Magyar borokat népszerűsít a Tesco

Publikálás dátuma
2017.12.07 19:48
AFP fotó
Fotó: /
Kormányzati, kereskedelmi és termelői közreműködéssel népszerűsít és értékesít magyar borokat a Tesco Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban, majd a jövő év tavaszától az Egyesült Királyságban is - infromál az MTI.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, a Wine Concept Zrt. és a Tesco-Global Áruházak Zrt. közös munkájának eredményeként jött létre Wine Concept ernyőmárka, ez adja a cseh, a lengyel és a szlovák Tesco-áruházakban eladott magyar borok 12 százalékát - közölte Matt Simister, a Tesco-Európa vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. 

Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár kiemelte:a V4 országok 65 millió fogyasztót jelentő piaca a Wine Concept együttműködés keretében kiszámítható és biztos keresletet jelent a magyar borok számára.

A helyettes államtitkár megjegyezte azt is: Wine Concept borok értékesítése az Egyesült Királyságban azzal a közvetett hatással is járhat, hogy brit borkedvelők a magyar borok miatt látogatnak majd Magyarországra. Az együttműködés más Magyarországon működő kiskereskedelmi láncok számára is nyitott lehetőség.

Petkovits Gábor, a Wine Concept Zrt. értékesítési vezetője beszámolt arról, hogy az utóbbi egy évben az eladott mennyiség már elérte a félmillió palackot, és folyamatosan emelkedik. A 22 magyar borrégió, a még több borfajta, és pincészet között még a magyar borkedvelőknek is nehéz kiigazodni, a külföldi borfogyasztóknak pedig végképp túl bonyolult. Ezért jött létre a Wine Concept ernyőmárka, amely egy név alatt az ország 5 borégiójából (Balaton, Eger, Szekszárd, Tokaj, Villány) 18 különböző típusú palackozott bort kínál a vásárlóknak.

Matt Simister elmondta: a jövő év márciusától-áprilisától pedig a Wine Concept két terméke, egy Chardonnay és egy késői szüretelésű tokaji bor mintegy 400 Egyesült Királyságbeli Tesco-áruházban válik elérhetővé.

Szerző
Témák
Tescoborok
2017.12.07 19:48

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Két és félmilliárdból startol a kisföldalatti felújítása

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:31
Forrás: BKK/Facebook
Fotó: /
A megbízás a teljes szakaszt érinti, az ajánlatkérő a BKK.
Nettó 2,49 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Főmterv Zrt. az M1-es metró fejlesztésének kiviteli tervezése és a szükséges engedélyek megszerzése kapcsán – derül ki az uniós hirdetményből, a hírt a Világgazdaság szúrta ki. Az ajánlatkérő a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), amely szolgáltatási keretmegállapodást kötött a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésére. A mostani megbízás a teljes, (tehát mintegy 5 kilométeres szakaszt) érinti.  Az infrastruktúra-fejlesztés tervei három ütemre osztották a beruházást:
  • az elsőben újítanák fel a meglévő vonalat, illetve hosszabbítanák meg a Vigadó térig,
  • a másodikban a Kassai térig (a 3-as villamos majdani új szakaszáig) bővítenék a pályát 800 méterrel,
  • utoljára pedig a Marcheggi hídi csomópontig (XV. kerület) vinnék ki a kisföldalatti végállomását.
A projekthez kapcsolódóan új járműveket is vásárolna a BKK. A Főmterv a közel 2,5 milliárd forintos összegért vállalta, hogy egyebek mellett tervet készít az állomások kapacitásnöveléséhez, a Deák téren a felszínt és az M1–M2–M3-as vonalakat is elérő lift kialakításához, az Oktogonon egy déli irányú, a Hősök terén pedig egy második kijárat megépítéséhez, valamint a legfontosabb állomások akadálymentesítéséhez.
2018.08.16 08:31
Frissítve: 2018.08.16 10:28