Beakadt a morális pánikgomb

Publikálás dátuma
2017.12.05 06:07
FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
A magyarok egymást sem szeretik, pesszimisták, gyanakvóak és sok félelem van bennük – magyarázza Sik Endre, szociológus, hogy miért hatásos a kormány gyűlöletkampánya.

- Őcsényben oltalmazott menekültek üdültetése ellen keltek ki a lakosok, Kömlőn mindenszentek napján helyieket, Perbálon külföldi egyetemistákat, Pécsen pedig vízilabdásokat néztek migránsnak. Miért vagyunk barbárok?

- Régóta mérem az idegenellenességet, ez mindig magasabb volt más országokhoz képest, most pedig folyamatosan nő. Ebből viszont nem következik a lakosság részéről erőszakos, militáns viselkedés a migránsokkal szemben. A mostani esetek kapcsán sem kell embertelenséget feltételezni, a morális pánik egyik lehetséges változata, ami történik. Mindenkiben van bestia, mindig is bennünk volt. Erre épült rá a civilizáció, amely a bestiát kordában tartja. Nem egyforma azonban a civilizáció védőmáza, sem az emberekben, sem a kultúrákban. Vannak olyan jelek, amelyek azt mutatják, hogy a magyarokban több barbárság maradt meg, mint más népekben.

- Mik ezek?

- Egymást se szeretjük. A magyarok pesszimisták, gyanakvóak, sok félelem van bennük, mert nem biztosak magukban. Nincs önbizalmuk a világ eseményeivel szemben. A kapcsolatérzékenység csökkenti a társadalom mobilitásának mértékét is, például ha valaki elveszti a munkáját, akkor nem megy el egy másik városba, ahol van munka, hanem marad, szenved, panaszkodik. Azért is marad, mert ott van a család, ott vannak az ismerősök, és csak rájuk lehet számítani, csak bennük lehet bízni, mindenki más gyanús, veszélyes.

- Még 2011-ben, a gyűlöletkampányok előtt, de már a Fidesz kormányzása alatt, egy interjúban azt mondta: a magyarok kapcsolatérzékenysége negatív formájában azt jelenti, hogy erős a korrupciós kultúra, pozitív formájában meg azt, hogy a családi értékek fontosak és továbbadódnak.

- Az antropológiában van egy jól ismert fogalom, az erkölcstelen családközpontúság. Tehát fontos a család, de ami azonkívül van az egyáltalán nem. Más erkölcsi szabályok érvényesek „ránk” és „rájuk”. Ez tipikusan barbár dolog és erős a magyar társadalomban. Orbán Viktor ráérzett, amikor azt mondta, hogy a magyarok a hagyományos családfői modellben hisznek, mert ebben valóban konzervatívak vagyunk. Sokan szeretik ezt hallani, hiába nem élnek így, mert megerősítve érzik magukat a világukban. Az idegenellenesek nagy része sem viselkedne idegenellenesen, ha találkozna egy bevándorlóval.

- Nem csak ezt használja ki a miniszterelnök, hanem azt is, hogy gyanakvóak vagyunk és félünk.

- A 2014-es parlamenti választás után, a netadó elleni tömegtüntetések idején a kormánypárt népszerűsége csökkent. Orbán Viktor agytrösztje, tanácsadója felismerte, hogy jó esély van visszaszerezni a szavazókat, ha rájátszanak a magyar társadalomban eleve erős idegenellenes érzületekre. Ez sikerült, akkor miért ne folytatnák, miért ne tegyenek rá újra meg újra?

- Mondjuk, mert beakad a morális pánikgomb, amiről még 2016-ban mondta, hogy rátenyerelt a hatalom.

- A morális pánik az adott társadalom alapértékrendjének lényegét, a hétköznapi életet fenyegető veszély, amelyet mesterségesen lebutítottak, és ellátták bűnbakkal. Az emberek erre pánikreakciókat mutatnak. Ez ismert a szakirodalomban, nem egyedi eset. Attól válik hungarikummá, hogy ebből a hatalom egy intézményesült, hosszú ideig fenntartott, nagy pénzekkel működtetett sorozatot hozott létre.

- Elfogyhat belőle a muníció?

- Nem. Sőt, ha most abbahagynák, akkor sem múlna el nyom nélkül.

