Előfizetés

Beakadt a morális pánikgomb

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2017.12.05. 06:07
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A magyarok egymást sem szeretik, pesszimisták, gyanakvóak és sok félelem van bennük – magyarázza Sik Endre, szociológus, hogy miért hatásos a kormány gyűlöletkampánya.

- Őcsényben oltalmazott menekültek üdültetése ellen keltek ki a lakosok, Kömlőn mindenszentek napján helyieket, Perbálon külföldi egyetemistákat, Pécsen pedig vízilabdásokat néztek migránsnak. Miért vagyunk barbárok?

- Régóta mérem az idegenellenességet, ez mindig magasabb volt más országokhoz képest, most pedig folyamatosan nő. Ebből viszont nem következik a lakosság részéről erőszakos, militáns viselkedés a migránsokkal szemben. A mostani esetek kapcsán sem kell embertelenséget feltételezni, a morális pánik egyik lehetséges változata, ami történik. Mindenkiben van bestia, mindig is bennünk volt. Erre épült rá a civilizáció, amely a bestiát kordában tartja. Nem egyforma azonban a civilizáció védőmáza, sem az emberekben, sem a kultúrákban. Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a magyarokban több barbárság maradt meg, mint más népekben.

- Mik ezek?

- Egymást se szeretjük. A magyarok pesszimisták, gyanakvóak, sok félelem van bennük, mert nem biztosak magukban. Nincs önbizalmuk a világ eseményeivel szemben. A kapcsolatérzékenység csökkenti a társadalom mobilitásának mértékét is, például ha valaki elveszti a munkáját, akkor nem megy el egy másik városba, ahol van munka, hanem marad, szenved, panaszkodik. Azért is marad, mert ott van a család, ott vannak az ismerősök, és csak rájuk lehet számítani, csak bennük lehet bízni, mindenki más gyanús, veszélyes.

- Még 2011-ben, a gyűlöletkampányok előtt, de már a Fidesz kormányzása alatt, egy interjúban azt mondta: a magyarok kapcsolatérzékenysége negatív formájában azt jelenti, hogy erős a korrupciós kultúra, pozitív formájában meg azt, hogy a családi értékek fontosak és továbbadódnak.

- Az antropológiában van egy jól ismert fogalom, az erkölcstelen családközpontúság. Tehát fontos a család, de ami azonkívül van az egyáltalán nem. Más erkölcsi szabályok érvényesek „ránk” és „rájuk”. Ez tipikusan barbár dolog és erős a magyar társadalomban. Orbán Viktor ráérzett, amikor azt mondta, hogy a magyarok a hagyományos családfői modellben hisznek, mert ebben valóban konzervatívak vagyunk. Sokan szeretik ezt hallani, hiába nem élnek így, mert megerősítve érzik magukat a világukban. Az idegenellenesek nagy része sem viselkedne idegenellenesen, ha találkozna egy bevándorlóval.

- Nem csak ezt használja ki a miniszterelnök, hanem azt is, hogy gyanakvóak vagyunk és félünk.

- A 2014-es parlamenti választás után, a netadó elleni tömegtüntetések idején a kormánypárt népszerűsége csökkent. Orbán Viktor agytrösztje, tanácsadója felismerte, hogy jó esély van visszaszerezni a szavazókat, ha rájátszanak a magyar társadalomban eleve erős idegenellenes érzületekre. Ez sikerült, akkor miért ne folytatnák, miért ne tegyenek rá újra meg újra?

- Mondjuk, mert beakad a morális pánikgomb, amiről még 2016-ban mondta, hogy rátenyerelt a hatalom.

- A morális pánik az adott társadalom alapértékrendjének lényegét, a hétköznapi életet fenyegető veszély, amelyet mesterségesen lebutítottak, és ellátták bűnbakkal. Az emberek erre pánikreakciókat mutatnak. Ez ismert a szakirodalomban, nem egyedi eset. Attól válik hungarikummá, hogy ebből a hatalom egy intézményesült, hosszú ideig fenntartott, nagy pénzekkel működtetett sorozatot hozott létre.

- Elfogyhat belőle a muníció?

- Nem. Sőt, ha most abbahagynák, akkor sem múlna el nyom nélkül.

- Az idegenellenesség csak a szegény migránsokkal szemben működik? A letelepedési kötvényekkel érkezett tízezrek miatt nem háborodott fel senki.

- Magyarország meglehetősen különös, tudjuk, hogy van korrupció, nem szeretjük, de azt mondjuk: ez van, elfogadjuk. Ebbe illik bele a letelepedési kötvény is. Bár az még valószínűbb, hogy végig sem gondolják ezt az emberek, egyszerűen nem hallják meg, nem értik meg mi az a letelepedési kötvény.

- A szétplakátolt országot megértik.

