Nem kér a NATO kétoldalú vitát

Tizenegy NATO-tagország levélben kérte Magyarországtól, hogy ne akadályozza a szervezet és Ukrajna magas szintű találkozóinak a megtartását — közölte újságírókkal egy névtelenséghez ragaszkodó diplomata Brüsszelben az észak-atlanti szövetség külügyminisztereinek ma kezdődő kétnapos ülése előtt. A tárcavezetők a tanácskozás margóján találkoztak volna kijevi kollégájukkal, ám a magyar diplomácia nem adta jóváhagyását az ülés összehívásához az ukrán oktatási törvény diszkriminatív előírásai miatt. A németek, franciák, hollandok, kanadaiak és más nyugati országok által írott levélben a szövetségesek leszögezik: a kétoldalú vitát nem ajánlatos a NATO ügyévé tenni, a szövetség és Ukrajna kapcsolatainak miniszteri szinten is vissza kell térniük a normális kerékvágásba. Mások mellett az Egyesült Államok és a visegrádi országok sem csatlakoztak az aláírókhoz.

Mint megírtuk, a magyar diplomácia nem gördít akadályt a felek nagyköveti szintű tárgyalásai elé, a magasabb szintű párbeszédet azonban mindaddig ellenzi, amíg az ukrán partnerek nem módosítják az oktatási törvényt. A NATO-Ukrajna Bizottság következő nagyköveti ülésére még az idén sor kerül, és azt Magyarország is támogatja, mivel úgy ítéli meg, hogy az együttműködést fenn kell tartani.

Szerdán a grúz tárcavezetővel találkozik a 29 külügyminiszter a NATO-Grúzia Bizottság keretében, ám a Brüsszelben kiválónak mondott együttműködésnél egyelőre nem kínálnak többet Tbiliszinek. A szövetség külügyminiszteri ülésén a “nyitott kapuk politikája” napirendi pont tárgyalása során szóba kerül Bosznia-Hercegovina és Macedónia közeledése is az észak-atlanti szervezethez, amit Magyarország teljes mellszélességgel támogat. Döntés azonban csak a jövő júliusi brüsszeli NATO-csúcson fog születni a további lépésekről.

Kétnapos ülésükön a tagállamok várhatóan megerősítik, hogy széleskörű gyakorlati együttműködésre törekednek a védelmi uniója létrehozásán munkálkodó Európai Unióval, és a szövetség kész nagyobb szerepet vállalni az Iszlám Állam elleni globális koalícióban. Észak-Korea is téma lesz, itt az okoz fejtörést a szövetség tagjainak, hogyan válaszoljanak az egyik tagállamukat érő esetleges támadásra.

Kampány a rács mögül

Publikálás dátuma
2017.12.05. 06:33
A Katalán Köztársasági Baloldal parlamenti képviselői optimistán várták az ítélethirdetést Fotó: AFP/Pierre-Philippe Marcou
Elstartolt el az utóbbi évek legfontosabb választási kampánya Katalóniában. A függetlenségpárti ikonoknak a rácsok mögül kell majd meggyőzniük a szavazókat.

Madrid világos üzenetet küldött tegnap a legfelsőbb bíróságon keresztül: a katalán függetlenségi mozgalom – egyebek között – lázadás és zendülés miatt letartóztatott zászlóshajói nem hagyhatták el a börtönt, így a rácsok mögül kell kampányolniuk a december 21-i regionális választásokig, ami gyakorlatilag lehetetlen. Köztük van Oriol Junqueras, korábbi elnökhelyettes, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) listavezetője, valamint a „Jordik” – Jordi Sánchez és Jordi Cuixart –, az elszakadást támogató fő civil szervezetek első emberei. Joaquim Forn a belügyi tárca korábbi vezetője szintén börtönben marad. A feloszlatott katalán parlament többi egykori minisztere – akik nem szöktek Brüsszelbe – fejenként 100 ezer euró ellenében feltételesen szabadlábra kerülhet. A hat politikusnak a jövőben hetente meg kell majd jelennie a bíróságon – emlékeztetett az El País.