- Az idegenellenesség csak a szegény migránsokkal szemben működik? A letelepedési kötvényekkel érkezett tízezrek miatt nem háborodott fel senki.

- Magyarország meglehetősen különös, tudjuk, hogy van korrupció, nem szeretjük, de azt mondjuk: ez van, elfogadjuk. Ebbe illik bele a letelepedési kötvény is. Bár az még valószínűbb, hogy végig sem gondolják ezt az emberek, egyszerűen nem hallják meg, nem értik meg mi az a letelepedési kötvény.

- A szétplakátolt országot megértik.

- A bestiát tömegkajával kell etetni, nem szereti a bonyolult sülteket. A napokban a Balaton-felvidéken kerékpároztam, minden település elején és végén is ott voltak a Soros-plakátok. A médián belüli manipuláció is veszélyes, de vagy nézik a tévét, vagy nem, vagy olvassák az újságot, vagy nem, vagy hallgatják a rádiót, vagy nem. A plakát viszont szembe jön, nem lehet kikerülni.

- A fiatalokra mennyire hat a mostani gyűlöletpropaganda? Amikor a Jobbik utálta a cigányokat és a zsidókat rendkívül népszerű párt volt a körükben.

- Elit egyetemeken tanítok, nekik nem jön be, de pontos választ erre nem tudok adni. Az biztos, hogy a fiataloknak kell valami, amiben hihetnek. A Jobbik képviselői abban az időszakában elment a kisfalvakba elmondani, hogy szerintük a cigányok jelentik a fő veszélyt. Ezzel népszerűségre tettek szert, amelyet most leamortizálnak a cukiság kampánnyal. A plakátok egyébként nekik is bejönnek.

- Közvélemény-kutatóként mi a véleménye a nemzeti konzultációról?

- A nemzeti konzultációk aláássák az egyébként is csökkenő hitelét a közvélemény-kutatásoknak. Ha ebben nem hisznek az emberek és nem lehet tőlük semmilyen tudásra szert tenni, akkor ki lehet dobni az egészet a kukába. Ellenőrizhetetlen és a beérkezett válaszok nem a nép véleményét tükrözik. Bár erre nem is kíváncsiak. Ezek után az, hogy mennyi válasz jön be, érdektelen. Egy ezerfős reprezentatív mintán már lehet következtetni trendekre és maximum 4 millió forintba kerül. Ehhez képest ennyi pénzt elkölteni, bár a csókosoknak ez bevétel, a morális pánikgomb csúcsa. Ráadásul csak százalékokat közölnek, jobban is lehetne ezt elemezni.

- Ön elemezné?

- Természetesen. Jó lenne, ha független szakemberek, ingyen vállalnák az elemzését. Ha ideadják az adatokat, mi csinálunk belőle egy korrekt tanulmányt.

- Ez a veszély nem fenyeget.

- Nekem, mint állampolgárnak, mint közvélemény-kutatónak kutya kötelességem felajánlani a segítségemet a magyar társadalom megismeréséhez, úgyhogy szeretném az adatokat.

Névjegy
Sik Endre 1948-ban született. Munkássága meghatározó szerepet játszik a hazai hálózat(network)-kutatások elterjedésében, a társadalmi tőke szerepének szociológiai feltárásában, továbbá a migrációkutatás sikerében. Egyetemi végzettségét a közgazdaságtanban szerezte, később szociológusként is diplomázott. Jelenleg az ELTE Társadalomtudományi Karának professor emeritusa.
Korábban dolgozott a Központi Statisztikai Hivatalban, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, az MTA Kisebbségkutató Intézetében, az MTA Társadalomtudományi Intézetében, illetve az MTA Szociológiai Intézetében. Alapítója és vezetője volt a Menedék, Migránsokat Segítő Alapítványnak, évek óta a TÁRKI tudományos tanácsadója. 2003-ban Ipolyi Arnold díjjal, 2004-ben Polányi Károly díjjal jutalmazták tudományos teljesítményét.

