A nacionalizmus olyan, mint a tűz

Publikálás dátuma
2017.12.02. 06:08
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
December 6-án ünnepeli függetlenné válásának századik évfordulóját Finnország. Petri Tuomi-Nikula nagykövettel nemzetépítésről, nacionalizmusról és kultúráról beszélgettünk.

- „Nem vagyunk svédek, nem szeretnénk oroszok lenni, hadd lehessünk hát finnek!” – jól idézem?

- Tökéletesen! Ez Adolf Ivar Arwidsson író ismert mondása. Az író szándéka az volt, hogy bátorítsa a finn embereket.

- Mi tesz egy országot országgá, egy népet nemzetté?

- A nemzetépítés folyamat. Az embereknek érezniük kell valamit, ami egyesíti őket. Ez lehet a nyelv, a kultúra, a közös történelem, egy darab föld, közös történetek – sokféle variáció van. Finnországban ezek együttese volt meg. A finnek és a svédek több mint 700 évig közös országban éltek. Ez nagyon-nagyon hosszú idő. Ugyanazokat a csatákat vívtuk, ugyanazok a remek vagy épp ostoba uralkodók befolyásolták a sorsunkat, ezért a kapcsolatunk ma is szoros. Minden svédnek vannak rokonai Finnországban és fordítva. A finnek 6 százalékának ma is a svéd az anyanyelve. De a századelőn családok tízezrei döntöttek úgy, hogy a finnt választják elsődleges nyelvként, hogy az lehessen a magaskultúra, a kormányzás és az oktatás nyelve.

- Végeztem egy kis közvélemény-kutatást: rengetegen megdöbbentek, hogy Finnország még csak százéves, és vajmi keveset tudnak a függetlenedésről.

- Amikor 1809-ben Svédország elveszítette az oroszok elleni háborút, Finnország autonóm nagyhercegséggé vált saját parlamenttel, hadsereggel. Ezután kezdett erősödni a finn függetlenségi mozgalom. Az alapötlet nagyon egyszerű volt: jobbnak lenni Oroszországnál. Mindenkinél. 1860-ban a finn hivatalos nyelvvé vált, finn iskolákat alapítottak. Ekkor sok család adaptálta a nyelvet. Az enyém is: a svéd családnevet is finnre cseréltük egy nagyobb ügy érdekében. Aztán a világháborús felfordulás közepette, 1917. december 6-án megszületett a független Finnország. Az első finn kormány két minisztere is budapesti nagykövet lett később. Izgalmas, nem?

- Hogyan születik meg egy nemzetben az önállósodás eszméje?

- Nyilván ön is tanult a nyelvrokonságról. Mintegy kétszáz éve néhány magyar tudós kapcsolatot talált a finn és a magyar nyelv között. Európa országai 1800 körül keresni kezdték a gyökereiket, megindultak a nacionalista mozgalmak. Ha végiggondolja: a XIX. században Finnország és Magyarország ugyanabban a cipőben járt: egy nagy birodalom árnyékában kereste a saját identitását. A nyelvrokonság nem csak a nyelvészeknek, de a politikusoknak és a néprajzkutatóknak is fontos volt.

- Milyen szempontból?

- A legnagyobb politikai kérdés akkor nálunk az volt: melyik nyelv lesz domináns, a finn vagy a svéd. A közép-európai kapocs nagy lökést adott az önmeghatározásunknak és a függetlenségi mozgalomnak. Sokan azt mondták, nyilván féltve a státuszukat: a finn sosem lehet a domináns nyelv. A mozgalom képviselői meg azt: gyerünk, ha Magyarországon a középkor óta képes a magyar a magaskultúra nyelveként funkcionálni, nekünk is menni fog!

- Van ennek a láthatatlan kapocsnak valami konkrét lenyomata?

- Nemrég azt vizsgáltam, mekkora sajtófigyelem övezte az 1848-as forradalmat Finnországban. Mindenki azt kereste, hogyan támogathatnánk magyar testvéreinket. Magyarország 1939-ben azon kevés országok egyike volt, amely csapatokat küldött Finnország védelmére a Szovjetunió ellen. Huszonötezer magyar jelentkezett önként! A zászlóalj végül nem vett részt a harcokban, de nem is ez a lényeg, hanem hogy ezzel jelezték Sztálinnak: Finnország nincs egyedül. Az ’56-os forradalom után a népességhez viszonyítva Finnország küldte a legtöbb segélyt Magyarországra.