- A bestiát tömegkajával kell etetni, nem szereti a bonyolult sülteket. A napokban a Balaton-felvidéken kerékpároztam, minden település elején és végén is ott voltak a Soros-plakátok. A médián belüli manipuláció is veszélyes, de vagy nézik a tévét, vagy nem, vagy olvassák az újságot, vagy nem, vagy hallgatják a rádiót, vagy nem. A plakát viszont szembe jön, nem lehet kikerülni.

- A fiatalokra mennyire hat a mostani gyűlöletpropaganda? Amikor a Jobbik utálta a cigányokat és a zsidókat rendkívül népszerű párt volt a körükben.

- Elit egyetemeken tanítok, nekik nem jön be, de pontos választ erre nem tudok adni. Az biztos, hogy a fiataloknak kell valami, amiben hihetnek. A Jobbik képviselői abban az időszakában elment a kisfalvakba elmondani, hogy szerintük a cigányok jelentik a fő veszélyt. Ezzel népszerűségre tettek szert, amelyet most leamortizálnak a cukiság kampánnyal. A plakátok egyébként nekik is bejönnek.

- Közvélemény-kutatóként mi a véleménye a nemzeti konzultációról?

- A nemzeti konzultációk aláássák az egyébként is csökkenő hitelét a közvélemény-kutatásoknak. Ha ebben nem hisznek az emberek és nem lehet tőlük semmilyen tudásra szert tenni, akkor ki lehet dobni az egészet a kukába. Ellenőrizhetetlen és a beérkezett válaszok nem a nép véleményét tükrözik. Bár erre nem is kíváncsiak. Ezek után az, hogy mennyi válasz jön be, érdektelen. Egy ezerfős reprezentatív mintán már lehet következtetni trendekre és maximum 4 millió forintba kerül. Ehhez képest ennyi pénzt elkölteni, bár a csókosoknak ez bevétel, a morális pánikgomb csúcsa. Ráadásul csak százalékokat közölnek, jobban is lehetne ezt elemezni.

- Ön elemezné?

- Természetesen. Jó lenne, ha független szakemberek, ingyen vállalnák az elemzését. Ha ideadják az adatokat, mi csinálunk belőle egy korrekt tanulmányt.

- Ez a veszély nem fenyeget.

- Nekem, mint állampolgárnak, mint közvélemény-kutatónak kutya kötelességem felajánlani a segítségemet a magyar társadalom megismeréséhez, úgyhogy szeretném az adatokat.

Névjegy
Sik Endre 1948-ban született. Munkássága meghatározó szerepet játszik a hazai hálózat(network)-kutatások elterjedésében, a társadalmi tőke szerepének szociológiai feltárásában, továbbá a migrációkutatás sikerében. Egyetemi végzettségét a közgazdaságtanban szerezte, később szociológusként is diplomázott. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának professor emeritusa.
Korábban dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, az MTA Társadalomtudományi Intézetében, illetve az MTA Szociológiai Intézetében. Alapítója és vezetője volt a Menedék, Migránsokat Segítő Alapítványnak, évek óta a TÁRKI tudományos tanácsadója. 2003-ban Ipolyi Arnold díjjal, 2004-ben Polányi Károly díjjal jutalmazták tudományos teljesítményét.

Ezer sebből vérző sürgősségi centrum

Danó Anna, Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.12.05. 06:00
FOTÓ: KOVÁCS ATTILA
Annyi szabálytalanság kísérte a Korány-projektet, hogy nyomozást indított a Fővárosi Főügyészség - értesült a Népszava. Uniós pénzek kerülhetnek veszélybe.

A budapesti Korányi-projekt a 2007-2013-as uniós finanszírozási időszak egyik legnagyobb egészségügyi beruházásaként indult egy 2011-ben elnyert, 100 százalékos, mintegy 8,1 milliárd forintos EU-támogatással. Az Üllői úti klinikai tömbben lévő sürgősségi centrum építését már 2013-ban be kellett volna fejezni, ám az épületet csak 2017 januárjában adták át, és az eredetileg tervezett költségek is megduplázódtak.

Kezdetben egy négyszintes, 12900 négyzetméter alapterületű épületről szóltak a tervek, ám a kormány a Semmelweis Terv keretében jelentősen kibővítette a beruházást. Végül egy nettó 19400 négyzetméter alapterületű épülettömb készült – a csúszás egyik oka éppen az volt, hogy a tervezési, engedélyezési eljárásokat újra kellett indítani. Ennél is súlyosabb mulasztás az: noha a létesítmény kiemelt sürgősségi centrumnak épült, eddig ilyen szerepet nem töltött be a fővárosiak és az agglomerációban élők ellátásában. Az eredetileg tervezett részlegek közül csak a radiológiai központ költözött be az új épületbe, és az egyetem végül ide helyezte át a Karolina útról az ortopédiai klinikáját, valamint átmenetileg itt kaptak helyet a Sportkórház sebészeti ágyai. Az épület egy része azonban ma is üresen áll. Az ott dolgozók szerint a liftek egy része nem is üzemel.

