- Őcsényben oltalmazott menekültek üdültetése ellen keltek ki a lakosok, Kömlőn mindenszentek napján helyieket, Perbálon külföldi egyetemistákat, Pécsen pedig vízilabdásokat néztek migránsnak. Miért vagyunk barbárok?
- Régóta mérem az idegenellenességet, ez mindig magasabb volt más országokhoz képest, most pedig folyamatosan nő. Ebből viszont nem következik a lakosság részéről erőszakos, militáns viselkedés a migránsokkal szemben. A mostani esetek kapcsán sem kell embertelenséget feltételezni, a morális pánik egyik lehetséges változata, ami történik. Mindenkiben van bestia, mindig is bennünk volt. Erre épült rá a civilizáció, amely a bestiát kordában tartja. Nem egyforma azonban a civilizáció védőmáza, sem az emberekben, sem a kultúrákban. Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a magyarokban több barbárság maradt meg, mint más népekben.
- Mik ezek?
- Egymást se szeretjük. A magyarok pesszimisták, gyanakvóak, sok félelem van bennük, mert nem biztosak magukban. Nincs önbizalmuk a világ eseményeivel szemben. A kapcsolatérzékenység csökkenti a társadalom mobilitásának mértékét is, például ha valaki elveszti a munkáját, akkor nem megy el egy másik városba, ahol van munka, hanem marad, szenved, panaszkodik. Azért is marad, mert ott van a család, ott vannak az ismerősök, és csak rájuk lehet számítani, csak bennük lehet bízni, mindenki más gyanús, veszélyes.
- Még 2011-ben, a gyűlöletkampányok előtt, de már a Fidesz kormányzása alatt, egy interjúban azt mondta: a magyarok kapcsolatérzékenysége negatív formájában azt jelenti, hogy erős a korrupciós kultúra, pozitív formájában meg azt, hogy a családi értékek fontosak és továbbadódnak.
- Az antropológiában van egy jól ismert fogalom, az erkölcstelen családközpontúság. Tehát fontos a család, de ami azonkívül van az egyáltalán nem. Más erkölcsi szabályok érvényesek „ránk” és „rájuk”. Ez tipikusan barbár dolog és erős a magyar társadalomban. Orbán Viktor ráérzett, amikor azt mondta, hogy a magyarok a hagyományos családfői modellben hisznek, mert ebben valóban konzervatívak vagyunk. Sokan szeretik ezt hallani, hiába nem élnek így, mert megerősítve érzik magukat a világukban. Az idegenellenesek nagy része sem viselkedne idegenellenesen, ha találkozna egy bevándorlóval.
- Nem csak ezt használja ki a miniszterelnök, hanem azt is, hogy gyanakvóak vagyunk és félünk.
- A 2014-es parlamenti választás után, a netadó elleni tömegtüntetések idején a kormánypárt népszerűsége csökkent. Orbán Viktor agytrösztje, tanácsadója felismerte, hogy jó esély van visszaszerezni a szavazókat, ha rájátszanak a magyar társadalomban eleve erős idegenellenes érzületekre. Ez sikerült, akkor miért ne folytatnák, miért ne tegyenek rá újra meg újra?
- Mondjuk, mert beakad a morális pánikgomb, amiről még 2016-ban mondta, hogy rátenyerelt a hatalom.
- A morális pánik az adott társadalom alapértékrendjének lényegét, a hétköznapi életet fenyegető veszély, amelyet mesterségesen lebutítottak, és ellátták bűnbakkal. Az emberek erre pánikreakciókat mutatnak. Ez ismert a szakirodalomban, nem egyedi eset. Attól válik hungarikummá, hogy ebből a hatalom egy intézményesült, hosszú ideig fenntartott, nagy pénzekkel működtetett sorozatot hozott létre.
- Elfogyhat belőle a muníció?
- Nem. Sőt, ha most abbahagynák, akkor sem múlna el nyom nélkül.
- Az idegenellenesség csak a szegény migránsokkal szemben működik? A letelepedési kötvényekkel érkezett tízezrek miatt nem háborodott fel senki.
- Magyarország meglehetősen különös, tudjuk, hogy van korrupció, nem szeretjük, de azt mondjuk: ez van, elfogadjuk. Ebbe illik bele a letelepedési kötvény is. Bár az még valószínűbb, hogy végig sem gondolják ezt az emberek, egyszerűen nem hallják meg, nem értik meg mi az a letelepedési kötvény.
- A szétplakátolt országot megértik.
- A bestiát tömegkajával kell etetni, nem szereti a bonyolult sülteket. A napokban a Balaton-felvidéken kerékpároztam, minden település elején és végén is ott voltak a Soros-plakátok. A médián belüli manipuláció is veszélyes, de vagy nézik a tévét, vagy nem, vagy olvassák az újságot, vagy nem, vagy hallgatják a rádiót, vagy nem. A plakát viszont szembe jön, nem lehet kikerülni.
- A fiatalokra mennyire hat a mostani gyűlöletpropaganda? Amikor a Jobbik utálta a cigányokat és a zsidókat rendkívül népszerű párt volt a körükben.
- Elit egyetemeken tanítok, nekik nem jön be, de pontos választ erre nem tudok adni. Az biztos, hogy a fiataloknak kell valami, amiben hihetnek. A Jobbik képviselői abban az időszakában elment a kisfalvakba elmondani, hogy szerintük a cigányok jelentik a fő veszélyt. Ezzel népszerűségre tettek szert, amelyet most leamortizálnak a cukiság kampánnyal. A plakátok egyébként nekik is bejönnek.
- Közvélemény-kutatóként mi a véleménye a nemzeti konzultációról?
- A nemzeti konzultációk aláássák az egyébként is csökkenő hitelét a közvélemény-kutatásoknak. Ha ebben nem hisznek az emberek és nem lehet tőlük semmilyen tudásra szert tenni, akkor ki lehet dobni az egészet a kukába. Ellenőrizhetetlen és a beérkezett válaszok nem a nép véleményét tükrözik. Bár erre nem is kíváncsiak. Ezek után az, hogy mennyi válasz jön be, érdektelen. Egy ezerfős reprezentatív mintán már lehet következtetni trendekre és maximum 4 millió forintba kerül. Ehhez képest ennyi pénzt elkölteni, bár a csókosoknak ez bevétel, a morális pánikgomb csúcsa. Ráadásul csak százalékokat közölnek, jobban is lehetne ezt elemezni.
- Ön elemezné?
- Természetesen. Jó lenne, ha független szakemberek, ingyen vállalnák az elemzését. Ha ideadják az adatokat, mi csinálunk belőle egy korrekt tanulmányt.
- Ez a veszély nem fenyeget.
- Nekem, mint állampolgárnak, mint közvélemény-kutatónak kutya kötelességem felajánlani a segítségemet a magyar társadalom megismeréséhez, úgyhogy szeretném az adatokat.
