A tavasztól őszig tartó kormányellenes tüntetések során készült fotók és videók sokkolták a közvéleményt, ám a hatósági erőszakot dokumentáló felvételeknél is súlyosabbak azok a beszámolók, amelyeket a Human Rights Watch (HRW) és a Penal Forum venezuelai jogvédő szervezet egy közös jelentésben publikált szerdán.
Ebből kiderül, hogy a biztonsági erők több alkalommal is összegyűjtötték a Nicolás Maduro kormánya, és az ellenzéki többségű törvényhozás jogköreinek felfüggesztése ellen tüntetőket, bezárták őket egy katonai járműbe, majd könnygázt dobtak a szűk, zárt helyre. Azok, akiket őrizetbe vettek, nem jártak sokkal jobban: sokakat hosszú ideig magánzárkában tartottak fogva, víz és élelem nélkül. Mások kaptak ételt, bár vélhetően inkább az éhezést választották volna: az ételt ugyanis ürülékkel, cigarettahamuval és rovarokkal keverték össze, majd kényszerítették őket, hogy megegyék. A jelentésben akadtak, akik szexuális bántalmazásra és erőszakra is panaszkodtak, de az áldozatok beszámolója alapján a sokkoló használata sem volt ritka. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a kínzásokat elsősorban büntetésként alkalmazták, valamint így próbálták meg elérni, hogy az érintettek terhelő információkat osszanak meg más ellenzékiekről.
Venezuela jó ideje nem a demokratikus berendezkedéséről híres: már Hugo Chávez sem szerette a kritikus hangokat. Aki vállalta a különvéleményt, annak számolnia kellett a következményekkel. Utódja, Nicolás Maduro folytatta a hagyományt. A HRW azonban hangsúlyozza, hogy a közelmúlt legvéresebb időszaka volt a tavasztól nyár végéig tartó periódus. Hivatalos adatok szerint 124 ember vesztette életét az országszerte, közel napi szinten zajló demonstrációkon. A ma publikált jelentéséből azonban olyan információkra is fény derül, amelyeket eddig csak sejteni lehetett. Az áldozatokkal és orvosokkal készült interjúk, fényképek és videók tanúsága szerint 88 esetben, legalább 314 ember volt súlyos jogsértés áldozata országszerte. Ezeket a különböző biztonsági erők, és a kormánypárti „civil” motoros bandák, a colectivos tagjai követték el. Az esetek többségében zárt ajtók mögött, a Nemzeti Gárda (GNB) kapitányságain vagy a hírszerzés (SEBIN) főhadiszállásán került sor a testi-lelki kínzásokra. „Ezek nem elszigetelt esetek, vagy egy-egy agresszív rendőr által elkövetett túlkapások, hanem egy bevett módszer a venezuelai biztonsági erők részéről” – mondta José Miguel Vivanco, a HRW régiós igazgatója.
A jelentésből kiderül, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben már nem „csupán” a veszélyesnek ítélt, köztiszteletben álló ellenzékieket próbálják meg eltántorítani a brutális módszerekkel, hanem a gazdasági és politikai válság miatt kiábrándult egyszerű állampolgárokat is. „Ez már nem csupán a politikai vezetőkről, közszereplőkről szól, hanem az átlagemberekről is, hiszen engem is elhurcoltak” – mondta egy 34 éves, Ernesto álnéven bemutatkozó férfi, akit állítása szerint a közelmúltban az otthonában tartóztattak el, amiért korábban nyíltan kritizálta a kormányt. Miután elvitték, őt is megkínozták – emlékezett vissza. A hatóságok azt akarták megtudni, hogy melyik ellenzéki pártnak a tagja.
A kormány a kezdetektől fogva azzal védekezik, hogy a tüntetők erőszakosak voltak – amire akadt ugyan példa, de az emberek döntő többsége békésen demonstrált –, ám a jogvédő szervezetek szerint ezeket az eseteket az igazságszolgáltatás keretein belül kellene vizsgálni, ahelyett hogy tömegével őrizetbe vennék a rendszerkritikus embereket. José Manuel Vivanco szerint a súlyos jogsértések miatt a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia a venezuelai elitre. „A külföldi vezetőknek világosan kell fogalmazniuk: ha a venezuelai kormány nem tudja, vagy nem akarja otthon felelősségre vonni a biztonsági erők érintett tagjait, akkor a nemzetközi közösségnek kell nyomást kell gyakorolnia, hogy ez külföldön történjen meg.”