- Hogy egy kicsit vidámabb vizekre evezzek: idehaza szinte szállóige, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon senki sem ad nekünk 12 pontot, csak Finnország

- Látja? Komolyan beszélek! De nem csak a kultúra területén találunk példát. A rendszerváltás után több finn cég is azért fektetett be itt, hogy a támogatását demonstrálja. Ez a szívből épített rendszer eurómilliárdokat hozott a magyar gazdaságnak. Lehet, hogy a DNS-ünket tekintve nem vagyunk rokonok, de nem is ez a lényeg. Soha ne becsüljük alá a kulturális hidakat!

- Gondolja, hogy van jó meg rossz nacionalizmus?

- A nacionalizmus olyan, mint a tűz. Elképesztően hasznos, ha képesek vagyunk jó ügyekre használni. De ha nem tudjuk kordában tartani, mindent feléget. Ezen a kontinensen – gondoljon Németországra a II. világháborúban vagy a balkáni háborúra – a nacionalizmus végezte a legnagyobb pusztítást. Közben pedig számos csodálatos dolognak volt motorja.

- Helene Uri norvég írónő Szavak a múltból című regényében megírja, milyen volt szembesülnie azzal, hogy felmenői számik. Ezzel egy időben finoman szólva sem dicsekedett az ember – és nyilván nem nehéz magyar párhuzamot találnunk. Hogyan bánt Finnország a kisebbségeivel?

- Ha megkérdez valakit a kisebbségekből, azt mondja majd, rosszul: elvették a földjeinket, megsemmisítették a tradícióinkat. És a saját szemszögéből igaza is van. De szerencsére manapság a számi a legjobban védett kisebbség. A múlt igazságtalanságait igyekeztünk ellensúlyozni az utóbbi évtizedekben: ma már van saját parlamentjük, tévécsatornáik. Az északi államok támogatják ezt a fajta identitás-építést: gazdagítja a kultúránkat.

- Milyen, finnekkel kapcsolatos sztereotípiákkal találkozik leggyakrabban?

- Nos, amint látja, magasak vagyunk, szőkék – és remekül táncolunk. Tipikus finn vagyok, nem? Öt évig Rómában voltam nagykövet, ott el voltak ragadtatva tőlünk, hiába mondtam, hogy megvannak a magunk gondjai. Közelről persze látszik a valóság. Például nem vagyunk valami beszédesek. Látja, e tekintetben sem vagyok tipikus finn.

- Hát, valóban nem egy kimondott Kimi Raikkönen.

- Na jó, ő azért még finn viszonylatban is kirívó. De kimagasló abban, amit csinál, ezért elnézzük neki. Valtteri Bottas se egy szószátyár típus, de azért legalább kommunikál.

- Mi volt a kedvenc könyve gyermekkorában?

- Talán furcsa, de Mika Waltari Szinuhe című regénye. Gyerekként persze csak a kalandok miatt szerettem a könyvet, aztán felnőttként rájöttem, hogy ez a háború utáni Európa allegóriája, a totalitárius rendszerek elleni figyelmeztetés.

- Egy másik világhírű finn szerző, Tove Jansson múmin-történetei is csak első olvasatra mesék, egyébként tele vannak filozófiával.

- Milyen jó, hogy említi: rajongtam a múmin-képregényekért! A múmin-család maga a rendszerellenesség: mindig azt csinálják, amit akarnak. Főleg Múminpapa. Ő a hősöm. Tove Jansson maga is hihetetlenül izgalmas művész és személyiség volt, igazi lázadó. Nem csak azért, mert már akkor együtt élt a szerelmével, amikor a homoszexualitás még illegális volt. Hanem mert úgy lett a kultúránk részre, hogy nem érdekelték a társadalmi konvenciók.

- Mi a finn oktatás sikerének titka?

