Piaci kofák árulják a gyógyszereket

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:31
Fotó: AFP/Georg Ismar
A zöldségek, gyümölcsök mellett már orvosságot is lehet vásárolni az utcai árusoktól a politikai-gazdasági krízissel küzdő latin-amerikai országban. Az üzlet szakértők szerint igen veszélyes.

Az élete kerülhet veszélybe annak, aki megbetegszik – még akkor is, ha a kór nem halálos. Venezuelában ugyanis minden eddiginél súlyosabb a gyógyszerhiány: a helyi szakszövetség figyelmeztetése szerint a készítmények 85 százalékát nem lehet sehol sem fellelni.

A 31 milliós országban – ahol a gyógyszerekhez hasonlóan az alapélelmiszerek is hiányoznak a polcokról – ennek eredményeképp a feketepiacon elégítik ki a növekvő keresletet. A betegek száma ugyanis sajnos nem csökken, épp ellenkezőleg, hiszen a szegényes táplálkozásnak súlyos egészségügyi következményei vannak.

Az AFP tudósítása szerint azok a venezuelaiak, akik nem a közösségi oldalakon adnak fel „hirdetést” egy-egy gyógyszer után kutatva, általában a helyi piacokon keresgélnek.

„Itt sikerült megtalálnom azokat a vitaminokat, amelyeket a memóriám miatt kell szednem” – nyilatkozta a hírügynökségnek Marisol Salas, akinek egy stroke következtében romlott az emlékezőtehetsége. Az 56 éves nő a San Cristobal-i központi buszállomás közelében, egy utcai árusnál vásárolta meg a vitaminjait. Körülötte a várakozók vérnyomás-szabályozó gyógyszerek és fogamzásgátlók után érdeklődtek. „Az utóbbi időben sokan kerestek nálam epilepszia elleni készítményeket” – mondta a 30 éves eladó, Antuam López, aki a zöldséges stand árukészletét bővítette a közelmúltban gyógyszerekkel.

A nyugdíjasok is menekülnek
Az élelmiszer-, s különösen a gyógyszerhiány azt a korosztályt is emigrációra készteti, amelynek tagjai többnyire mást sem akarnak, csak nyugalomban élni az országban, amelyet ismernek és szeretnek. Mostanság azonban idős személyek is mind gyakrabban döntenek úgy a gyermekek vagy unokák unszolására, hogy hátat fordítanak Venezuelának. A The New York Times helyszíni tudósítója olyan 70-es, 80-as éveikben járó emberekkel beszélt, akik többek között hanyatló egészségük miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. Ők nyugdíjasként kénytelenek új életet kezdeni.

A feketepiac csak részben elégíti ki az igényeket, hiszen az itt található pirulák jó részét a kórházakból lopják el az egészségügyi dolgozók, ami azt jelenti, hogy így az intézmények készletei is rohamosan apadnak. A másik forrás a szomszédos Kolumbia: sokan innen hozzák be a gyógyszereket.

Ahogy az a csempészárukkal lenni szokott, a csomagolás olykor sérült, koszos vagy épp hiányos. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezeknél a termékeknél a nem makulátlan körülmények rendkívül veszélyesek, hiszen már az is negatívan módosíthatja egy gyógyszer hatását, ha nem kellőképpen száraz és hűvös helyen tárolják. Márpedig a piacon, a venezuelai forróságban és párában hevernek a készítmények.

Nicolás Maduro elnöknek csupán annyi hozzáfűznivalója volt a jelenséghez, hogy – mint általában a politikai-gazdasági válságért – a gyógyszerhiányért is az Egyesült Államokat tette felelőssé, a szocialista politikus szerint ugyanis egy amerikai összeesküvés miatt alakult ki a jelenlegi helyzet.

Az EU az eltiltott ellenzék mögött áll
Szerdán adják át Strasbourgban a Szaharov-díjat, amelyet októberben ítéltek oda „a venezuelai demokratikus ellenzéknek”. Különösen aktuálissá vált az elismerés, hiszen Nicolás Maduro, a vasárnapi helyhatósági voksolás után, amelyen megválasztották az ország polgármestereit, bejelentette: azok a pártok, amelyek nem vettek részt, nem indulhatnak a 2018-as megmérettetésen. Ezzel gyakorlatilag kizárta az ellenzéket. A főbb kormányellenes csoportok ugyanis bojkottálták a vasárnapi választásokat, mert azt állítják, hogy a választási rendszer csalásra épül. Ennek tükrében különösen fontos, hogy az Európai Parlament (EP) rangos elismerésével az ellenzéket támogatja. Az elismeréssel Andrej Szaharov szovjet fizikus – a hidrogénbomba atyja – és ellenzéki örökségének állítottak emléket közel két évtizede. Az 1988-ban alapított díjat olyan egyéneknek és szervezeteknek ítélik oda, akik az emberi jogokért és a gondolatszabadságért folytatott harcnak szentelik az életüket. A szerdai díjátadón Julio Borges, a jogköreitől tavasszal megfosztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés elnöke veszi át az elismerést.

Környezetét szennyezve fűt a magyar lakosság

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:16
Fotó: Shutterstock
Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti.

A WWF Magyarország felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi helyhatóságok 22 százaléka.

A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60 százalékuk próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.

"Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség" - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vannak sokkal szerencsésebb kezdeményezések is: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.

„A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.

„A távhő kiépítése - habár költséges - a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer. A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként” – hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke.

Szerző

Hallgatóznak a benzinkutakon

Publikálás dátuma
2017.12.12. 06:16
Illusztráció- Fotó: Szalmás Péter

A maximális 20 millió forinthoz közeli bírságot, 18 milliót szabott ki az adatvédelmi hatóság az OMV-re az elektronikus megfigyelőrendszereivel kapcsolatos adatvédelmi jogszabálysértések miatt - írja a hvg.hu.

Állampolgári panasz alapján indult az eljárás annak kapcsán, hogy az OMV az egyik töltőállomás kasszájánál a kamera mellé mikrofont is szereltetett. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadsági Hatóság vizsgálata során arra jutott, hogy a képfelvétel mellett a hang rögzítése már aránytalannak minősül a személyes adatok védelme szempontjából.

A vizsgálat során ráadásul az is kiderült, hogy az OMV országos hálózatát alkotó 164 töltőállomás jelentős hányadában volt mikrofonos hangrögzítés, ez alapján megbecsülhető, hogy akár többszázezres nagyságrendű ügyfelet érintett a hangrögzítés.

A megfigyelés ügyében az Ormós Ügyvédi Iroda szerint egy fontos tanulság, hogy most ,,csak” 18 millió forint volt a bírság, a jövő májusban hatályba lépő európai adatvédelmi rendelet szerint – az egyenes arányosítás szabályát alkalmazva – ez az ügy akár ötmilliárd forintjába is kerülhet majd egy OMV kaliberű vállalatnak.

Szerző