"Magyarország ígéretet tett az Európai Unió irányelveinek következetes érvényesítésére, amely irányelvek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az élet minden területén a nők nyílt vagy rejtett diszkriminációja felszámolásának, és meghatározzák a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének nemzetközileg elismert terminológiáját is, a gender mainstreaming szóhasználatát" – áll a Fejér megyei Felcsút helyi esélyegyenlőségi programjában.
A fociakadémiát alapító Orbán Viktorról, stadionjáról és Mészáros Lőrinc polgármesterről egyaránt híres község ebből a szempontból nem számít kivételesnek. Az előző ciklusban a kormány az ország összes települését kötelezte rá, hogy kidolgozza helyi esélyegyenlőségi programját. Ennek pedig részévé kellett tenni a genderpolitikát is.
Csakhogy ugyanaz a Fidesz-KDNP, amely pár éve még teljesen természetesnek vette a genderpolitikát, ma már szitokszóként használja a kifejezést. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke nyílt levélben fordult az ELTE rektorához, kérve: az egyetem ne indítsa el a gender studies-t, a társadalmi nemek tanulmánya szakot.
A szó eredeti értelmét kiforgatva az ifjú keresztények azt állították, hogy a gender a „magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott” téma: az egyetem elindul a lejtőn, ha ezzel foglalkozik. Balog Zoltán miniszter vette a lapot, és nőnapon bejelentette, hogy családtudományok néven „ellenszakot” indítanak a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Kövér László korábban a Fidesz kongresszusán ment neki a „genderőrületnek”. A házelnök közölte, szeretné, „ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”.
Az esélyegyenlőségi programok a nőkön kívül a szegények, romák, gyermekek, idősek és fogyatékkal élők helyzetén hivatottak segíteni. A Fidesz – némi átalakítással – a baloldali kormányok idején indított hasonló programokat folytatta. A fideszes kormány döntése szerint a települési önkormányzatok 2013. július 1-je után elvileg csak abban az esetben részesülhetnek uniós forrásokból és pályázati támogatásokból, ha rendelkeznek esélyegyenlőségi programmal.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) ötven mentort és ötven asszisztenst készített fel arra, hogy ingyenes szakmai segítséget nyújtson az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi program és a hozzá tartozó intézkedési terv kidolgozásához. Bár az esélyprogramok csaknem valamennyi településen megszülettek, Kövér Lászlónak és társainak nem kell tartaniuk attól, hogy a genderőrület elborítja az egész országot. Az időközben felszámolt TKKI maga is elismerte, hogy sem a kormány, sem más nem ellenőrzi a tervek végrehajtását. Nem véletlen, hogy az önkormányzatokat csak arra az esetre fenyegették a támogatások megvonásával, ha nem készítik el az esélyegyenlőségi programot. Annak nincs szankciója, ha történetesen a programból alig valami, vagy éppen semmi nem lesz.
