Per a diktatúra árnyékában

Tegnap kezdődött meg Selahattin Demirtas, a kurd HDP párt elnökének pere. Az 1973-ban született politikus korábban a török politika nagy reménysége volt, sokan tőle remélték az ország megújítását. Ám éppen népszerűsége okozta a vesztét. Egyre kellemetlenebbé vált Recep Tayyip Erdogan elnök számára, aki eldöntötte: leszámol a kurdbarát párttal és vezetőjével. Demirtas már fiatalkorában megérezte, milyen sors vár rá: „Akkoriban azt gondoltam, hogy életem nagy részét a rács mögött töltöm majd el”. Ez alighanem így is lesz, mivel az ügyészség 142 évig tartó börtönnel sújtaná a „szeparatizmus szítása” miatt. Szakértők úgy vélik, esélye sincs korrekt bírósági eljárásra.

2016 novemberében került vizsgálati fogságba, egy évvel azután, hogy a HDP-t, néhány hónapon belül másodszorra is bejuttatta az ankarai törvényhozásba. Erdogan épp a kurdbarát tömörülés remek szereplése miatt változtatta Törökországot diktatúrává. Amikor ugyanis 2015 júliusában a HDP története során először került be a törvényhozásba, Erdogan pártja, az AKP lemaradt az abszolút többségről. Veszélybe került az elnök alkotmánymódosítással kapcsolatos terve, amellyel teljhatalmat akart magának. Ezért olyan fegyverhez nyúlt, amivel teljesen megosztotta a társadalmat: felmondta a tűzszünetet a Kurd Munkáspárttal, s a több évig tartó béke után bombázni kezdte a PKK állásait. A félelemkeltéssel elérte ugyan, hogy a novemberi választáson az AKP újra abszolút többségre tegyen szert, ám ezzel, s a 2016 júliusa utáni, az állítólagos gülenistákkal szembeni fellépésével ő is kegyetlen diktátorrá vált.

A 2015-ben indult katonai akció óta mintegy félmillió kurd menekült el lakóhelyéről, s a HDP több ezer tagja került börtönbe, Demirtason kívül az akkori társelnök, Figen Yüksekdag, valamint a politikai erő hét parlamenti képviselője is.

Demirtas nem töltötte tétlenül a börtönben eltöltött 400 napot: festett, költeményeket és novellákat írt. Írásait szeptemberben publikálták az ő maga által szerzett rajzokkal. A könyv 70 ezer példányban kelt el, ezzel Törökország legolvasottabb szerzőjévé vált.

Kellemetlen vendég

Nem bizonyult kellemes vendégnek Recep Tayyip Erdogan Görögországban. A török elnök, aki tegnap érkezett Athénba, még elutazása előtt megkérdőjelezte az 1923-as lausanne-i szerződést, amely a két ország közötti határszakaszról rendelkezik. Ez a két ország közötti sok évtizedes feszültség egyik forrása. Dimitrisz Canakopulosz görög kormányszóvivő aggodalmának adott hangot. Erdogant tegnap Prokopisz Pavlopulosz elnök fogadta, majd Alekszisz Ciprasz kormányfővel tárgyalt.