Tovább nőttek a fizetések

Bruttó 295 800 forint volt az átlagkereset októberben, a január–októberi időszakot tekintve pedig 291 400 forint, vagyis az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó keresetek 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH.

Az adatokból az is kiderül, hogy – a közfoglalkoztatottakat nem számolva - a költségvetési szférában már a bruttó és a nettó bérek is magasabbak, mint a versenyszférában. Előbbi területen dolgozók az idén január-októberben bruttó 311 100 forintot kerestek, amiből 206 900 forintot vittek haza, míg a vállalkozásoknál dolgozók bruttó 304 500, nettó 202 500 forintot kaptak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kimagasló béremelkedés a minimálbér és garantált bérminimum emelésének, az adócsökkentéseknek, a versenyszféra növekvő munkaerő keresletének és a közszféra életpálya programjainak köszönhető. Hozzátette: január 1-től a minimálbér 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedik, ami további bruttó 8-9 százalékos bérnövekedést eredményezhet jövőre.

A banki elemzők szintén további érdemi, bár az eddigieknél visszafogottabb ütemű béremelkedésre számítanak 2018-ban. Horváth András, a Takarékbank elemzője a szakemberhiány és további bérminimum-emelések miatt átlagosan 9 százalékos béremelést vár. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy látja: a bruttó és nettó béreknél elképzelhető a 10 százalék feletti növekedés, a nettó reálbérnél viszont - az infláció miatt - 8 százalék körüli emelkedésre számít. A növekedés ugyanakkor hosszú távon csak akkor fenntartható, ha a termelékenység is javul, azaz hatékonyabbá válnak a vállalatok – hangsúlyozta. Ha ez nem tart lépést a fizetések emelkedésével, az rontja a magyar gazdaság versenyképességét. A beruházási adatokból látható, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt.

Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter arra mutatott rá: a mostani adat némileg csalódás, hiszen egy június óta tartó trend tört meg azzal, hogy 13 százalék alá csökkent a bérdinamika. Ennek oka, hogy a korábbi hónapokhoz képest jelentősen mérséklődött a nem havi rendszerességű juttatások emelkedése: az előző két hónap 30-40 százalékos bővülése helyett októberben csupán 7 százalékot mért a KSH ezen a téren.

A Világgazdaság által idézett fizetések.hu adatai szerint egyébként a magyar munkavállalók 13 százaléka kap 13. havi bért, átlagosan bruttó 270 ezer forint értékben, bónuszban pedig minden negyedik hazai dolgozó részesül: átlagosan 235 ezer forint értékben.

Szerző

Egy paksi bővítés árát vitte el a korrupció

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:22
Shutterstock illusztráció

Összesen 151 457 közbeszerzési szerződést dolgozott fel a Corvinus Egyetem Korrupciókutató Központja, és ezekből arra a következtetésre jutottak, hogy akár a paksi bővítés árát is elérheti az az összeg, ami 2009 és 2016 közötti időszakban elfolyhatott. A 444.hu által ismertetett tanulmányból kiderült, hogy a közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, és ez azt jelenti, hogy 2090 - 3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki uniós, vagy hazai forrásból a magyar állam. Másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel. A kutatók ezt egyenesen "perverz helyzetnek" nevezték, hogy az EU-s pénzből finanszírozott állami beszerzések esetében minden vizsgált szempont szerint nagyobbak voltak a korrupciós kockázatra utaló, és a túlárazásra utaló jelek, mint a költségvetésből fizetetteknél. Szerintük az uniós támogatások egyértelműen korruptabbá tették Magyarországot.

Az is kiderült, amikor EU-s pénzből pályáztatott az állam, ott jellemzően kisebb volt a verseny, míg a tisztán hazai finanszírozású munkák során. Ez a különbség 2016-ra - az új törvény miatt - eltűnt. Főleg a kisebb értékű EU-s pályázatokon nőtt meg az indulók száma, a nagyértékű pályázatoknál azonban továbbra sem jellemző a verseny. 2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál csak egyetlen jelentkező volt, ami magas korrupciós kockázatra utal. Úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, hogy azon alig tudjon részt venni valaki, vagy eleve meghívásos kiírásokról van szó. A nem nyilvános pályázatok aránya egyébként 2016-ban jóval magasabb volt, mint 2015-ben, ami szintén a korrupciós kockázat növekedését jelenti.

Míg a 2009-2010-es periódusban a közbeszerzések 9 százalékánál fordult elő, hogy az állam által becsült költségnél olcsóbban végezték el a nyertesek a munkát, addig 2014-2015-ben már csak a beszerzések 1 százalékánál lehetett ilyen kedvező fejlemény. 2016-ban itt is volt egy kicsi javulás, az arány 1,8 százalékra emelkedett, ám még így sem közelítette meg az évtized eleji arányt.

