Lebuktatta magát a kormány: indokolatlanul drága lesz Paks 2

Publikálás dátuma
2017.12.05 17:24
Fotó: Molnár Ádám
Fotó: /

A Magyar Közlönyben árulta el a kormány, hogy sokkal jobban járna a magyar állam, ha a paksi bővítés helyett megújulóenergia-beruházásokkal termelnénk áramot. Az alapinformációt a napi.hu vette észre: naperőművet épít Pakson uniós forrásból, a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretéből az MVM Hungarowind Szélerőmű Üzemeltető Kft. Már ez az információ is meghökkentő – nem csak az, hogy a zöldenergia-beruházások elé adminisztratív akadályokat állító Orbán-kabinet hisz a napenergiában, és erre a területre adófizetői pénz helyett EU-támogatásból is lehet költeni –, de az igazi meglepetést az árak jelentik. Az anyagban az szerepel, hogy 3 milliárd 144 millió forintért olyan energiatermelő kapacitás létesül, amely évente 20 millió 748 ezer kilowattóra (kWh) villamos energiát állít elő – vagyis – a szükséges számításokat elvégző és a Facebookon publikáló Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint – fajlagosan sokkal olcsóbb lesz, mint Paks 2.

- Paks I éves termelése nagyjából 16000 gWh. Paks 2 esetében jóindulatúan számolhatunk 20000 GWh-val (20 milliárd kWh). A naperőmű, mint láttuk, 20 millió 748 ezer kWh-t termel évente (ami durván Paks II termelésének ezredrésze) – számoljunk kerekítve 20 millió kWh-val, hogy Paks 2 szemszögéből nézve kedvezőbb legyen. Paks 2 állítólagos ára (amennyit a kormány mond, bár mindenki tudja, hogy ennél sokkal többe fog kerülni a kiegészítő beruházások, a más most is legalább 2 éves csúszás, meg a kamatok és egyéb hitelterhek miatt) 4000 milliárd forint, vagyis 1 kWh-t előállító áramtermelő kapacitás ára: 200 forint. A naperőmű kerekítve 3 milliárd forintba kerül, itt tehát 1 kWh-t előállító áramtermelő kapacitás ára: 150 forint – írja Jávor. Azaz szerinte „uniós pénzből, az állami MVM megrendelésére (nyilván a szokásos haveri profitot és korrupciós hányadot is belekalkulálva) 150 forintért kap meg egy egységnyi áramtermelő kapacitást a magyar állam, ugyanez Paks 2 esetében optimális esetben is legalább 200 forintba, vagyis 25 százalékkal többe kerül – és ezt nem mi állítjuk, hanem az Orbán-kormány a saját hivatalos lapjában”.

- A számok után csak egy kérdés marad: kit fognak börtönbe zárni, ha Paks 2 a fentiek ellenére, 100 százalékban magyar adófizetői pénzből mégis megépül? - teszi fel a kérdést a politikus.

Szerző
2017.12.05 17:24

322,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.15 07:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Vegyesen alakult a forintárfolyam szerdára virradóra a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben szerény nyereséget ért el, miközben a dollárral szemben kissé gyengült. Az euróa kedd esti 323,05 forint után szerda reggel fél nyolckor kissé alacsonyabban, 322,79 forinton jegyezték, a svájci frank jegyzése pedig 286,60 forintról 286,08 forintra ment le. A dollár jegyzése 284,90 forintról 285,00 forintra emelkedett. 
Szerző
2018.08.15 07:41
Frissítve: 2018.08.15 07:41

