Ellenzékiek szó szerint a kínpadra vonva

Publikálás dátuma
2017.11.29 06:32
Fotó: AFP/Juan Barreto
Válogatott kínzásokkal büntetik az ellenzékieket Venezuelában. Soha nem volt olyan brutális a kritikus hangok üldözése, mint az év első felében.

A tavasztól őszig tartó kormányellenes tüntetések során készült fotók és videók sokkolták a közvéleményt, ám a hatósági erőszakot dokumentáló felvételeknél is súlyosabbak azok a beszámolók, amelyeket a Human Rights Watch (HRW) és a Penal Forum venezuelai jogvédő szervezet egy közös jelentésben publikált szerdán.

Ebből kiderül, hogy a biztonsági erők több alkalommal is összegyűjtötték a Nicolás Maduro kormánya, és az ellenzéki többségű törvényhozás jogköreinek felfüggesztése ellen tüntetőket, bezárták őket egy katonai járműbe, majd könnygázt dobtak a szűk, zárt helyre. Azok, akiket őrizetbe vettek, nem jártak sokkal jobban: sokakat hosszú ideig magánzárkában tartottak fogva, víz és élelem nélkül. Mások kaptak ételt, bár vélhetően inkább az éhezést választották volna: az ételt ugyanis ürülékkel, cigarettahamuval és rovarokkal keverték össze, majd kényszerítették őket, hogy megegyék. A jelentésben akadtak, akik szexuális bántalmazásra és erőszakra is panaszkodtak, de az áldozatok beszámolója alapján a sokkoló használata sem volt ritka. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a kínzásokat elsősorban büntetésként alkalmazták, valamint így próbálták meg elérni, hogy az érintettek terhelő információkat osszanak meg más ellenzékiekről.

Venezuela jó ideje nem a demokratikus berendezkedéséről híres: már Hugo Chávez sem szerette a kritikus hangokat. Aki vállalta a különvéleményt, annak számolnia kellett a következményekkel. Utódja, Nicolás Maduro folytatta a hagyományt. A HRW azonban hangsúlyozza, hogy a közelmúlt legvéresebb időszaka volt a tavasztól nyár végéig tartó periódus. Hivatalos adatok szerint 124 ember vesztette életét az országszerte, közel napi szinten zajló demonstrációkon. A ma publikált jelentéséből azonban olyan információkra is fény derül, amelyeket eddig csak sejteni lehetett. Az áldozatokkal és orvosokkal készült interjúk, fényképek és videók tanúsága szerint 88 esetben, legalább 314 ember volt súlyos jogsértés áldozata országszerte. Ezeket a különböző biztonsági erők, és a kormánypárti „civil” motoros bandák, a colectivos tagjai követték el. Az esetek többségében zárt ajtók mögött, a Nemzeti Gárda (GNB) kapitányságain vagy a hírszerzés (SEBIN) főhadiszállásán került sor a testi-lelki kínzásokra. „Ezek nem elszigetelt esetek, vagy egy-egy agresszív rendőr által elkövetett túlkapások, hanem egy bevett módszer a venezuelai biztonsági erők részéről” – mondta José Miguel Vivanco, a HRW régiós igazgatója.

A jelentésből kiderül, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben már nem „csupán” a veszélyesnek ítélt, köztiszteletben álló ellenzékieket próbálják meg eltántorítani a brutális módszerekkel, hanem a gazdasági és politikai válság miatt kiábrándult egyszerű állampolgárokat is. „Ez már nem csupán a politikai vezetőkről, közszereplőkről szól, hanem az átlagemberekről is, hiszen engem is elhurcoltak” – mondta egy 34 éves, Ernesto álnéven bemutatkozó férfi, akit állítása szerint a közelmúltban az otthonában tartóztattak el, amiért korábban nyíltan kritizálta a kormányt. Miután elvitték, őt is megkínozták – emlékezett vissza. A hatóságok azt akarták megtudni, hogy melyik ellenzéki pártnak a tagja.

