Szétrobbanthatja az orvosi kamarát a tagdíjbotrány

Publikálás dátuma
2017.11.30. 06:00
FOTÓ: Vajda József
Önálló szakmai kamarát szeretnének az alapellátó fogorvosok – tudta meg a Népszava. Az orvosi kamara tagdíjemelési terve ugyanis „kiverte a biztosítékot” az alapellátó fogorvosoknál is.

Társaik nevében Kárász Anikó és Karászi Zsolt András nyílt levelet írt Éger Istvánnak, a Magyar Orvosi Kamara elnökének. Ebben azt sérelmezték: a kamara elhanyagolta az érdekeik védelmét, ezért semmiképpen nem indokolt, hogy az érdekvédelemre hivatkozva az állítólagos többletjövedelem egy részének visszacsorgatását várja tőlük.

Levelükben azt írták: „Ma egy, a közfinanszírozásban több évtizede dolgozó fogszakorvos és szakdolgozó bruttó fizetése a szakdolgozói minimálbérnek megfelelő összeg. Ezt mi nem eredménynek, sokkal inkább kudarcnak neveznénk. Ha szeretne részt venni benne, tekintse a saját, személyes kudarcának. Érthetetlen, hogy miként jutottunk ide, az alapellátás többi részét érintő évi 130.000 forintos emelésekből miért maradtak ki rendre a fogászatok?!”

Számításaik szerint mára mintegy 28 milliárd forint hiányzik a területi ellátók büdzséjéből, ezért hónapok óta kérik a kormánytól: emelje a körzetekre, a kezelésekre jutó támogatást. A most rendelkezésükre álló havi átlagosan 800 ezer forintból nem gazdálkodható ki a praxisok működtetése, de az állam által biztosított térítésmentes ellátások anyagköltsége sem.

A levélírók szerint felháborító, hogy a szeptemberi háromnapos munkalassító akciójukkal elért eredményeket Éger István a kamara hivatalos lapjában a vezetőség és saját érdemeiként tüntette fel, ez számukra is, de az akcióban részt vállalók számára is sértő és elfogadhatatlan. Hiszen akkor a kamara elhatárolódott a tiltakozástól. Végül arra kérték Éger Istvánt értékelje át nyilatkozatait, és érdemi eredmény híján a fogorvosoktól ne próbáljon meg még több pénzt kicsikarni!

Éger István szinte postafordultával válaszolt. Megismételte: szerinte abban, hogy a fogorvosok még idén kapnak egyszeri 3 millió forintot, szerény része volt a demonstrációjuknak. Hozzátette: „Ez akkor is így van, ha a megszámlálhatatlan mennyiségű háttértárgyalás és alkudozás minden részlete nem hozható nyilvánosságra.”

Már azt sem értem az elnök úr levelében, hogy mit lehet, kell titkolni egy háttértárgyalásról azok előtt, akikről éppen szó van – mondta lapunknak Kárász Anikó fogorvos, a levél egyik írója. – Ezzel szemben azt mondom, az ő „kabátujja vastagon benne van”, abban, hogy nekünk nem emelkedett a bérünk, és hogy öt év alatt mindössze 110 ezer forinttal nőtt a praxis finanszírozása. „Hol van a mi érdekképviseletünk?” – kérdezte. Hozzátette: úgy gondolják, hogy éppen a gyenge érdekképviselet miatt megfontolandó egy önálló fogorvosi kamara létrehozása. Erről már – jegyezte meg – el is kezdtek beszélgetni belső fórumaikon.

Karácsonyi pénz a kórházak
Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is rendezi a kormány a kórházak adósságait – derül ki a szerdai Magyar Közlönyből. Erre a kabinet mintegy 49 milliárd forintot hagyott jóvá.
Az összegből főként az augusztus végén több mint 30 nappal lejárt számlák fizethetők ki, illetve a pénz kisebb hányadából az ellátás biztonságát segítő szolgáltatásokat kell megvalósítaniuk az intézményeknek.
A támogatást a kórházak legkésőbb december 22-ig megkapják. A Magyar Államkincstár adatai szerint az egészségügyi intézmények – beleértve kórházakat, a járó- és fekvőbeteg-szakellátást, az egészségügyi háttérintézményeket és a klinikai központokat – október végén 45,4 milliárd forint tartozást halmoztak fel.
 
Szerző

Adóparadicsomba buszoztatott kvótaszázmilliók

Publikálás dátuma
2017.11.29. 22:15
MTI FOTÓK: BALÁZS ATTILA
Nagyon titkolták a „Volán-társaságok”, hogy a kvótakampányban egy luxemburgi cégen keresztül kaptak hirdetéseket a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Hallgattak a kedvezményről is.

Egyéves procedúra és féltucatnyi per nyomán sikerült csak kideríteni azt, hogy a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodából irányított 2016-os kvótakampányban pontosan hány plakátot, mennyiért és mekkora kedvezménnyel helyeztek el távolsági buszok oldalán. Az ügyet Harangozó Tamás vitte végig, akit közben azzal is megvádoltak, hogy visszaél a joggal – csak azért, mert adóforintok sorsáról bátorkodott érdeklődni. A cégek trükközése érthető: féláron adták a hirdetési felületet a kormányzati propagandához.

