Ellenzékiek szó szerint a kínpadra vonva

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:32
Fotó: AFP/Juan Barreto
Válogatott kínzásokkal büntetik az ellenzékieket Venezuelában. Soha nem volt olyan brutális a kritikus hangok üldözése, mint az év első felében.

A tavasztól őszig tartó kormányellenes tüntetések során készült fotók és videók sokkolták a közvéleményt, ám a hatósági erőszakot dokumentáló felvételeknél is súlyosabbak azok a beszámolók, amelyeket a Human Rights Watch (HRW) és a Penal Forum venezuelai jogvédő szervezet egy közös jelentésben publikált szerdán.

Ebből kiderül, hogy a biztonsági erők több alkalommal is összegyűjtötték a Nicolás Maduro kormánya, és az ellenzéki többségű törvényhozás jogköreinek felfüggesztése ellen tüntetőket, bezárták őket egy katonai járműbe, majd könnygázt dobtak a szűk, zárt helyre. Azok, akiket őrizetbe vettek, nem jártak sokkal jobban: sokakat hosszú ideig magánzárkában tartottak fogva, víz és élelem nélkül. Mások kaptak ételt, bár vélhetően inkább az éhezést választották volna: az ételt ugyanis ürülékkel, cigarettahamuval és rovarokkal keverték össze, majd kényszerítették őket, hogy megegyék. A jelentésben akadtak, akik szexuális bántalmazásra és erőszakra is panaszkodtak, de az áldozatok beszámolója alapján a sokkoló használata sem volt ritka. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a kínzásokat elsősorban büntetésként alkalmazták, valamint így próbálták meg elérni, hogy az érintettek terhelő információkat osszanak meg más ellenzékiekről.

Venezuela jó ideje nem a demokratikus berendezkedéséről híres: már Hugo Chávez sem szerette a kritikus hangokat. Aki vállalta a különvéleményt, annak számolnia kellett a következményekkel. Utódja, Nicolás Maduro folytatta a hagyományt. A HRW azonban hangsúlyozza, hogy a közelmúlt legvéresebb időszaka volt a tavasztól nyár végéig tartó periódus. Hivatalos adatok szerint 124 ember vesztette életét az országszerte, közel napi szinten zajló demonstrációkon. A ma publikált jelentéséből azonban olyan információkra is fény derül, amelyeket eddig csak sejteni lehetett. Az áldozatokkal és orvosokkal készült interjúk, fényképek és videók tanúsága szerint 88 esetben, legalább 314 ember volt súlyos jogsértés áldozata országszerte. Ezeket a különböző biztonsági erők, és a kormánypárti „civil” motoros bandák, a colectivos tagjai követték el. Az esetek többségében zárt ajtók mögött, a Nemzeti Gárda (GNB) kapitányságain vagy a hírszerzés (SEBIN) főhadiszállásán került sor a testi-lelki kínzásokra. „Ezek nem elszigetelt esetek, vagy egy-egy agresszív rendőr által elkövetett túlkapások, hanem egy bevett módszer a venezuelai biztonsági erők részéről” – mondta José Miguel Vivanco, a HRW régiós igazgatója.

A jelentésből kiderül, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben már nem „csupán” a veszélyesnek ítélt, köztiszteletben álló ellenzékieket próbálják meg eltántorítani a brutális módszerekkel, hanem a gazdasági és politikai válság miatt kiábrándult egyszerű állampolgárokat is. „Ez már nem csupán a politikai vezetőkről, közszereplőkről szól, hanem az átlagemberekről is, hiszen engem is elhurcoltak” – mondta egy 34 éves, Ernesto álnéven bemutatkozó férfi, akit állítása szerint a közelmúltban az otthonában tartóztattak el, amiért korábban nyíltan kritizálta a kormányt. Miután elvitték, őt is megkínozták – emlékezett vissza. A hatóságok azt akarták megtudni, hogy melyik ellenzéki pártnak a tagja.

A kormány a kezdetektől fogva azzal védekezik, hogy a tüntetők erőszakosak voltak – amire akadt ugyan példa, de az emberek döntő többsége békésen demonstrált –, ám a jogvédő szervezetek szerint ezeket az eseteket az igazságszolgáltatás keretein belül kellene vizsgálni, ahelyett hogy tömegével őrizetbe vennék a rendszerkritikus embereket. José Manuel Vivanco szerint a súlyos jogsértések miatt a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a venezuelai elitre. „A külföldi vezetőknek világosan kell fogalmazniuk: ha a venezuelai kormány nem tudja, vagy nem akarja otthon felelősségre vonni a biztonsági erők érintett tagjait, akkor a nemzetközi közösségnek kell nyomást kell gyakorolnia, hogy ez külföldön történjen meg.”

