Roszatom;Országos Atomenergia Hivatal;dezinformáció;atomfelhő;

2017-12-11 18:39:00

Dezinformációval az atomfelhő ellen

Átfogó dezinformációs kampányt indított a paksi bővítésben érdekelt Roszatom annak elkendőzésére, hogy milyen felelősség terheli a vállalatot az Európa fölött megjelent atomfelhő ügyében. A terelésbe a magyar nukleáris hatóság is beszállt.

Vezető hír az Országos Atomenergia Hivatal honlapján, hogy a Roszatom majaki nukleárishulladék-feldolgozójában – az üggyel foglalkozó tudományos vizsgálóbizottság jelentése szerint - „nem történt kibocsátás, a ruténiumszennyeződés forrására vonatkozóan pedig elképzelhetőnek tartják, hogy a légkörbe belépett, és ott megsemmisülő műhold, vagy egyes berendezései tartalmazhattak ruténium 106-os izotópot”. Az (elvileg) független magyar hatóság oldalán megjelent állítás cáfolatát – ahogyan arról a Népszava is beszámolt – a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) adta ki, amikor közölte: a kérdéses időszakban, vagyis az atomfelhő október eleji észlelése idején nem lépett be a Föld légkörébe olyan műhold, amelynek a fedélzetén a ruténium 106 jelen lett volna, erről azonban az OAH nem számolt be.

A hatóság eddig is meglehetősen hézagosan adagolta az információkat az Európában aggodalmat keltő sugárzó felhőről, és mindig azok a hírek maradtak ki a válogatásból, amelyek a Roszatom (Majak üzemeltetője) felelősségére utaltak. Így a honlapon csak az szerepel, hogy a sugárzás „nem orosz eredetű”, de egyetlen olyan anyag sem, ami az orosz eredetet támasztja alá.

Mint emlékezetes, a Roszatom először kategorikusan cáfolta, hogy Oroszországot egyáltalán érintette volna a szennyezés, ám az álláspontot tarthatatlanné tette, hogy maga az orosz meteorológiai szolgálat jelentette be: a határértéket ezerszeresen túllépő sugárzást elsőként a Majak komplexum közvetlen közelében lévő mérőállomás észlelte. Az orosz atomcég ezután azzal állt elő, hogy valószínűleg orvosi eredetű a sugárzás, egy gyógyászati célú üzemből szabadulhatott ki (ami annyira valószínűtlen, hogy még az OAH sem vette át). Ezután a vállalat vizsgálóbizottságot állított fel, amelyben a Roszatom, az Orosz Tudományos Akadémia Nukleáris Biztonsági Intézet és az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség szakemberei vettek részt. Ez a testület jutott arra a következtetésre, hogy egy műhold lehetett a tettes, amint az IAEA azonnal opponált.

Ezt a dezinformációs kísérletet – az OAH közreműködésén túl – az teszi különösen súlyossá, hogy minden bizonnyal az álhír terjesztői is tisztában vannak a valósággal. Amint arra Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője felhívta a figyelmet, a Roszatom kiírt egy egy közbeszerzést "radioaktívan szennyezett terület rehabilitációjára" a Majak üzem területén, ahol a Roszatom, valamint az orosz és a magyar nukleáris hatóság szerint sem történt semmilyen üzemzavar vagy baleset az elmúlt hónapokban.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Greenpeace egy Oroszországból elmenekült nukleáris szakértőre hivatkozva azt közölte: a Majak komplexumba szállítót atomhulladék vitrifikációja (a feldolgozásra már alkalmatlan atomszemét „üvegesítése”) közben történhetett a szennyezéshez vezető rendellenesség. A vitrifikáció közben nagy mennyiségben keletkezik ruténium 106-os izotóp, amely korábban is több alkalommal a légkörbe került az üzemből, ráadásul a közelmúltben egy új vitrifikáló kemencét szereltek föl, amelynek az üzembe helyezése során többször is problémák léptek föl. Bár ezt a szálat is fölfejtette a nemzetközi sajtó, az OAH szintén nem tartotta elég érdekesnek ahhoz, hogy beszámoljon róla.

Magyar kapcsolat
Jávor Benedek  adatigényléssel fordult a Paksi Atomerőműhöz annak kiderítésére, hogy a 2003-as üzemzavar során megsérült, 2014-ben Majakba szállított paksi fűtőelemek feldolgozásának lehetett-e szerepe a szennyezésben. A konkrétumokat nélkülöző válasz nem zárja ki, de nem is erősíti meg ezt a feltételezést. Az erőmű szerint „az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyéről kiszállított tokozott üzemanyag feldolgozása Oroszországban évekkel korábban megkezdődött. A feldolgozó üzem a különböző helyekről származó, eltérő formájú és izotóp-összetételű üzemanyag feldolgozását a technológiai sajátosságok figyelembevételével előre meghatározott program szerint végzi. A Paksi Atomerőműből kiszállított üzemanyag feldolgozását az üzem több részletben, az egyes munkafázisokat az egyéb tevékenységeihez illesztve, különböző időpontokban hajtja végre. A rendelkezésünkre álló információk szerint a tokozott üzemanyag mintegy 90%-át már feldolgozták. A feldolgozó üzem a normál technológiai folyamat szerint az urán és plutónium hasadóanyag elválasztását követően visszamaradó nagyaktivitású folyékony hulladékot megfelelő tartályokban gyűjti, kezeli. A hosszabb idejű tárolás céljára ezt a folyékony hulladékot a feldolgozási folyamat végén üvegesítik. Így a tőlünk származó üzemanyag feldolgozási maradékait más hulladékokkal együtt, eltérő időpontokban üvegesítik, erre vonatkozóan tehát konkrét időpont nem rögzíthető.