A két Jordi október 16. óta ül börtönben, a volt tárcavezetőket pedig novemberben 2-án zárták be, nem sokkal a függetlenség egyoldalú kikiáltása után. Múlt héten közös levélben kérték szabadlábra helyezésüket, s megfogadták, hogy a jövőben a párbeszéd biztosította keretek között harcolnak a függetlenségért, nem folyamodnak erőszakhoz, s a jelenleg érvényben lévő Katalónia fölötti madridi gyámságot is elfogadták. A legfelsőbb bíróságot azonban aligha hatotta meg a hirtelen jött szemléletváltás, és a kérés megtagadása Junqueras valamint a Jordik esetében azt jelzi, hogy nem bíznak bennük. Szabadon engedésük esetén „megvan rá az esély, hogy súlyos, azonnali és visszafordíthatatlan” hatású bűncselekményeket követnek el – hangzott a bíró, Pablo Llarena indoklása.

A hetek óta Belgiumban tartózkodó volt katalán vezető, Carles Puigdemont, valamint négy egykori minisztere sorsáról december 14-én döntenek. A belga bíró akkor tájékoztatja majd az érintetteket és a közvéleményt, hogy az európai elfogatóparancsot figyelembe véve elrendeli-e a politikusok kiadatását vagy sem.

Katalóniában mindeközben mától már hivatalosan is gőzerővel készülnek a december 21-i voksolásra, amelytől sokan remélik, hogy véget vethet a hetek óta húzódó rendkívüli állapotnak. A Szociológiai Kutatóközpont (CIS) által hétfőn ismertetett adatok azt mutatják, hogy a függetlenségpárti erőknek nem lesz meg az abszolút többségük: a 135 fős regionális törvényhozásban 66-67 mandátumot szerezhetnek.

Az erőviszonyok alaposan megváltoztak a 2015-ös választásokhoz képest, s jelenleg úgy tűnik, hogy a centrista Ciudadanos söpörheti be a legtöbb szavazatot a regionális választásokon. Az Albert Rivera vezette pártra – amely nem támogatja az elszakadást – 22,5 százalék voksolhat, ami 31-32 mandátumot jelenthet. Az elszakadáspárti ERC pontosan ugyanennyi mandátumra számíthat, a szavazatok 20,8 százalékával. A harmadik helyen a szintén függetlenséget támogató Junts per Catalunya végezhet, amelynek listavezetője Carles Puigdemont. A régióban érthető okok miatt igen népszerűtlen kormányzó Néppárt (PP) az utolsó helyre szorult a közvélemény-kutatáson, és a jelenlegi pártpreferenciák alapján mindössze 7 képviselőt küldhet a katalán parlamentbe.

A CIS arra is kíváncsi volt, hogy a választók mit gondolnak a vezető politikusokról. Mint kiderült, Oriol Junquerast értékelik a legtöbbre, s Carles Puigdemont csak harmadik helyre szorult ezen a listán. Érdekes módon, amikor viszont arról kérdezték a katalánokat, hogy kit látnának szívesen a régiós parlament élén, mégis Puigdemont nevét mondták a legtöbben (28,1 százalék) – emlékeztetett az El Mundo.

Nem toleránsak a magyarok

Publikálás dátuma
2017.12.05. 06:31
Pozsonyban többször utcára vonultak már Kotleba és pártja ellen Fotó: AFP/Vladimir Simicek
Nem vonzó a szlovákiai fiatalok számára a liberális demokrácia, sokkal inkább a szélsőségek felé hajlanak. Intoleranciában azonban a magyar fiatalok a neonáci Kotleba híveit is lekörözik.

Meglepő eredményt hozott egy, a toleranciát és a szélsőségekkel szembeni vélekedést vizsgáló szlovákiai felmérés. Kiderült, az etnikai alapon politizáló Magyar Közösség Pártjának (MKP) szimpatizánsai a legkevésbé toleránsak más kisebbségekkel szemben Szlovákiában. Még a neonácinak tartott, Marián Kotleba nevével fémjelzett LSNS párt szimpatizánsainál is kevésbé toleránsak az évek óta parlamenten kívüli MKP fiatal választói. Mindez a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) felméréseiből derül ki, melynek készítői 1889 fiatalt kérdeztek, és amelynek az eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra.

„Zavarná-e Önt, ha egy roma család lenne a szomszédja?” – hangzott a közvélemény-kutatás számos kérdése közül az egyik, amelyre a 18-39 év közötti szlovákiai megkérdezettek 80 százaléka felelt igennel. Összehasonlításképpen, egy meleg pár a szomszédban csak feleennyi válaszadót zavarna.

Az IVO által a felmérés során vizsgált témák közül az emberi jogok, valamint a rasszizmus és a diszkrimináció elleni küzdelem iránt is az MKP választói érdeklődnek a legkisebb mértékben: a Menyhárt József vezette párt szimpatizánsai közül mindössze 42 százaléknyi válaszadó követi figyelemmel az interneten a felsorolt témaköröket. Ez az arány a többi kilenc párt választói körében jóval magasabb, a kormányzó szociáldemokrata Smerrel szimpatizáló fiatalok esetében például 79 százalékos.