- A függetlenedés legelején meg kellett alkotnunk azt az elkötelezett civil társadalmat, amely bázisa lehet az elszakadásnak. Ennek a kulcsa az oktatás. Épp ezért a tanárok mindig megbecsült és jól fizetett tagjai voltak a társadalmunknak. Ha valaha valamilyen problémával szembesültünk, azt mondtuk: fektessünk be még többet az oktatásba. De ez nem új törekvés: még javában svéd provincia voltunk, amikor a turkui püspök elrendelte, hogy csak az olvasni tudók házasodhatnak.

- Önöknek is be kellett magolniuk a Kalevala részleteit?

- Annyit idézek belőle, amennyit csak szeretne! Néha fel sem mérjük, mekkora hatással volt ránk a Kalevala. Még a cégnevekben is visszaköszön: Ilmarinen az egyik legnagyobb biztosítónk, Észak leányának hívják az egyik nagy textilgyárunkat. Szinte évente készül belőle film, balett vagy más művészi alkotás, hihetetlen, mennyire inspiráló ma is. Tudja, mire jöttem rá az ünnepi beszédemre készülve? Az, ahogyan az idős Vejemöjnen már-már erőszakosan közeledik Észak leányához, igazi #meetoo-történet.

- Ne is mondja, nekünk van például egy Kékszakállúnk…

- Tele a kultúra Weinstein-sztorikkal!

- Képzelje el, hogy hivatalos egy konferenciára az űrbe, ahol az idegeneknek kell bemutatnia Finnországot, de csupán egyetlen tárgyat vihet szemléltetőeszköznek. Mit lenne az?

- Egy kirkkovenét. Magyarul hívjuk templomos csónaknak. Az emberek évszázadokon át ilyen tizenöt méter hosszú csónakokkal eveztek át a templomba a szomszédos szigetre. Ezzel megmagyarázhatnám az ország földrajzi jellegzetességeit, a reformáció fontos szerepét a kultúránkban, illetve azt az alapvető szociális igényünket is, hogy közösen építsünk valamit – s aztán együtt evezzünk át a túlpartra.

Névjegy

Petri Tuomi- Nikula Finnország budapesti nagykövete. Kälviäben született 1951. január 12-én. Politikatörténetből és politológiából diplomázott a Helsinki Egyetemen. Öt évig Finnország római nagykövete volt, hosszú diplomáciai pályafutása mellett újságírói tapasztalata is van.

Fékhiba foszlatta szét Michelisz Norbert álmát

Publikálás dátuma
2017.12.01. 22:31
FOTÓ: Szalmás Péter

A technikai problémák által hátráltatott Michelisz Norbert pályafutása eddigi legjobbját nyújtva másodikként zárt Thed Björk mögött a nemzetközi túraautó-világbajnokság (WTCC) idényében, miután az idényzáró Katari Nagydíj első versenyét 9., a második futamát pedig a 8. pozícióban fejezte be.

Noha előzetesen hat pilótának is megvolt az esélye a végső diadalra, mindenki a Hondát vezető Michelisz és az őt 6,5 ponttal megelőző svéd esélyéről beszélt. Felfokozott várakozás előzte meg a szezonzárót, Björk például csapata, a Volvo döntése értelmében a reaktivált világsztárt, a négyszeres világelső Yvan Mullert is megkapta „hátvédnek”.

A francia tavaly Katarban az összetettbeli harmadik helyet a nagyvonalú gesztus miatt elbukó Michelisz kárára elengedett egy riválist, ezt pedig sokan nem felejtették el neki: bejárta a világsajtót, amikor Muller pénteken arról számolt be, hogy ő és családja is halálos fenyegetéseket kapott azóta, hogy bejelentették visszatérését.

A hétvége egyébként még bíztatóan indult Michelisz számára, aki körrekorddal zárta elsőként a gyakorlást. A lendület megmaradt az időmérőre is, amelynek első szakaszából éllovasként jutott tovább a magyar. Aztán minden megváltozott… A kvalifikáció második szakaszában Micheliszt fékproblémák hátráltatták, melyek miatt csak a 11. helyről várhatta a magyar idő szerint este sorra kerülő első, majd második futamot.

A nyitóversenyen is hiányzott a tempó, Michelisz Norbertnek nem volt igazán esélye előzni, ellenfele újabb tíz ponttal növelte előnyét a pontversenyben. A főversenyen már sejthető volt, hogy Micheliszék esélye inkább csak matematikai; végül Björk egy negyedik hellyel elhódította a bajnoki címet, a Honda magyarja pedig egy 8. hellyel zárta az évadot.

