Piaci kofák árulják a gyógyszereket

Publikálás dátuma
2017.12.12 06:31
Fotó: AFP/Georg Ismar
A zöldségek, gyümölcsök mellett már orvosságot is lehet vásárolni az utcai árusoktól a politikai-gazdasági krízissel küzdő latin-amerikai országban. Az üzlet szakértők szerint igen veszélyes.

Az élete kerülhet veszélybe annak, aki megbetegszik – még akkor is, ha a kór nem halálos. Venezuelában ugyanis minden eddiginél súlyosabb a gyógyszerhiány: a helyi szakszövetség figyelmeztetése szerint a készítmények 85 százalékát nem lehet sehol sem fellelni.

A 31 milliós országban – ahol a gyógyszerekhez hasonlóan az alapélelmiszerek is hiányoznak a polcokról – ennek eredményeképp a feketepiacon elégítik ki a növekvő keresletet. A betegek száma ugyanis sajnos nem csökken, épp ellenkezőleg, hiszen a szegényes táplálkozásnak súlyos egészségügyi következményei vannak.

Az AFP tudósítása szerint azok a venezuelaiak, akik nem a közösségi oldalakon adnak fel „hirdetést” egy-egy gyógyszer után kutatva, általában a helyi piacokon keresgélnek.

„Itt sikerült megtalálnom azokat a vitaminokat, amelyeket a memóriám miatt kell szednem” – nyilatkozta a hírügynökségnek Marisol Salas, akinek egy stroke következtében romlott az emlékezőtehetsége. Az 56 éves nő a San Cristobal-i központi buszállomás közelében, egy utcai árusnál vásárolta meg a vitaminjait. Körülötte a várakozók vérnyomás-szabályozó gyógyszerek és fogamzásgátlók után érdeklődtek. „Az utóbbi időben sokan kerestek nálam epilepszia elleni készítményeket” – mondta a 30 éves eladó, Antuam López, aki a zöldséges stand árukészletét bővítette a közelmúltban gyógyszerekkel.

A nyugdíjasok is menekülnek
Az élelmiszer-, s különösen a gyógyszerhiány azt a korosztályt is emigrációra készteti, amelynek tagjai többnyire mást sem akarnak, csak nyugalomban élni az országban, amelyet ismernek és szeretnek. Mostanság azonban idős személyek is mind gyakrabban döntenek úgy a gyermekek vagy unokák unszolására, hogy hátat fordítanak Venezuelának. A The New York Times helyszíni tudósítója olyan 70-es, 80-as éveikben járó emberekkel beszélt, akik többek között hanyatló egészségük miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. Ők nyugdíjasként kénytelenek új életet kezdeni.

A feketepiac csak részben elégíti ki az igényeket, hiszen az itt található pirulák jó részét a kórházakból lopják el az egészségügyi dolgozók, ami azt jelenti, hogy így az intézmények készletei is rohamosan apadnak. A másik forrás a szomszédos Kolumbia: sokan innen hozzák be a gyógyszereket.

Ahogy az a csempészárukkal lenni szokott, a csomagolás olykor sérült, koszos vagy épp hiányos. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezeknél a termékeknél a nem makulátlan körülmények rendkívül veszélyesek, hiszen már az is negatívan módosíthatja egy gyógyszer hatását, ha nem kellőképpen száraz és hűvös helyen tárolják. Márpedig a piacon, a venezuelai forróságban és párában hevernek a készítmények.

Nicolás Maduro elnöknek csupán annyi hozzáfűznivalója volt a jelenséghez, hogy – mint általában a politikai-gazdasági válságért – a gyógyszerhiányért is az Egyesült Államokat tette felelőssé, a szocialista politikus szerint ugyanis egy amerikai összeesküvés miatt alakult ki a jelenlegi helyzet.

Az EU az eltiltott ellenzék mögött áll
Szerdán adják át Strasbourgban a Szaharov-díjat, amelyet októberben ítéltek oda „a venezuelai demokratikus ellenzéknek”. Különösen aktuálissá vált az elismerés, hiszen Nicolás Maduro, a vasárnapi helyhatósági voksolás után, amelyen megválasztották az ország polgármestereit, bejelentette: azok a pártok, amelyek nem vettek részt, nem indulhatnak a 2018-as megmérettetésen. Ezzel gyakorlatilag kizárta az ellenzéket. A főbb kormányellenes csoportok ugyanis bojkottálták a vasárnapi választásokat, mert azt állítják, hogy a választási rendszer csalásra épül. Ennek tükrében különösen fontos, hogy az Európai Parlament (EP) rangos elismerésével az ellenzéket támogatja. Az elismeréssel Andrej Szaharov szovjet fizikus – a hidrogénbomba atyja – és ellenzéki örökségének állítottak emléket közel két évtizede. Az 1988-ban alapított díjat olyan egyéneknek és szervezeteknek ítélik oda, akik az emberi jogokért és a gondolatszabadságért folytatott harcnak szentelik az életüket. A szerdai díjátadón Julio Borges, a jogköreitől tavasszal megfosztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés elnöke veszi át az elismerést.