„Nem gondoljuk, hogy ebből a felmérésből messzemenő következtetéseket kellene levonni” – kommentálta a Népszavának a kutatás eredményét az MKP szóvivője. Fiala Ilona szerint nem tudni, mekkora nemzetiségi mintákkal dolgoztak a felmérések során. „Minél kisebb a minta, annál jobban torzulnak az eredmények” – válaszolta megkeresésünkre a magyar párt.

Marián Velsic, a tanulmány szerzője sem zárja ki, hogy statisztikai hiba is okozhatta az MKP „leszereplését”, és hogy a felmérés esetleg torz tükröt tarthat a párt fiatal választói elé. Szerinte ennek oka, hogy a kutatás kimondottan a 18-39 év közötti választókra fókuszált, az MKP szimpatizánsai között pedig aránylag kevés a fiatal. Kérdésünkre elmondta, maga is kissé értetlenül áll az eredmények előtt. „Bevallom őszintén, nem tudom, mi áll ennek a hátterében” – mondta a Népszavának az IVO elemzője. „Annyi bizonyos, hogy az MKP önmagát konzervatív pártként határozza meg, ez a konzervativizmus pedig a párt választóinak világszemléletét is meghatározza” – tette hozzá Velsic.

Meglepő az is, hogy a szélsőjobboldali Marián Kotleba pártjának programjával, értékrendjével az MKP 18-39 év közötti választóinak egynegyede szimpatizál. Ez a magas, 25 százalékos támogatottság azonban nemcsak az etnikai magyar párt választói körében figyelhető meg: a „konkurens” magyar párt, a Híd választóinak még nagyobb része, pontosan 32 százaléka számára is elfogadható az LSNS értékrendje.

A neonáci párt kedvelt témái közül jó néhány képes megszólítani a Fidesz szlovákiai partnereként számon tartott MKP fiatal választóit is. „A magyar kisebbség tagjai közül sokan nem vonnak párhuzamot a saját szimpátiájuk és a neonáci párt ideológiája között, vagyis magukat ugyan nem tartják szélsőségesnek, mégis azonosulni tudnak az általuk hangoztatott nézetekkel” – magyarázta lapunknak Velsic.

Kifejtette, felmérésük szerint az MKP választóinak nagy része egyetért a neonácik programjával. Kotlebáékon kívül valamennyi megkérdezett közül a legnagyobb arányban (83 százalékuk) ők vonnák meg a szociális segélyeket a roma családoktól, és a Kereszténydemokrata Mozgalom szimpatizánsai után ők a legkevésbé elfogadóak a melegekkel szemben is. A magyar és a nyíltan magyarellenes párt választói abban is egyetértenek, hogy a jelenlegi 150-ről 100-ra kellene csökkenteni a parlamenti képviselők számát.

„Kotlebáék populista célkitűzései jól eladhatók, az MKP választói ezért reagálhattak pozitívan az általuk közbeszéd tárgyává tett témákra” – véli a szociológus. Félő azonban, tette hozzá, hogy éppen ezeknek a jól emészthető témáknak köszönhetően a sztenderd pártokból kiábránduló választók idővel Kotlebáék szimpatizánsaivá válhatnak.

Demokrácia helyett fajvédelem
A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a szlovákiai fiatalok mindössze 40 százaléka érzi magáénak a liberális demokrácia eszméjét. Sokkal nagyobb számban válaszoltak úgy, hogy a hazafias eszmék számukra a legfontosabbak, így vélekedik a megkérdezettek 54 százaléka. A liberális demokráciánál – meglehetősen riasztó módon – még „a fehér faj védelmét” is több fiatal érzi fontosabbnak. A nemzeti szuverenitás megőrzését a megkérdezettek 66 százaléka szorgalmazza, 57 százalékuk szerint pedig fontos a kereszténység védelme az iszlámmal szemben. A 18-39 éves korosztályhoz tartozó válaszadók 81 százalékát zavarná, ha szomszédjában egy szélsőséges lakna, azonban 80 százalékuk számára egy roma család szomszédsága a legriasztóbb perspektíva, derül ki a tanulmányból. A megkérdezettek mindössze 19 százaléka ellenezné, ha szomszédjai magyar nemzetiségűek lennének.