Megszökött a házi őrizetből a polgármester
Akciófilmbe illő módon szökött meg Venezuelából Antonio Ledezma, Caracas egykori polgármestere novemberben, akit a családja könnyek között várt Madridban. Az ellenzéki politikus érkezése után azt mondta, muszáj volt elmennie, mert tudomást szerzett róla, hogy a venezuelai kormány megbízásából egy kolumbiai félkatonai szervezet az elrablását tervezi. 2015 óta volt házi őrizetben – mert a vád szerint meg akarta dönteni Nicolás Maduro hatalmát –, s beszámolója szerint a rendszerből kiábrándult venezuelai katonák segítettek neki a szökésben. Azóta – mondta a 62 éves Ledezma – a kormány fokozta az ellenzékiekkel szembeni akciókat, ugyanis attól tartanak, hogy más is megszökik az országból.

Nyalánkságok - Mézfesztivál Gyulán

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:17

Tizedik alkalommal rendezik meg a Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztivált december 8. és 10. között. Idén rekordszámú, 352 mézet küldtek be a versenyre, az ország több mint 110 településéről 140 méhészet 35 típusú fajtamézzel nevezett a megméretésre. Haász Ferenc, a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke szerint tíz év alatt a fesztivál az ország egyik legjelentősebb szakmai rendezvényévé nőtte ki magát, amelyre Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Horvátországból is érkeznek szakmabeliek. Pénteken szakmai konferenciával kezdődik a fesztivál, majd 18 mézlovagrend mintegy száz lovagja vonul fáklyával a várhoz, ahol lovagavatás lesz. Szombaton méhészeti eszközbemutatót és vásárt szerveznek, valamint folytatódik a szakmai konferencia, továbbá kihirdetik a nyolcadik alkalommal megszervezett Év Kiváló Magyar Méze verseny eredményeit – mondta az egyesületi elnök.

Szerző

Ételosztás - Uniós pénzzel magyarázkodik az Emmi

Publikálás dátuma
2017.11.29. 06:15
Fotó: Népszava
A humántárca nem cáfolta tegnapi közleményében lapunknak azt a múlt szombaton megjelent értesülését, hogy a közterületeken történő ételosztás lehetőségéből ki akarják zárni a civil szervezeteket.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a széles körű felháborodás hatására kénytelen volt megszólalni az ételosztásból a civileket kiszorító értesüléseinkre, de mindössze arra futotta, hogy megismételjék egy korábbi, szintén lapunk kérdéseire adott válaszukat.

Még májusban érdeklődtünk, hol tart a „Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program keretében az élelmiszerosztás megszervezése, mely településeken hányan kaptak élelmiszersegélyt az uniós pénzből. A tárca akkori válasza szerint „a programban több mint 34 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre a rászorulók segítésére. Öt projektje egymás után, fokozatosan indul el, melyből a hajléktalanokat támogató négymilliárd forintos projekt megvalósítása 2016 decemberében megkezdődött”. A tegnap közzétett, cáfolatnak szánt közlemény szinte szó szerint idézi vissza a korábbi levelet, amikor úgy fogalmaz: „korábban nem látott mértékű, 34 milliárd forintos új forrás áll rendelkezésre a rászorulókat támogató programban, hogy hajléktalanok, idősek, megváltozott munkaképességűek és nehéz helyzetű kisgyermekes családosok kapjanak élelmiszercsomagokat”.

Ahogyan tavasszal nem kaptunk választ az uniós pénz elköltésének pontos részleteiről, úgy most sem tájékoztatja Balog Zoltán minisztériuma a közvéleményt arról, milyen indokkal akarja kiszorítani a közterületekről a leszakadt rétegeknek meleg ételt kínáló civil szervezeteket.

A szándék előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korában több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat.

Az érintettek meggyőződése szerint pusztán az a cél lebeg az emberminisztérium hivatalnokainak szeme előtt, hogy a potenciális szavazók ne lássanak rongyos, éhező tömegeket az utcai melegkonyhák előtt kígyózó sorokban. Válaszul tegnap a Párbeszéd már ételosztást tartott a Blaha Lujza téren és a Népszava információi szerint más szervezetek is hasonló akciókra készülnek.

A Párbeszéd lépett
Embertelennek és felháborítónak nevezte Váradiné Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja keddi budapesti, ételosztással egybekötött sajtótájékoztatóján a tervezetet. Minden ételosztás, ahol több százan vagy több ezren állnak sorban, valójában egy néma tüntetés a hazug kormánypropaganda ellen, amely azt sugallja, hogy Magyarországon minden jól megy. Hozzátette, az ország lakosságának egyharmada a létminimum alatt él, egynegyede pedig rendszeresen éhezik és nem jut minőségi ételhez. Ha elfogadják a tervezetet, akkor a döntést megtámadják az Alkotmánybíróságon.