Egyetlen fillért sem költött náluk az állam a népszavazással kapcsolatos tájékoztató hirdetésekre – hárított kezdetben a hét regionális Közlekedési Központ Zrt. (köznyelven: Volán-társaság) Harangozó Tamásnak. Az MSZP-s képviselőt meglepte a válasz, mert közben a buszokon ott virított a felirat: "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét! Szavazzunk nemmel!" Újabb közérdekű adatigénylésében már azt kérte: az összes kvótanépszavazással kapcsolatos hirdetésről adjanak számot a cégek. Ekkor derült ki, hogy a társaságok nem hazudtak, valóban nem rendelt tőlük a Miniszterelnöki Kabinetiroda – legalábbis közvetlenül nem. Merthogy Rogán Antal hivatala egy messze nem ismeretlen, luxemburgi közvetítőcéget iktatott be, az Odex Outdoor Expert Kft. szerződött.

Az Odex Kft.-t a luxemburgi Simade S.A. és az IKO Production Média Szolgáltató Kft. tulajdonolja. Utóbbi ugyan magyar illetőségűnek tűnik, ám nem az. Tulajdonosa szintén egy luxemburgi társaság – az Opticorp S.A., amelynek ugyanott van a székhelye, mint Simade S.A.-nak. A tulajdonosok jól fekszenek a hatalomnál, az IKO Production Kft. bedolgozik többek között az Andy Vajna tulajdonolta TV2-nek. Az ODEX Kft. 2016-os nettó árbevétele mintegy 5,51 milliárd forintra rúgott – amivel megduplázta tavalyelőtti eredményét. 634 millió forint volt az adózás utáni bevétele a cégnek, amelynek kormányzati megbízásairól az Átlátszó írt már.

A társaság közbeiktatásával könnyebben eltitkolható, hogy milyen kondíciókkal jutott „állami felületekhez” a kormány. A regionális buszcégek szinte egyöntetűen azzal érveltek, üzleti titok a reklámszerződések tartalma, azt senki nem ismerheti meg. Az egyik társaság még „üzleti titoknak minősítve” barkács-pecsétet is ütött a kontraktusra, olyasfélét, ami az „államtitokká minősítve” bélyegzőre hajaz. Az egyik busztársaság azonban megrepesztette a hallgatás falát, amikor ellenvetés nélkül kiadta a kért adatokat, elismerve, hogy az információszabadságról szóló törvény alapján a buszcégek kötelesek kielégíteni Harangozó Tamás kíváncsiságát. Ráadásul a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ki is mondta (lásd: keretes írásunkat), hogy az állami cégek nem bújhatnak az üzleti titok mögé.

A buszos cégek lapítása persze nem véletlen. A szerződésekből két dolog egyértelműen kitetszik. Egyrészt az Odex nem dolgozta túl magát a reklámfelületek megszerzésével: a hét regionális társaság szerződése gyakorlatilag betűre egyezett. Másrészt a cég olcsón jutott a felületekhez, ugyanis a buszvállalatok 50 százalékos kedvezményt biztosítottak számára. És itt érdemes egy percre megállni. Ugyanis a nyáron a Fidesz azért támadta Simicska Lajos plakátcégét (még a NAV is rámozdult), mert kedvezményesen adott el plakáthelyeket a Jobbiknak. Márpedig itt sem más a helyzet, sőt. A Jobbik-Simicska bizniszben egy ellenzéki párt egy magáncéggel alkudott ki kedvező tarifát – márpedig egy piaci vállalkozásnak elvileg szíve joga, hogy annyiért adja a köztéri felületeit, amennyiért akarja. Ennek ellenére a Fidesz tisztességtelen üzletet, burkolt pártfinanszírozást kiáltott. A kormánypárti logikát követve egy állami cégnek sokkal jobban kellene ügyelnie az érdekeire, mint egy piaci versenyzőnek – azaz felelősségre kellene vonni a Volán-cégeket, miért kótyavetyélték el felületeiket. Erről persze szó sincs – úgyhogy a busztársaságok árengedékenysége valóban felveti a pártfinanszírozás gyanúját. Pontosabban felvetné, ha nem a kormány lenne az érdemi megbízó. (A szerződések tanúsága szerint az értékesítési cél a Miniszterelnöki Kabinetiroda által megjelölt „Aktuális Kormányzati Információ” hirdetése.) A kabinet pedig a bevált rutin szerint pártpolitikai mondandóját kormányzati közlésként – közérdekű információnak maszkírozva – kommunikálja, így sem a pártokra vonatkozó szabályok köre, sem a költési plafon nem korlátozza.