Szerző

Vb-2018 - A halálcsoportba került Izland

Publikálás dátuma
2017.12.01. 20:00
Sorsolás a Kremlben. FOTÓ: AFP / KIRILL KUDRYAVTSEV
A házigazda Oroszország Szaúd-Arábiával játssza a 2018-as labdarúgó-világbajnokság nyitó találkozóját június 14-én magyar idő szerint 17 órakor a moszkvai Luzsnyiki Stadionban.

A sorsolás előtti napokban jelent meg a hír, amely szerint az orosz válogatott tagjai is tiltott szerek segítségével érték el eredményeiket, ők sem maradtak ki az államilag szervezett doppingolásból. A helyi futballszövetség tagadta a vádakat és a sorsolási ceremónia hangulatán sem lehetett érezni, mivel gyanúsítják a házigazdákat. Ha igaznak bizonyulnak a feltételezések, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségnek (FIFA) ki kellene zárni a rendezőket. A FIFA nem nyilatkozott ebben a témában, és feltételezhetjük, nem is fogja sürgetni a vizsgálatok lefolytatását.

A "húzás" hivatalosan a világbajnoki trófea bemutatásával kezdődött, a serleget a címvédő német válogatott korábbi csatára, Miroslav Klose hozta be, aki 16 góllal a vb-k történetének legeredményesebb játékosa.

"Egyedül nem lettem volna képes elérni ezt a sikert, köszönöm az edzőimnek, a csapattársaimnak, hogy idáig jutottam, egészen különleges érzés egy ilyen eseményen részt venni, mint a csoportok sorsolása" - mondta rövid beszédében Klose.

Megéri jól szerepelni 
A vb-n résztvevő 32 csapat komoly pénzdíjazásban részesül. Az alábbi összegeket lehet keresni a vb-n: Csoportkörbe jutás: 8 millió dollár Nyolcaddöntő: 12 millió dollár Negyeddöntő: 16 millió dollár Negyedik helyezett: 22 millió dollár Harmadik helyezett: 24 millió dollár Második helyezett: 28 millió dollár Első helyezett: 38 millió dollár

A csoportok kialakításánál két elvet vettek figyelembe: Európából legfeljebb két válogatott kerülhetett azonos csoportba, a többi földrészről csak egy-egy. A házigazda oroszok helye biztos volt az A jelű négyesben, ide került még Uruguay, Egyiptom és Szaúd-Arábia. Az is kiderült, hogy utóbbi játszhatja a nyitó meccset a vendéglátókkal. A szaúdiaknak jelenleg nincs szövetségi kapitányuk, de a rajtig biztos találnak valakit erre a posztra.

Az Európa-bajnok portugálok kapták a második kalapból a legnehezebb ellenfelet, a 2010-es világbajnok Spanyolországot, igaz a további két együttes - Irán, Marokkó - verhetőnek tűnik az európai nagy csapatok számára.

A legnehezebbnek a D csoport tűnik, ahol Argentína, Horvátország, Izland és Nigéria küzd egymással a továbbjutásért.

"Érdekes és nehéz csoport, nem lehet megjósolni, kik jutnak tovább" - reagált erre a négyesre az argentinok futball-legendája, Diego Maradona, aki egyik aktív résztvevője volt a ceremóniának.

Ez a megállapítás szinte mindegyik csoportra igaz, minden vb-n születnek váratlan meglepetések, korán búcsúznak a végső győzelemre is esélyes csapatok, minden bizonnyal ugyanez történik bő fél év múlva Oroszországban is.

A vb csopotbeosztása

A csoport

Oroszország, Uruguay, Egyiptom, Szaúd-Arábia

B csoport

Portugália, Spanyolország, Irán, Marokkó

C csoport

Franciaország, Peru, Dánia, Ausztrália

D csoport

Argentína, Horvátország, Izland, Nigéria

E csoport

Brazília, Svájc, Costa Rica, Egyiptom

F csoport

Németország, Mexikó, Svédország, Dél-Korea

G csoport

Belgium, Anglia, Tunézia, Panama

H csoport

Lengyelország, Kolumbia, Szenegál, Japán

Frissítve: 2017.12.02. 09:30