Újabb sztrájk előszobájában a közszféra

Publikálás dátuma
2019.03.21 12:01

Egyeztetést kezdeményezett az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság a kormánnyal.
A március 14-re szervezett önkormányzati és kormányzati igazgatásban szervezett munkabeszüntetés után az abban érintett körnél jóval több ágazatot érintő lépésre szánták el magukat a közszolgálatban dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezetek.
Három szakszervezeti tömörülés kilenc tagszervezete nevében Földiák András, a sztrájkbizottság ügyvivője írt levelet Orbán Viktornak, felszólítva rá, hogy tegyen eleget a sztrájktörvényben rögzített kötelességének és öt napon belül jelölje ki az állam tárgyalódelegációjának tagjait, akikkel a közszféra követeléseiről egyeztetni tudnak. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke levelében arra emlékezteti a miniszterelnököt, hogy az egyeztetések eredményétől teszik függővé egy több közszférás ágazatot érintő sztrájk megszervezését.
  • Követelik, hogy a rendkívül alacsony közalkalmazotti bérek a néhány éves gyakorlattal rendelkezők esetében is emelkedjenek meg legalább a minimálbér, illetve a szakképzettséghez kötött garantált bérminimum összegére, vezessék be a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára a diplomás minimálbért, ami 2019-ben bruttó 253 ezer forintos induló bért jelentene a közszférát választó pályakezdőknek.
  • Követelik, hogy az állam térjen vissza saját ígéretéhez és a pedagógusok béremelésének alapja a mindenkori minimálbér legyen, a 2015-ben befagyasztott állapot helyett.
  • Követelik továbbá az illetménypótlékok megduplázását, az ágazati pótlékok beépítését a további béremelésekbe és jutalmakba.
A január 28-án megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság munkájában részt vesz a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezetei Szövetség, a Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, a köztisztviselői sztrájkot szervező MKKSZ, a Pedagógusok Szakszervezete, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete és a Tudományos és Innovációs Szakszervezet.