Ahogy az összes kormányközeli hirdetés esetében, itt sem adták meg magukat könnyen „az adatbirtokosok”, hiszen egy volt csak, amely "önként" közölt információkat, hat társaságot a bíróság kényszerített az adatok kiadására. Az ítéletek alapindoklása az volt, hogy a közlekedési cégek állami tulajdont értékesítettek (hiszen állami vállalatok buszaira ragasztották a hirdetéseket), így a vállalatoknak kötelessége kiadni a plakátszámot, és az árat egyaránt, illetve nyilvánosságra hozni az egész szerződést. Amit persze a társaságok mindenáron próbáltak megakadályozni. Így nemcsak az üzleti titokra hivatkoztak, hanem egész hagymázas érvekkel is előálltak.

A legplasztikusabb – ami egyben precízen leírja a hatalom demokráciafelfogását – arra épített, hogy Harangozó Tamás (felperesként) a tamas.harangozo@mszp.hu címről kérte az adatokat. Ebből pedig a jogász arra következtetett, hogy „az adatszolgáltatás kért útvonalából alappal vélelmezhető, hogy a felperes, magánszemélyként, de egy párt tagjaként eljárva, pártpolitikai célok megvalósításához igényelte az adatokat, azokat az MSZP javára kívánta hasznosítani”. (Az érvelés egy jogállamban maga a vicc, hiszen az ellenzéki pártok feladata, hogy ellenőrizzék a kormányt, illetve nyilvánosságra hozzák a kabinethez köthető visszás ügyeket. Elvitatni a pártok „kontroll-jogát” csak diktatúrákban szokás.) Úgyhogy a jogász szerint mivel a társaság üzleti alapon ténykedik, „nem kíván politikai célok megvalósításában részt venni, politikai csatározások helyszínévé válni és akár közvetetten is belekeveredni a politikai adok-kapok küzdelmeibe”. Noha ez az érvelés is elég merész, akadt még furcsább állítása: a jogász azzal is érvelt, hogy azért nem kell a szocialista honatyának kiadni a kért információkat, mert „az adatszolgáltatás ily módon történő igénylése joggal való visszaélésnek minősül”. Ez a mondat pedig azt üzeni: az állami szereplők álláspontja szerint az, aki állami tulajdon értékesítése, illetve közpénzek sorsa felől érdeklődik, eleve tisztességtelenül jár el.

Kilóg a lóláb
Csak akkor tagadhatja meg állami cég közérdekű adatok kiadását, ha azok közzététele az üzleti tevékenység alapvető sérülésével járna. (Ráadásul a monopolhelyzetben lévő állami vállalatok erre sem hivatkozhatnak, hiszen „piaci kizárólagosságuk” védi őket, nem kell a konkurenciától tartaniuk.) Ez a kitétel pedig nem áll meg a Volánok esetében, hiszen ha bevallják, hány forintért propagálhatta a népszavazást a kormányzat, az utasok nem ülnek át tömegével vonatra, és a beszállítók sem kérnek többet a buszokért.
Ráadásul ha jóhiszeműen olvassa az ember az egyik közlekedési cég érvelést – miszerint a társaság versenyhelyzetben végzi a tevékenységét, így ha kipattan a hirdetési tarifa, akkor a konkurens vállalkozások aláígérhetnek, és ez anyagi veszteséget jelent – akkor is kilóg a lóláb. Egyrészt régiónként csak egy buszos cég szolgáltat, következésképp nehéz lenne más felületeit olcsóbban bérbe venni, másrészt az összes régiós társaság azonos áron bocsátotta a kampány rendelkezésére hirdetési felületeit, így semmilyen versenyről nem lehet beszélni.

Szerző

Megszűnik a havazás, feltámad a szél

Publikálás dátuma
2017.11.29. 21:44
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Csütörtökön kezdetben országszerte, majd egyre kevesebb helyen várható csapadék: az esőt elsősorban északon, északnyugaton válthatja fel havas eső, havazás. A Dunántúlon feltámad az északnyugati szél, míg a középső és keleti tájakon a nyugati, délnyugati szél élénkül meg. Hajnalban -1, +5, napközben hazánk nagy részén 0, +5, az Alföld déli és keleti részén 6-8 fokot mérhetünk. Folytatódik a kettősfronti hatás - írja az Időkép.

Pénteken keleten marad felhősebb az idő, eleinte gyenge havas eső, hószállingózás is előfordulhat. Máshol több lesz a napsütés. Gyenge lesz a légmozgás. Hajnalban északon -6, -10 fok is lehet, és napközben is csupán -2, +5 fokot mérhetünk. Reggelre többfelé képződik pára, zúzmarás köd. 

Szombaton elsősorban keleten alakulhat ki havas eső, kisebb havazás, nyugatabbra változóan felhős lesz az ég. Az északias szelet élénk, erős lökések kísérhetik. Hajnalban északon, északnyugaton ismét erősebben fagyhat, délután -2, +4 fokot mérhetünk.

Vasárnap többfelé, főként az ország keleti kétharmadán számíthatunk havas esőre, havazásra, és gyakran élénk, erős lehet az északi-északnyugati szél. Napközben -1, +3 fok valószínű. Hétfőre csökkenhet a felhőzet, hajnalban ismét erősebb fagyok lehetnek.

Szerző
Témák
időjárás