A kormány a kezdetektől fogva azzal védekezik, hogy a tüntetők erőszakosak voltak – amire akadt ugyan példa, de az emberek döntő többsége békésen demonstrált –, ám a jogvédő szervezetek szerint ezeket az eseteket az igazságszolgáltatás keretein belül kellene vizsgálni, ahelyett hogy tömegével őrizetbe vennék a rendszerkritikus embereket. José Manuel Vivanco szerint a súlyos jogsértések miatt a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a venezuelai elitre. „A külföldi vezetőknek világosan kell fogalmazniuk: ha a venezuelai kormány nem tudja, vagy nem akarja otthon felelősségre vonni a biztonsági erők érintett tagjait, akkor a nemzetközi közösségnek kell nyomást kell gyakorolnia, hogy ez külföldön történjen meg.”

Megszökött a házi őrizetből a polgármester
Akciófilmbe illő módon szökött meg Venezuelából Antonio Ledezma, Caracas egykori polgármestere novemberben, akit a családja könnyek között várt Madridban. Az ellenzéki politikus érkezése után azt mondta, muszáj volt elmennie, mert tudomást szerzett róla, hogy a venezuelai kormány megbízásából egy kolumbiai félkatonai szervezet az elrablását tervezi. 2015 óta volt házi őrizetben – mert a vád szerint meg akarta dönteni Nicolás Maduro hatalmát –, s beszámolója szerint a rendszerből kiábrándult venezuelai katonák segítettek neki a szökésben. Azóta – mondta a 62 éves Ledezma – a kormány fokozta az ellenzékiekkel szembeni akciókat, ugyanis attól tartanak, hogy más is megszökik az országból.

Theresa May már biztosra menne

Publikálás dátuma
2019.03.22 22:02

Fotó: AFP/ TOLGA AKMEN
A brit miniszterelnök utalást tett arra, hogy többség nélkül nincs újabb szavazás a megállapodásról.
A brit miniszterelnök egyenes utalást tett pénteken arra, hogy csak akkor terjeszti ismét az alsóház elé szavazásra a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét tartalmazó megállapodást, ha megvan a többség az eddig kétszer is elutasított egyezmény elfogadásához. Theresa May péntek este közzétett levelében az MTI összefoglalója szerint tájékoztatta az alsóházi képviselőket az EU-csúcsértekezletről, amelyen döntés született a Brexit halasztásáról. A halasztás hossza attól függ, hogy a londoni alsóház a jövő héten elfogadja-e az EU-val tavaly novemberben elért Brexit-megállapodást. May levelének megfogalmazása szerint azonban „ha úgy tűnik, hogy nincs elégséges támogatás az egyezmény jövő heti újbóli beterjesztéséhez”, vagy ha a ház ismét elveti a megállapodást, akkor kérhető a Brexit további halasztása a megállapodás életbe lépésének elmaradása esetére meghatározott április 12-i határidőn túl, de ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon.
A huszonhetek és az Egyesült Királyság által egyaránt elfogadott megállapodás értelmében a korábbi 2019. március 29. helyett 2019. május 22. lesz az új határidő, amennyiben a londoni alsóház jövő héten elfogadja a kétszer már leszavazott kiválási szerződést. Újabb elutasítás esetén pedig a szigetország április 12-ig továbbra is az Európai Unió tagja maradna, de eddig jeleznie kellene, hogy mik a szándékai a továbbiakban.

Jövő vasárnaptól változik a repülőtéri buszok menetrendje

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasárnapi forgalom kiugróan magas, így a járatok sűrítéséről döntöttek.
Az eddiginél sűrűbben, tízpercenként jár március 31-től vasárnap napközben a repülőtéri 100E járat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mint írják, a járat kihasználtságáról szóló adatok szerint az utasok száma továbbra is dinamikusan növekszik, a vasárnapi forgalom pedig kiugróan magas a hét többi napjához képest is. „A BKK 2019. március 31-től vasárnap napközben sűríti a 100E repülőtéri autóbusz menetrendjét, így a legforgalmasabb utazási időszakokban, 7 és 19 óra között tízpercenként indulva biztosít közvetlen eljutást a belváros és a repülőtér között. A BKK továbbra is figyelemmel kíséri az autóbusz kihasználtságának alakulását és szükség esetén mentesítő autóbuszokat állít forgalomba” – olvasható a közleményben.