Még 2015-ben a Népszabadság számolt be arról, hogy az építkezés során „műszaki egyenértékűségre” hivatkozva az eredeti tervekben szereplőnél nagyságrendekkel gyengébb, silányabb minőségű anyagokat, illetve szerkezeteket építettek be, amivel 2014 februárjáig mintegy 400 millió forintot spórolt meg a kivitelező anélkül, hogy a vállalási árat csökkentette volna. A problémákat egy bejelentő az egyetemnél, az illetékes építési hatóságnál és a Miniszterelnökségnél is jelezte, eredmény nélkül, ugyanis nem történtek korrekciós lépések. Sőt, a Miniszterelnökség részére 2014 májusában készült összefoglaló jelentés megállapította: számítani kell rá, hogy az EU nem fogja jóváhagyni a projekt finanszírozását a szabálytalanságok miatt. Ezután kereste meg a bejelentő Jávor Benedeket, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjét az ügy dokumentumaival, amelyekből a politikus az OLAF számára készített beadványt, egyúttal pedig az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága figyelmét is felhívta az esetre. Azóta azonban nem reagált senki Jávor Benedek bejelentésére. A feljelentését pedig az év elején elutasította az ügyészség. Azóta viszont lapunk értesülései szerint változott a helyzet, a vádhatóság mégis vizsgálatot indított. Emiatt kérdéseket tettünk fel a Semmelweis Egyetemnek. Egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak: Mire terjed ki a nyomozás? Milyen lépéseket tettek a közpénzek visszaszerzésére? Válaszokat nem kaptunk, értesüléseinket azonban megerősítették, hiszen azt írták: az ügyben indult nyomozás miatt az egyetem nem adhat bővebb tájékoztatást.

Több pénzt visznek haza az egészségügyben dolgozók

A több lépcsős kormányzati béremelés újabb részletét kapják meg a héten az egészségügyben dolgozók – jelentette be hétfőn Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Így november elsejétől a szakdolgozók átlagosan 12 százalékkal, az orvosok és szakgyógyszerészek fizetése bruttó 100 ezer forinttal, a rezidensek alapjövedelme bruttó 50 ezerrel lesz több.

Hozzátette: az orvosoknál a bértömeg 40 százaléka valamilyen pótlék vagy túlmunkadíj, és mivel ezeket az alapbérből számítják, ezek a bérelemek is emelkedni fognak. A politikus elismerte, van még adóssága a kormányzatnak a bérekkel kapcsolatban, de elsődleges céljuk az volt, hogy a hazai bérek a visegrádi-országok átlagát érjék el. Az államtitkár nem adott határozott választ arra, hogy kaphatnak-e még idén egy havi plusz juttatást az egészségügyben dolgozók.

Napos időre ébredünk, délután már hó is eshet

Publikálás dátuma
2017.12.04. 23:16
FOTÓ: SHUTTERSTOCK
Kedden többfelé naposabb időre ébredhetünk, viszont nyugaton már ekkor is előfordulhat havas eső, majd napközben a keleti, északkeleti tájak kivételével mindenhol megvastagszik a felhőzet, és kisebb eső, havas eső, a hegyekben esetleg még havazás is kialakulhat. Helyenként élénk lehet a nyugati-északnyugati szél. Reggelre keleten, északkeleten és néhol északon pára, köd képződhet. Hajnalban -7 és +1, napközben 0 és +6 fok között alakul a hőmérséklet. Kettősfronti hatás érvényesül - írja az Időkép.

Szerdán nyugaton és délen lehetnek naposabb időszakok, máshol felhős időre készülhetünk. Kezdetben északkeleten, délután északon gyenge eső, kisebb havas eső még előfordulhat. Többfelé élénk, erős lehet a nyugati-északnyugati szél. Az enyhébb reggel után napközben 3-9 fokot mérhetünk. 

Csütörtökön napos, csapadékmentes, szélcsendesebb, de reggel sokfelé párás, ködös időre számíthatunk. A fagyos reggel után napközben 4-9 fok valószínű.

Pénteken marad az enyhe, de szeles idő, délnyugaton 13 fokig melegedhet a levegő. Késő délután egy nyugat felől érkező hidegfront hatására eleinte eső, majd éjjel havas eső, havazás várható. Szombaton kezdetben a középső és keleti megyékben valószínű havas eső, havazás. A szél többfelé lesz élénk, erős. Jelentősen visszaesik a hőmérséklet.