Bruttó 295 800 forint volt az átlagkereset októberben, a január–októberi időszakot tekintve pedig 291 400 forint, vagyis az év első tíz hónapjában a bruttó és a nettó keresetek 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a KSH.
Az adatokból az is kiderül, hogy – a közfoglalkoztatottakat nem számolva - a költségvetési szférában már a bruttó és a nettó bérek is magasabbak, mint a versenyszférában. Előbbi területen dolgozók az idén január-októberben bruttó 311 100 forintot kerestek, amiből 206 900 forintot vittek haza, míg a vállalkozásoknál dolgozók bruttó 304 500, nettó 202 500 forintot kaptak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kimagasló béremelkedés a minimálbér és garantált bérminimum emelésének, az adócsökkentéseknek, a versenyszféra növekvő munkaerő keresletének és a közszféra életpálya programjainak köszönhető. Hozzátette: január 1-től a minimálbér 8, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedik, ami további bruttó 8-9 százalékos bérnövekedést eredményezhet jövőre.
A banki elemzők szintén további érdemi, bár az eddigieknél visszafogottabb ütemű béremelkedésre számítanak 2018-ban. Horváth András, a Takarékbank elemzője a szakemberhiány és további bérminimum-emelések miatt átlagosan 9 százalékos béremelést vár. Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője úgy látja: a bruttó és nettó béreknél elképzelhető a 10 százalék feletti növekedés, a nettó reálbérnél viszont - az infláció miatt - 8 százalék körüli emelkedésre számít. A növekedés ugyanakkor hosszú távon csak akkor fenntartható, ha a termelékenység is javul, azaz hatékonyabbá válnak a vállalatok – hangsúlyozta. Ha ez nem tart lépést a fizetések emelkedésével, az rontja a magyar gazdaság versenyképességét. A beruházási adatokból látható, hogy több vállalkozás már gépek beszerzésével igyekszik pótolni a hiányzó és dráguló munkaerőt.
Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter arra mutatott rá: a mostani adat némileg csalódás, hiszen egy június óta tartó trend tört meg azzal, hogy 13 százalék alá csökkent a bérdinamika. Ennek oka, hogy a korábbi hónapokhoz képest jelentősen mérséklődött a nem havi rendszerességű juttatások emelkedése: az előző két hónap 30-40 százalékos bővülése helyett októberben csupán 7 százalékot mért a KSH ezen a téren.
A Világgazdaság által idézett fizetések.hu adatai szerint egyébként a magyar munkavállalók 13 százaléka kap 13. havi bért, átlagosan bruttó 270 ezer forint értékben, bónuszban pedig minden negyedik hazai dolgozó részesül: átlagosan 235 ezer forint értékben.
