betegség;Venezuela;krízis;gyógyszerhiány;

2017-12-12 06:31:00

Piaci kofák árulják a gyógyszereket

A zöldségek, gyümölcsök mellett már orvosságot is lehet vásárolni az utcai árusoktól a politikai-gazdasági krízissel küzdő latin-amerikai országban. Az üzlet szakértők szerint igen veszélyes.

Az élete kerülhet veszélybe annak, aki megbetegszik – még akkor is, ha a kór nem halálos. Venezuelában ugyanis minden eddiginél súlyosabb a gyógyszerhiány: a helyi szakszövetség figyelmeztetése szerint a készítmények 85 százalékát nem lehet sehol sem fellelni.

A 31 milliós országban – ahol a gyógyszerekhez hasonlóan az alapélelmiszerek is hiányoznak a polcokról – ennek eredményeképp a feketepiacon elégítik ki a növekvő keresletet. A betegek száma ugyanis sajnos nem csökken, épp ellenkezőleg, hiszen a szegényes táplálkozásnak súlyos egészségügyi következményei vannak.

Az AFP tudósítása szerint azok a venezuelaiak, akik nem a közösségi oldalakon adnak fel „hirdetést” egy-egy gyógyszer után kutatva, általában a helyi piacokon keresgélnek.

„Itt sikerült megtalálnom azokat a vitaminokat, amelyeket a memóriám miatt kell szednem” – nyilatkozta a hírügynökségnek Marisol Salas, akinek egy stroke következtében romlott az emlékezőtehetsége. Az 56 éves nő a San Cristobal-i központi buszállomás közelében, egy utcai árusnál vásárolta meg a vitaminjait. Körülötte a várakozók vérnyomás-szabályozó gyógyszerek és fogamzásgátlók után érdeklődtek. „Az utóbbi időben sokan kerestek nálam epilepszia elleni készítményeket” – mondta a 30 éves eladó, Antuam López, aki a zöldséges stand árukészletét bővítette a közelmúltban gyógyszerekkel.

A nyugdíjasok is menekülnek
Az élelmiszer-, s különösen a gyógyszerhiány azt a korosztályt is emigrációra készteti, amelynek tagjai többnyire mást sem akarnak, csak nyugalomban élni az országban, amelyet ismernek és szeretnek. Mostanság azonban idős személyek is mind gyakrabban döntenek úgy a gyermekek vagy unokák unszolására, hogy hátat fordítanak Venezuelának. A The New York Times helyszíni tudósítója olyan 70-es, 80-as éveikben járó emberekkel beszélt, akik többek között hanyatló egészségük miatt döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. Ők nyugdíjasként kénytelenek új életet kezdeni.

A feketepiac csak részben elégíti ki az igényeket, hiszen az itt található pirulák jó részét a kórházakból lopják el az egészségügyi dolgozók, ami azt jelenti, hogy így az intézmények készletei is rohamosan apadnak. A másik forrás a szomszédos Kolumbia: sokan innen hozzák be a gyógyszereket.

Ahogy az a csempészárukkal lenni szokott, a csomagolás olykor sérült, koszos vagy épp hiányos. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezeknél a termékeknél a nem makulátlan körülmények rendkívül veszélyesek, hiszen már az is negatívan módosíthatja egy gyógyszer hatását, ha nem kellőképpen száraz és hűvös helyen tárolják. Márpedig a piacon, a venezuelai forróságban és párában hevernek a készítmények.

Nicolás Maduro elnöknek csupán annyi hozzáfűznivalója volt a jelenséghez, hogy – mint általában a politikai-gazdasági válságért – a gyógyszerhiányért is az Egyesült Államokat tette felelőssé, a szocialista politikus szerint ugyanis egy amerikai összeesküvés miatt alakult ki a jelenlegi helyzet.

Az EU az eltiltott ellenzék mögött áll
Szerdán adják át Strasbourgban a Szaharov-díjat, amelyet októberben ítéltek oda „a venezuelai demokratikus ellenzéknek”. Különösen aktuálissá vált az elismerés, hiszen Nicolás Maduro, a vasárnapi helyhatósági voksolás után, amelyen megválasztották az ország polgármestereit, bejelentette: azok a pártok, amelyek nem vettek részt, nem indulhatnak a 2018-as megmérettetésen. Ezzel gyakorlatilag kizárta az ellenzéket. A főbb kormányellenes csoportok ugyanis bojkottálták a vasárnapi választásokat, mert azt állítják, hogy a választási rendszer csalásra épül. Ennek tükrében különösen fontos, hogy az Európai Parlament (EP) rangos elismerésével az ellenzéket támogatja. Az elismeréssel Andrej Szaharov szovjet fizikus – a hidrogénbomba atyja – és ellenzéki örökségének állítottak emléket közel két évtizede. Az 1988-ban alapított díjat olyan egyéneknek és szervezeteknek ítélik oda, akik az emberi jogokért és a gondolatszabadságért folytatott harcnak szentelik az életüket. A szerdai díjátadón Julio Borges, a jogköreitől tavasszal megfosztott, ellenzéki többségű nemzetgyűlés elnöke veszi át az elismerést.