Csúcsra ért a növekedés - Innen már csak lejtmenet jöhet

Publikálás dátuma
2018.08.15 06:00

Fotó: MTI/ Mohai Balázs
A második negyedévben a fogyasztás, a turizmus, a beruházások és az uniós támogatások húzták a gazdaságot. Valószínűleg ezzel felértünk a tetőpontra.
Alaposan felülmúlta az előzetes várakozásokat a KSH által kedden közölt kiigazított adat: Magyarország  bruttó hazai terméke (GDP) 2018. második negyedévében 4,4 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Az előző negyedévben 4,7 százalékot mértek, vagyis egy kismértékű lassulás már bekövetkezett. Egyébként régen övezte ekkora bizonytalanság az előzetes növekedési várakozásokat, amelyek 3,6 és 4,8 százalék között szóródtak. Ennek fő oka az volt, mint ahogy Molnár László lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az ipar ebben az időszakban mindössze 3,5 százalékkal növekedett, bár mint a GKI vezérigazgatója rámutatott: a részletes ipari adatok még nem ismeretesek. Az előzetes várakozásoknál kedvezőbb GDP-adathoz hozzájárult a mezőgazdaság jó teljesítménye, és a két számjegyű, átlagos béremelkedés okozta fogyasztásnövekedés is.  
Emellett Molnár László értékelése szerint az építőipar kimagasló teljesítménye is közrejátszhatott abban, hogy Magyarország gazdasági növekedésének mértéke 2018 második negyedévében az Európai Unió tagállamainak rangsorában dobogós helyezést ért el. Viszont arról sem szabad megfeledkezni, emlékeztetett a szakember, hogy a hazai építőipar az első félévben 19 százalékkal nőtt, amit már a második félévben is nehéz lesz megismételni, nem is beszélve a jövő esztendőre várható még nagyobb visszaesésről. Ha az ágazat hozzájárulását a GDP-hez 0,8 százalékpontnak vesszük, s jövőre - az idei magas bázis miatt - aligha várható érdemi növekedés az építőiparban, úgy 2019-ben ennyivel biztosan alacsonyabb lesz a növekedés mértéke - figyelmeztetett Molnár László. Ami biztosan jól teljesített az a szolgáltatási iparág, ezen belül is a turizmus. Emellett a GDP növekedésében oroszlánrésze lehetett a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 6 százalékos növekedésének is. Emögött a jelentős jövedelem kiáramlást, beleértve a minimálbéremelést is lehet vélelmezni. Bár a jövő évi bérekről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, de Molnár László szerint az elmúlt évekéhez képest kisebb mértékű béremelések várhatóak.
Ugyanakkor a jövő esztendő - miként az idei is - választási év lesz, az európai parlamenti és a helyhatósági szavazások révén - tette hozzá Molnár László. Így nem lehet kizárni, hogy a kormány ismét kedvezni kíván a nyugdíjasoknak rendkívüli Erzsébet-utalvány juttatásokkal, amelyeknek felhasználása az érintettek fogyasztását ismét növelni fogja. Ezzel szemben a cafeteria-rendszer lényegében megszüntetése a családok jövedelmét mérsékelni fogja, aminek negatív hatása lesz a háztartások fogyasztására is. A GDP jelentős mértékű növekedésében meghatározó súllyal bír az is, hogy a kormány - a központi költségvetés terhére - megelőlegezte az uniós támogatások egy részét, majd csak ezt követően várnak arra, hogy Brüsszelből az elnyert pénzek megérkezzenek. (Ez tükröződik vissza abban is, hogy az első félévben a költségvetés - pénzforgalmi - hiánya már túllépte az egész évre tervezett deficitet 4 százalékponttal.) Az az állapot, hogy a gazdaság finanszírozásának motorját az ingyenes uniós támogatások képezik, már nem sokáig tartható fenn. Az európai közösség 2020-tól induló, új költségvetése feltehetően már nem lesz ennyire bőkezű. Összességében Molnár László úgy látja, hogy a legfrissebb GDP-adatokból kitűnik, hogy az idei költségvetés egy felfújt, csak rövid távon fenntartható növekedést támogatott. Enélkül 3-3,5 százalékos növekedés látszik Magyarországon reálisnak.

Változatlan növekedés az Unióban

Az előző negyedévivel azonos ütemű negyedéves GDP-növekedést ért el az euróövezet, és az Európai Unió a második negyedévben, éves bázison viszont mindkét országcsoport növekedési üteme lassult – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarország Lengyelország után a második legnagyobb éves GDP-növekedést érte el. Az Eurostat első hivatalos becslése szerint a második negyedévben átlagosan az első negyedévivel megegyező 0,4 százalékkal nőtt szezonális és naptári hatásokkal kiigazított GDP az előző negyedévhez képest az euróövezet 19 tagállamában és az Európai Unió 28 tagállamában egyaránt. Az éves GDP-növekedés a második negyedévben 2,2 százalék lett szezonális kiigazítással mindkét országcsoportban. Az első negyedévben az euróövezet 2,5 százalékos, az EU 2,4 százalékos éves GDP-növekedést ért el. A legnagyobb éves GDP-növekedést szezonális és naptári kiigazítással a második negyedévben Lengyelország érte el az Eurostat kimutatása szerint, méghozzá 5 százalékosat. A második legnagyobb éves GDP-növekedés 4,4 százalékkal Magyarországé az EU-ban. Románia és Lettország 4,2 százalékos növekedéssel a harmadik helyen áll a rangsorban. 

2018.08.15 06:00
Frissítve: 2018.08.15 06:00