elhatárolódik, a hívók nem őket képviselik. Figyelmeztetik ügyfeleiket, hogy adataikat ne adják ki az ilyen telefonálóknak.

Szerző

Ételosztás - Uniós pénzzel magyarázkodik az Emmi

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:15
Fotó: Népszava
A humántárca nem cáfolta tegnapi közleményében lapunknak azt a múlt szombaton megjelent értesülését, hogy a közterületeken történő ételosztás lehetőségéből ki akarják zárni a civil szervezeteket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a széles körű felháborodás hatására kénytelen volt megszólalni az ételosztásból a civileket kiszorító értesüléseinkre, de mindössze arra futotta, hogy megismételjék egy korábbi, szintén lapunk kérdéseire adott válaszukat.

Még májusban érdeklődtünk, hol tart a „Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében az élelmiszerosztás megszervezése, mely településeken hányan kaptak élelmiszersegélyt az uniós pénzből. A tárca akkori válasza szerint „a programban több mint 34 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a rászorulók segítésére. Öt projektje egymás után, fokozatosan indul el, melyből a hajléktalanokat támogató négymilliárd forintos projekt megvalósítása 2016 decemberében megkezdődött”. A tegnap közzétett, cáfolatnak szánt közlemény szinte szó szerint idézi vissza a korábbi levelet, amikor úgy fogalmaz: „korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak élelmiszercsomagokat”.

Ahogyan tavasszal nem kaptunk választ az uniós pénz elköltésének pontos részleteiről, úgy most sem tájékoztatja Balog Zoltán minisztériuma a közvéleményt arról, milyen indokkal akarja kiszorítani a közterületekről a leszakadt rétegeknek meleg ételt kínáló civil szervezeteket.

A szándék előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korában több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat.

Az érintettek meggyőződése szerint pusztán az a cél lebeg az emberminisztérium hivatalnokainak szeme előtt, hogy a potenciális szavazók ne lássanak rongyos, éhező tömegeket az utcai melegkonyhák előtt kígyózó sorokban. Válaszul tegnap a Párbeszéd már ételosztást tartott a Blaha Lujza téren és a Népszava információi szerint más szervezetek is hasonló akciókra készülnek.

A Párbeszéd lépett
Embertelennek és felháborítónak nevezte Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja keddi budapesti, ételosztással egybekötött sajtótájékoztatóján a tervezetet. Minden ételosztás, ahol több százan vagy több ezren állnak sorban, valójában egy néma tüntetés a hazug kormánypropaganda ellen, amely azt sugallja, hogy Magyarországon minden jól megy. Hozzátette, az ország lakosságának egyharmada a létminimum alatt él, egynegyede pedig rendszeresen éhezik és nem jut minőségi ételhez. Ha elfogadják a tervezetet, akkor a döntést megtámadják az Alkotmánybíróságon.

Ételosztás - Uniós pénzzel magyarázkodik az Emmi

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:15
Fotó: Népszava
A humántárca nem cáfolta tegnapi közleményében lapunknak azt a múlt szombaton megjelent értesülését, hogy a közterületeken történő ételosztás lehetőségéből ki akarják zárni a civil szervezeteket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a széles körű felháborodás hatására kénytelen volt megszólalni az ételosztásból a civileket kiszorító értesüléseinkre, de mindössze arra futotta, hogy megismételjék egy korábbi, szintén lapunk kérdéseire adott válaszukat.

Még májusban érdeklődtünk, hol tart a „Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében az élelmiszerosztás megszervezése, mely településeken hányan kaptak élelmiszersegélyt az uniós pénzből. A tárca akkori válasza szerint „a programban több mint 34 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a rászorulók segítésére. Öt projektje egymás után, fokozatosan indul el, melyből a hajléktalanokat támogató négymilliárd forintos projekt megvalósítása 2016 decemberében megkezdődött”. A tegnap közzétett, cáfolatnak szánt közlemény szinte szó szerint idézi vissza a korábbi levelet, amikor úgy fogalmaz: „korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak élelmiszercsomagokat”.

Ahogyan tavasszal nem kaptunk választ az uniós pénz elköltésének pontos részleteiről, úgy most sem tájékoztatja Balog Zoltán minisztériuma a közvéleményt arról, milyen indokkal akarja kiszorítani a közterületekről a leszakadt rétegeknek meleg ételt kínáló civil szervezeteket.

A szándék előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korában több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat.

Az érintettek meggyőződése szerint pusztán az a cél lebeg az emberminisztérium hivatalnokainak szeme előtt, hogy a potenciális szavazók ne lássanak rongyos, éhező tömegeket az utcai melegkonyhák előtt kígyózó sorokban. Válaszul tegnap a Párbeszéd már ételosztást tartott a Blaha Lujza téren és a Népszava információi szerint más szervezetek is hasonló akciókra készülnek.

A Párbeszéd lépett
Embertelennek és felháborítónak nevezte Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja keddi budapesti, ételosztással egybekötött sajtótájékoztatóján a tervezetet. Minden ételosztás, ahol több százan vagy több ezren állnak sorban, valójában egy néma tüntetés a hazug kormánypropaganda ellen, amely azt sugallja, hogy Magyarországon minden jól megy. Hozzátette, az ország lakosságának egyharmada a létminimum alatt él, egynegyede pedig rendszeresen éhezik és nem jut minőségi ételhez. Ha elfogadják a tervezetet, akkor a döntést megtámadják az Alkotmánybíróságon.