Orbán: uniós pénz nélkül is megy

A kormányfő szerint az uniós pénz nem csodaszer, a magyar gazdaság motorját a magyar dolgozók hajtják

Senki pénzére nem vagyunk rászorulva, az ország a saját lábán áll: a gazdaság motorját nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek hajtják - így vélekedett szokásos péntek reggeli rádiószózatában Orbán Viktor. A kormányfő szerint ugyanis az uniós pénz nem csodaszer, és nem ajándék, sokat fizetünk be, és komoly forrásokhoz jutunk. A nagy nemzetközi cégek komoly profitot termelnek az országban, a profit egy részét pedig elviszik. A nyugat-európai országok pedig keresnek rajtunk, ezért szerinte nem érdemes a magyaroknak "kalaplevéve, kezükben a kalapot szorongatva" állni. A magyar gazdaságot lehet működtetni uniós források nélkül, a gazdaság motorja nem az uniós pénz, hanem a magyar dolgozó emberek. Ehhez még hozzáfűzte, hogy szerinte a gazdaságpolitikánk rugalmas, tehát bármikor tudna alkalmazkodni egy új helyzethez, ha például az uniós források rendszere megváltozna. Hogy most számol az uniós pénzekkel az ország, az természetes, de ha nem érkezne pénz, akkor a gazdaságpolitikánkat hozzáigazítanánk az új helyzethez - fejtegette Orbán Viktor.

A miniszterelnök nem az igazmondásáról híres - így értékelte ezt a valóságtól elrugaszkodott véleményt lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ehhez hozzáfűzte, hogy Orbán Viktortól mindig is távol állott a számadatok reális értékelése. Ma ugyanis az a helyzet, hogy ha a felére csökkennének a magyar gazdaságot támogató uniós források, amelyek jelenleg az éves GDP 4-4,5 százalékát teszik ki, akkor egyáltalán nem lenne mérhető gazdasági növekedés. Az idei várható és a jövő évre tervezett hazai gazdasági bővülés 3,8 százalék körül alakul, vagyis nem éri el annak támogatásnak a mértékét, amelyet Brüsszeltől kapunk. Ezzel a külső forrással csak most, 2017-ben értük el a gazdasági fejlettségi szintet, ahol már 2008-ban tartottunk.

Teljes mértékben cáfolja a miniszterelnök kijelentését az MNB e heti Inflációs jelentése: "Az elkövetkező évek gazdasági növekedésében jelentős szerep jut az európai uniós forrásokból társfinanszírozott beruházásoknak." Vizsgálatuk során megállapították: " A támogatások egyértelműen pozitív hatással vannak a kedvezményezettvállalatokra: hatásikra nő a foglalkoztatotti létszám, az árbevétel, a megtermelt hozzáadott érték, és egyes esetekben az üzemi eredmény is. A támogatások nemcsak a kedvezményezettekre, hanem tovagyűrűző hatásokon keresztül a gazdaság többi szereplőjére is jelentős hatást gyakorolnak" - írták a jegybank stábjának tagjai.

Csepreghy: Fontos, hogy mekkora az uniós források aránya

A Portfoliónak nyilatkozó Csepreghy Nándor, a Mineszterelnökség miniszterhelyettese szerint: "A növekedés stabilizálása kapcsán fontos., hogy mennyi az állami beruházásokon belül az uniós források aránya. Meg merem kockáztatni, hogy 2010-ben az összes érdemi beruházás EU-s finanszírozású volt. Most nagyjából 60 százaléknál tartunk úgy, hogy közben növekszik a gazdaság. Lehet azon vitatkozni, hogy növekedhetne-e jobban, de mennyivel jobb, hogy azon vitatkozunk, hogy mennyivel növekszik, mint azon, hogy van-e egyáltalán növekedés vagy nincs. Másrészt a banki finanszírozásról se feledkezzünk meg. Most, amikor még sok az ingyenpénz a piacon, addig az olcsó pénzre nincs feltétlenül nagy kereslet."