Beakadt a morális pánikgomb

Publikálás dátuma
2017.12.05 06:07
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A magyarok egymást sem szeretik, pesszimisták, gyanakvóak és sok félelem van bennük – magyarázza Sik Endre, szociológus, hogy miért hatásos a kormány gyűlöletkampánya.

- Őcsényben oltalmazott menekültek üdültetése ellen keltek ki a lakosok, Kömlőn mindenszentek napján helyieket, Perbálon külföldi egyetemistákat, Pécsen pedig vízilabdásokat néztek migránsnak. Miért vagyunk barbárok?

- Régóta mérem az idegenellenességet, ez mindig magasabb volt más országokhoz képest, most pedig folyamatosan nő. Ebből viszont nem következik a lakosság részéről erőszakos, militáns viselkedés a migránsokkal szemben. A mostani esetek kapcsán sem kell embertelenséget feltételezni, a morális pánik egyik lehetséges változata, ami történik. Mindenkiben van bestia, mindig is bennünk volt. Erre épült rá a civilizáció, amely a bestiát kordában tartja. Nem egyforma azonban a civilizáció védőmáza, sem az emberekben, sem a kultúrákban. Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a magyarokban több barbárság maradt meg, mint más népekben.

- Mik ezek?

- Egymást se szeretjük. A magyarok pesszimisták, gyanakvóak, sok félelem van bennük, mert nem biztosak magukban. Nincs önbizalmuk a világ eseményeivel szemben. A kapcsolatérzékenység csökkenti a társadalom mobilitásának mértékét is, például ha valaki elveszti a munkáját, akkor nem megy el egy másik városba, ahol van munka, hanem marad, szenved, panaszkodik. Azért is marad, mert ott van a család, ott vannak az ismerősök, és csak rájuk lehet számítani, csak bennük lehet bízni, mindenki más gyanús, veszélyes.

- Még 2011-ben, a gyűlöletkampányok előtt, de már a Fidesz kormányzása alatt, egy interjúban azt mondta: a magyarok kapcsolatérzékenysége negatív formájában azt jelenti, hogy erős a korrupciós kultúra, pozitív formájában meg azt, hogy a családi értékek fontosak és továbbadódnak.

- Az antropológiában van egy jól ismert fogalom, az erkölcstelen családközpontúság. Tehát fontos a család, de ami azonkívül van az egyáltalán nem. Más erkölcsi szabályok érvényesek „ránk” és „rájuk”. Ez tipikusan barbár dolog és erős a magyar társadalomban. Orbán Viktor ráérzett, amikor azt mondta, hogy a magyarok a hagyományos családfői modellben hisznek, mert ebben valóban konzervatívak vagyunk. Sokan szeretik ezt hallani, hiába nem élnek így, mert megerősítve érzik magukat a világukban. Az idegenellenesek nagy része sem viselkedne idegenellenesen, ha találkozna egy bevándorlóval.

- Nem csak ezt használja ki a miniszterelnök, hanem azt is, hogy gyanakvóak vagyunk és félünk.

- A 2014-es parlamenti választás után, a netadó elleni tömegtüntetések idején a kormánypárt népszerűsége csökkent. Orbán Viktor agytrösztje, tanácsadója felismerte, hogy jó esély van visszaszerezni a szavazókat, ha rájátszanak a magyar társadalomban eleve erős idegenellenes érzületekre. Ez sikerült, akkor miért ne folytatnák, miért ne tegyenek rá újra meg újra?

- Mondjuk, mert beakad a morális pánikgomb, amiről még 2016-ban mondta, hogy rátenyerelt a hatalom.

- A morális pánik az adott társadalom alapértékrendjének lényegét, a hétköznapi életet fenyegető veszély, amelyet mesterségesen lebutítottak, és ellátták bűnbakkal. Az emberek erre pánikreakciókat mutatnak. Ez ismert a szakirodalomban, nem egyedi eset. Attól válik hungarikummá, hogy ebből a hatalom egy intézményesült, hosszú ideig fenntartott, nagy pénzekkel működtetett sorozatot hozott létre.

- Elfogyhat belőle a muníció?

- Nem. Sőt, ha most abbahagynák, akkor sem múlna el nyom nélkül.

- Az idegenellenesség csak a szegény migránsokkal szemben működik? A letelepedési kötvényekkel érkezett tízezrek miatt nem háborodott fel senki.

- Magyarország meglehetősen különös, tudjuk, hogy van korrupció, nem szeretjük, de azt mondjuk: ez van, elfogadjuk. Ebbe illik bele a letelepedési kötvény is. Bár az még valószínűbb, hogy végig sem gondolják ezt az emberek, egyszerűen nem hallják meg, nem értik meg mi az a letelepedési kötvény.

- A szétplakátolt országot megértik.