Szerző

Orbánék szénbenzinálmai

Publikálás dátuma
2017.12.21. 06:21
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A kormány elégetés nélkül hasznosítaná a hazai szénkészleteket. Terveik még igen ellentmondásosak, de tanulmány készül.

Megőrizve szakadna el a széntől az Orbán-kormány – körülbelül így foglalható össze az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) tegnapi sajtótájékoztatója. A szaktárca most a szénkészletek jövőbeni hasznosítását taglaló tanulmány kidolgozásával bízta meg a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ). Nem lesz könnyű: mint arra Aradszki András energiaügyért felelős államtitkár is utalt, Magyarország csatlakozott a 2050-re teljesen szénmentes energiatermelést megcélzó párizsi klímaegyezményhez. Az államtitkár szerint továbbra is érvényes a 2011-ben elfogadott, a hazai szénkészleteket fontosnak feltüntető energiastratégia, hisz azok az energiabehozatal-csökkentést szolgálják. Ugyanakkor a „szénhasznosítás szerepe változik”, aminek követése „befolyásolhatja” az energiastratégiát is – fogalmazott. Céljuk most a készletek mennyiségének, minőségének és gazdasági hasznosíthatóságának felmérése. Az ellentmondásokat a felszólalók óvatos megfogalmazásokkal igyekeztek tompítani. Zelei Gábor MBFSZ-elnök 8,6 milliárd tonna ismert szénvagyonról számolt be, amiből az elmúlt 200 év során mindössze másfélmilliárdot hoztak a felszínre, vagyis a készlet még több száz évre elegendő lehet. (Eszerint tehát azért már ma is vannak pontos adataik.) Az anyag elkészítésére kapott állami támogatásból "adatbázist építenek". Zelei Gábor lehetséges hasznosításnak nevezte például a vegyipari tisztaszén-eljárást.

Riz Gábor, Ózd fideszes országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: az általa képviselt térség eddig bányászatból élő lakói „megértik” a környezetvédelmi célokat, de világosan szeretné látni a jövő irányait. Polics József, Komló polgármestere hozzátette: térségük fejlődése eddig kizárólag a bányászatra alapult, így számukra is fontos egy, a környezetvédelmi előírásokat teljes mértékben figyelembe vevő, a világ folyamataihoz alkalmazkodó jövőkép. Mindhárman kiemelték az oktatás megújításának fontosságát.

Az energiastratégia hat évvel ezelőtti elfogadásához képest igencsak megkésettnek tartja a szénhasznosítással kapcsolatos tanulmánykészítést Holoda Attila volt energiaügyi helyettes államtitkár, az Aurora Energy ügyvezetője. Ez már csak azért is döntő, mivel az akkor még működő, a vizsgálatok, az oktatás alapját jelentő szénbányákat mára bezárták. Ráadásul az adatok a szakhivataloknál ma is fellelhetőek. Így az is tudható, hogy a valójában 6,5 milliárd tonna kitermelhető szénvagyont a minél jobb megtérülés és a minél kisebb társadalmi hatás alapján milyen sorrendben lehetne felszínre hozni. A tisztaszén-eljárás szénhidrogének, így például benzin előállítására is lehetőséget teremt. Ennek környezetszennyező hatása valóban csekély. Igaz, a világ ezzel kapcsolatos fejlesztései még ma is sok esetben kudarccal végződnek: Magyarország japánokkal kialakított e tárgyú együttműködése is elhalt, csakúgy, mint középszintű bányászképzésre vonatkozó, néhány évvel ezelőtti kísérlet. Nem csoda, hisz a tanulók előtt nincs jövőkép – jegyezte meg Holoda Attila. A szakértő utalt arra is, hogy az állam által kiírt szénbányászati koncesszióra nem akadt jelentkező: a tényleges fejlesztésekhez állami támogatást és ösztönzőket sürgetett; addig ezek csak „hangzatos szavak” - fogalmazott.

Mészáros Lőrinc lignitje már jó?
Aradszki András nem adott egyértelmű választ arra a kérdésünkre, hogy a – napokban Orbán Viktor falubelije, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-vállalkozó áttételes tulajdonába került, szénalapú - Mátrai Erőmű kap-e engedélyt tervezett új lignitblokkjára. Mint megjegyezte: nehezen tudja elképzelni, hogy a Mátrai Erőmű fontos ellátási szerepe „a közeljövőben” megváltozna.
Holoda Attila kérdésünkre minden környezetvédelmi szabály betartása mellett is lehetségesnek tartaná egy ilyen új egység gazdaságos működtetését. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global tegnap azt is bejelentette, hogy az érdekeltségi körébe tartozó Status Capital tőkealapja, a Status Energy megvásárolta a Mátrai Erőmű területén biomassza (fa-) és hulladékhasznosítást végző Geosol Kft.-t.

Szerző