Környezetét szennyezve fűt a magyar lakosság

Publikálás dátuma
2017.12.12 06:16
Fotó: Shutterstock
Fotó: /
Hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti.

A WWF Magyarország felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi helyhatóságok 22 százaléka.

A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60 százalékuk próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.

"Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség" - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője. A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vannak sokkal szerencsésebb kezdeményezések is: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.

„A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40 százalékos, de akár 60-65 százalékos energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.

„A távhő kiépítése - habár költséges - a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer. A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként” – hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke.

Szerző
2017.12.12 06:16

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01