- A bestiát tömegkajával kell etetni, nem szereti a bonyolult sülteket. A napokban a Balaton-felvidéken kerékpároztam, minden település elején és végén is ott voltak a Soros-plakátok. A médián belüli manipuláció is veszélyes, de vagy nézik a tévét, vagy nem, vagy olvassák az újságot, vagy nem, vagy hallgatják a rádiót, vagy nem. A plakát viszont szembe jön, nem lehet kikerülni.

- A fiatalokra mennyire hat a mostani gyűlöletpropaganda? Amikor a Jobbik utálta a cigányokat és a zsidókat rendkívül népszerű párt volt a körükben.

- Elit egyetemeken tanítok, nekik nem jön be, de pontos választ erre nem tudok adni. Az biztos, hogy a fiataloknak kell valami, amiben hihetnek. A Jobbik képviselői abban az időszakában elment a kisfalvakba elmondani, hogy szerintük a cigányok jelentik a fő veszélyt. Ezzel népszerűségre tettek szert, amelyet most leamortizálnak a cukiság kampánnyal. A plakátok egyébként nekik is bejönnek.

- Közvélemény-kutatóként mi a véleménye a nemzeti konzultációról?

- A nemzeti konzultációk aláássák az egyébként is csökkenő hitelét a közvélemény-kutatásoknak. Ha ebben nem hisznek az emberek és nem lehet tőlük semmilyen tudásra szert tenni, akkor ki lehet dobni az egészet a kukába. Ellenőrizhetetlen és a beérkezett válaszok nem a nép véleményét tükrözik. Bár erre nem is kíváncsiak. Ezek után az, hogy mennyi válasz jön be, érdektelen. Egy ezerfős reprezentatív mintán már lehet következtetni trendekre és maximum 4 millió forintba kerül. Ehhez képest ennyi pénzt elkölteni, bár a csókosoknak ez bevétel, a morális pánikgomb csúcsa. Ráadásul csak százalékokat közölnek, jobban is lehetne ezt elemezni.

- Ön elemezné?

- Természetesen. Jó lenne, ha független szakemberek, ingyen vállalnák az elemzését. Ha ideadják az adatokat, mi csinálunk belőle egy korrekt tanulmányt.

- Ez a veszély nem fenyeget.

- Nekem, mint állampolgárnak, mint közvélemény-kutatónak kutya kötelességem felajánlani a segítségemet a magyar társadalom megismeréséhez, úgyhogy szeretném az adatokat.

Névjegy
Sik Endre 1948-ban született. Munkássága meghatározó szerepet játszik a hazai hálózat(network)-kutatások elterjedésében, a társadalmi tőke szerepének szociológiai feltárásában, továbbá a migrációkutatás sikerében. Egyetemi végzettségét a közgazdaságtanban szerezte, később szociológusként is diplomázott. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának professor emeritusa.
Korábban dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, az MTA Társadalomtudományi Intézetében, illetve az MTA Szociológiai Intézetében. Alapítója és vezetője volt a Menedék, Migránsokat Segítő Alapítványnak, évek óta a TÁRKI tudományos tanácsadója. 2003-ban Ipolyi Arnold díjjal, 2004-ben Polányi Károly díjjal jutalmazták tudományos teljesítményét.

2017.12.05 06:07

Nem tudni, betartja-e Orbán Viktor az ígéretét

Publikálás dátuma
2018.12.10 21:20

Fotó: AFP/ CHRISTOF STACHE
A miniszterelnök korábban azt mondta, sajtótájékoztatót tart decemberben.
Nem tudni, megtartja-e Orbán Viktor azt a nagyszabású sajtótájékoztatót decemberben, amit korábban ő maga ígért meg az újságíróknak: az RTL Klub híradója megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de a csatorna egyelőre nem kapott választ azzal kapcsolatban, megtartják-e ezt, és ha igen, mikor. A miniszterelnök korábban azzal hárította el az újságírói kérdéseket, hogy decemberben tart majd egy sajtótájékoztatót. Orbán eddigi utolsó magyarországi sajtótájékoztatóját a választások másnapján, április 9-én tartotta.
2018.12.10 21:20
Frissítve: 2018.12.10 21:20

Eltűnt egy tízéves kisfiú egy józsefvárosi gyermekotthonból

Publikálás dátuma
2018.12.10 20:37

Fotó: Police.hu/
A rendőrség az állampolgárok segítségét kéri Borbély Zoltán felkutatásához.
A fiú 2018. december 10-én egy VIII. kerületi gyermekotthonból ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról, a felkutatására tett rendőri intézkedések eddig nem vezettek eredményre - közölte honlapján a rendőrség. Borbély Zoltán körülbelül 160 centiméter magas, rövid, szőke hajú. Eltűnésekor fekete cipőt, világos farmernadrágot és sötétkék kabátot viselt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. kerületi Rendőrkapitánysága kéri, hogy aki Borbély Zoltánt felismeri, tartózkodási helyéről vagy eltűnésének körülményéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 Telefontanú zöldszámán, a 107 vagy 112 központi segélyhívó számok valamelyikén.
2018.12.10 20:37
Frissítve: 2018.12.10 21:58