2017.12.05 06:07

Bizonytalanságban tartják a kirúgott szívsebész betegeit

Publikálás dátuma
2018.09.23 17:02

Fotó: kardio.hu/
Elvileg megállapodás született arról, hogy Székely László elvégezheti az előjegyzett műtéteket, de egyelőre a főorvos neve nem szerepel a hétfői kiírásokban. Kirúgása után volt olyan beteg, akit a műtőasztalról vettek le, mást hazaküldtek.
Hiába született az egészségügyért felelős államtitkárság közvetítése mellett megállapodás az intézetvezetésével arról, hogy Székely László szívsebész példátlanul hosszú felmondási ideje alatt még megoperálhatja az előjegyzett betegeit, eddig még az Országos Kardiológiai Intézetből senki nem kereste meg az érintetteket, hogy mikor mehetnek a műtétre. A Népszava információi szerint – noha már operálnia kellene hétfőn – a műtéti kiírások egyikén sem szerepel aznapra a főorvos neve. Székely László szívsebészt a múlt hét szerdán reggel, még a napi műtéti program kezdete előtt azonnali hatállyal állította fel székéből az Országos Kardiológiai Intézet vezetője. A megbízott főigazgató a lépést azzal indokolta, hogy egy államilag finanszírozott szívműtéthez kapcsolódóan privát mellplasztikai műtétet is végzett az orvos egy betegen. Információink szerint ugyanakkor a komplikációkkal zajló szívbillentyű-műtéthez azért hívtak plasztikai sebészt, mert a beavatkozás közben az implantátum kiszakadt. Az intézetben két ilyen eset is történt az egyik még 2017-ben, a másik fél éve. A beavatkozások után közvetlenül azonban egyik esetben sem jelezték a főorvosnak, hogy hibát követett el. Most az egyik asszony egy Facebook-bejegyzésben megírta a valós történetet: szerinte az orvos nem kért pénzt, sőt, ő utóbb se fizetett senkinek azért, mert a műtét közben az egyik kiszakadt mell-implantátumát cserélték.
A kirúgott főorvos visszavételéért eddig 52 orvos írt alá petíciót a vele dolgozó 72-ből. A betegek is szerveződnek, tiltakozva a főorvos elleni eljárás miatt. Néhány nap alatt csaknem 1500-an csatlakoztak a Székely László szívsebész kirúgása ellen tiltakozó csoporthoz. Volt és leendő páciensei állnak ki az orvos mellett és követelik visszahelyezését a posztjára. Sok bejegyzésben aggódnak a múlt hét szerda óta elmaradt műtétjeik miatt. Ezekből már legalább féltucat is lehet. Egyikük, akit éppen a kirúgása napján operált volna a főorvos, azt írta: hogy vele szeptember 19-én csak annyit közöltek: elmaradt a beavatkozás, menjen haza, azóta várja az új időpontot. Volt olyan is, akit fölvittek a műtőbe, és már majdnem elkezdték a kismetszésű eljárás helyett a nagyobb vágással járó operációt, amikor az altatóorvos jelezte: a betegnek ilyen beavatkozásra nincs hozzájáruló nyilatkozat. Ezért őt visszavitték a szobájába, hogy ébredés után tisztázzák vele, vállalja a másik műtéti-technikával is a műtétet. Arról korábban írtunk, az Országos Kardiológia Intézetben Székely László egyedüliként végez, úgynevezett minimál invazív eljárást a szívbillentyű műtéteknél. Ezt azt jelenti, hogy a főorvos öt-hat centiméteres bordaközi metszéssel cserél, vagy ha lehetséges újraépíti a saját elhasználódott szívbillentyűt, ültetett be műszívet. Ezzel a technikával a beteg gyorsabban és kevesebb szövődménnyel gyógyul, mint a hagyományos eljárással, amikor a szegycsont átvágásával nyitják meg a beteg mellkasát. Az országos szaktekintélynek számító Székely László az Egészségügyi Szakmai Kollégium szívsebészeti tagozatának vezetője is.  Úgy tudjuk elbocsátására úgy került sor, hogy előtte se vizsgálat se egyéb eljárás nem zajlott ellene.
Szerző
2018.09.23 17:02

Hatos lottó – Itt vannak a nyerőszámok

Publikálás dátuma
2018.09.23 16:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 38. héten megtartott számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok:  3 (három) 21 (huszonegy) 22 (huszonkettő) 26 (huszonhat) 36 (harminchat) 45 (negyvenöt) Nyeremények:  6 találatos szelvény nem volt; az 5 találatos szelvényekre 357 905; a 4 találatos szelvényekre 6945; a 3 találatos szelvényekre 1705 forintot fizetnek.
Szerző
2018.09.23 16:57
Frissítve: 2018.09.23 16:57