Orbán a Néppártban - Weber sorsa forog kockán

Publikálás dátuma
2019.03.21 11:51
Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje
Fotó: AFP/ Mateusz Wlodarczyk
A nemzetközi sajtó nagy terjedelemben foglalkozott a Fidesz európai néppárti tagságának felfüggesztésével. Több osztrák és német lap címoldalán számolt be az eseményekről.
Az osztrák konzervatív Die Presse csütörtöki kiadásának címoldalán foglalkozik a Fidesz néppárti felfüggesztésével. A lap tudósításában emlékeztet arra, hogy a Bölcsek Tanácsában szerepet kap az az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel is, akit 2000-ben hasonló megfigyelés alá vontak az Európai Unióban, mert kabinetjébe bevette a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpártot (FPÖ). A lap szerint azzal, hogy a Fideszt nem kizárták, hanem csak felfüggesztették, Manfred Webernek, a CSU elnökének csökkennek az esélyei arra, hogy az Európai Bizottság következő elnöke legyen. Megválasztásához ugyanis a liberálisok és szociáldemokraták szavazataira is szüksége lenne, a két pártcsalád azonban dühösen fogadta a döntést. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője szerint az Európai Néppárt elvesztette hitelét a jobboldali populizmussal szembeni fellépésben. Orbán azonban épp arra játszik, hogy az EP választás után megerősödnek a jobboldali populisták. A szintén osztrák liberális Der Standardban Thomas Mayer véleménycikkében kifejtette: az „Orbán-probléma” az EPP ülése után is megmaradt. A Fidesz felfüggesztése ugyanis nem megoldás, ugyanakkor az EPP megakadályozta a néppárt szakadását. A lényeget Manfred Weber, az EPP listavezetője mondta ki: a kérdés lekerült a napirendről, így már az európai parlamenti választásra koncentrálhat. 
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a címoldalon, Peter Sturm által jegyzett megjelent véleménycikkében foglalkozott az EPP ülésével. Megállapította, aki megsérti egy klub játékszabályait, ki kell zárni. Az EPP azonban nem akarta törésig vinni a dolgot. Ám a döntés után a Fidesz továbbra is jogot formál magának a hecckampányra. Bár a magát Helmut Kohl szellemi örökösének kinevező Orbánról éveken át azt terjesztették, hogy választási megfontolásokból uszít, meg kell állapítani, hogy ezt a mérgező világképet nagyon is magáénak vallja. A lap szerint a következő hónapok nagy kérdése, hogy a magyar kormányfő mely pártokkal keresi majd az együttműködést.  A Neue Zürcher Zeitung megállapította, az a tény, hogy Orbán nem nyílt konfrontációra törekedett, azt jelzi, számára nem jelentéktelen, hogy a Fidesz az Európai Néppárt pártcsaládjához tartozik. Azt azonban sajtóértekezletén is világossá tette, nem tér le az illiberalizmus útjáról. Azt is megjegyezte, azért száll majd síkra, hogy az EPP az euróai parlamenti választás után a nacionalista jobboldallal szövetkezzen. A lap szerint Manfred Weber ügyesen viselkedett, mert elkerülte a fenyegető kelet-nyugati szakadást. Az azonban kérdés, hogy ezzel közelebb került-e az Európai Bizottság elnöki székéhez. 
A Süddeutsche Zeitung rövid véleménycikkében fél kizárásnak nevezte a Fidesz felfüggesztését. A balközép lap szerint a sok rossz közül még ez volt a legjobb megoldás. Az EPP jelzi, mindent azért nem néz el a Fidesznek. A megoldás ugyanakkor Manfred Webert segíti leginkább. Ha minden maradt volna a régiben, az Weber számára katasztrofális lett volna, hiszen máskülönben ki hinné el neki azt, hogy az Európai Bizottság elnökeként hitelesen képviseli az Unió álláspontját Donald Trumpnál. Sok uniós polgárnak egyre inkább az az érzése, hogy a hatalmi érdekek a meggyőződés felett állnak. Az európai szociáldemokratákra is nagyobb nyomás nehezedhet, hiszen tagjai között megtűri azt a román szociáldemokrata pártot, a PSD-t, amely a korrupciót akarja legalizálni. A New York Times emlékeztet arra, Orbán Viktor az eltelt 9 évben egyfajta puha diktatúrát hozott létre az EU-ban, a brüsszeli törvényhozók pedig javarészt csak álltak és nézték. Időről időre elhangzottak ugyan nyilatkozatok, amelyek elítélték az alapvető emberi jogok megsértését, sőt szankciókat is kilátásba helyeztek, ám Orbán mint egy maffiózó büszkén ment mindig eggyel tovább, mert biztos volt abban, hogy megvédik, bármennyire is vakmerőek az újabb és újabb provokációk. Ennek egyik oka, hogy kulcsszerepet tölt be a Néppártban, és mivel nem rakták ki, a pártcsalád számíthat a magyar képviselőkre a májusi választás után. Ily módon csökkentheti a populista, szélsőjobbos jelöltek várható előretörésének hatását. 
A Washington Post úgy látja, ritka dorgálást kapott Orbán Viktor a legfőbb uniós politikai pártcsaládtól, amely sokáig védte, ám most attól tart, hogy a miniszterelnök antidemokratikus úton vezeti országát. Nincs szó tényleges kizárásról, de idáig ez a legerősebb jelzés, az EPP-től, amely eddig nem sokat tett, hogy elítélje az antiszemita klisék használatát, a demokratikus intézmények folyamatos lebontását, megvetését az alapvető európai értékek iránt. Ily módon Orbán nem csatlakozik más, keresztes hadjáratot folytató szélsőjobbos politikusokhoz, habár inkább illene a demagógok közé. Hogy nem szabadultak meg tőle, az mutatja befolyását, függetlenül a kormányzásával kapcsolatos aggályoktól. A tizenegynéhány fideszes képviselő nélkül nem a Néppárt adná a legnagyobb frakciót az EP-ben. A brit Guardian szerint Guardian az Orbánról hozott döntés vizsgának számit, mely szerint az unió mennyire hajlandó kiállni a jogállam elleni támadásokkal szemben. Az agresszív EU-ellenes kampány, valamint a CEU kiűzetése belejátszott az elhatározásba. Szemtanúk szerint a tegnapi vita fájdalmas volt. Juncker úgy értékelte, hogy amit a pártcsalád kimondott, azt nem lehet félvállról venni. Egy belső dokumentum szerint a Fidesznek meg kell értenie, hogy nagy politikai károkat okozott a Brüsszel elleni hadjárattal. Az EPP egyúttal arra szólított fel, hogy tisztázzák a jogi kérdéseket a CEU budapesti működése érdekében. Orbán súlyos csapást szenvedett el. Weber azon aggódott, hogy a fellépést úgy tekintik majd, mintha Nyugat-Európa Kelet ellen fordulna, de egyre nagyobb nyomán nehezedett rá, hogy végre cselekedjen. Az uniós jog egyik professzora úgy ítéli meg, hogy Orbán boldog lesz, hiszen továbbra is belülről áshatja alá a Néppártot, továbbá élvezi annak mindegy előnyét, hogy formálisan a legnagyobb pártcsalád tagja, ám fenntartja a lehetőséget, hogy a választás után másik frakcióba üljön át. A francia jobboldali Le Figaro megállapította, nagyon élénk vita zajlott az EPP ülésén. Különösen az olasz, a cseh, a szlovén és a romániai delegáció védte hevesen Orbánt, ám Joseph Daul néppárti elnök minden súlyát bevetette, még a lemondását is belengette. Igen keményen lépett fel Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke is. A lap egy EP képviselőt idézett, aki szerint Orbánnal szemben már egy éve keményen fel kellett volna lépni, amikor a CEU-t vette célba. A liberális Le Monde egy 2004-ben összeházasodott párhoz hasonlította a Fidesz és az EPP viszonyát, amely képtelen elválni. Orbán ugyan azzal fenyegetőzött, elhagyja a néppártot, ezt mégsem tette meg. A lap egy forrása szerint azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a kizáráshoz nem volt meg a kellő többség. Ezért vetette fel Joseph Daul a kompromisszumos megoldást.