Paks 2 - Elindult a lekenyerezés

Publikálás dátuma
2017.12.22 19:16
Az atomerőmű blokkvezénylő terme. FOTÓ: Molnár Ádám

A papírformától eltérően nem egy orosz cég, hanem egy amerikai-francia konzorcium nyerte Paks 2. első komoly tenderét. Az eredményhirdetés – amellyel gondosan kivárták, amíg az Európai Bizottság dönt a beruházásról – valójában azt jelzi: a kormánynak a vártnál is súlyosabb árat kell fizetnie az uniós jóváhagyás fejében.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet beszámolt, az amerikai érdekeltségű GE Hungary Kft. és a francia Alstom konzorciuma nyerte az első nagyobb volumenű közbeszerzést a paksi bővítési beruházásban. Így a GE szállítja a majdani 5-ös és 6-os új blokkok 1200 megawattos turbináit, összesen nettó 793,8 millió euró (mintegy 250 milliárd forint) értékben. A döntés két furcsa elemet is tartalmaz. Egyrészt volt orosz pályázó is, a szentpétervári Szilovije Masini, mégis nyugati cégek kapták az üzletet. Másrészt a fővállalkozó-generálkivitelező szó nélkül tudomásul vette a döntést – annak ellenére, hogy az orosz pályázót kizárták –, ami azt sejteti, hogy valamilyen alku állhat a háttérben.

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője – aki korábban az atomerőmű-építés beruházási tenderének elmaradása miatt uniós eljárást kezdeményezett – a Facebookon úgy kommentálta a lépést: „Mindazoknak, akik meglepődtek, hogy nem orosz cég nyerte a paksi turbina-tendert: pontosan ennek kellett történnie. A Paks 2 körüli nagy megállapodás lényegi eleme, hogy jelentős európai és esetleg amerikai cégeket is beengednek a projektbe. Ezzel vették meg az Európai Bizottság jog határait feszegető hozzájárulását. Már évekkel ezelőtt három cég részvételét valószínűsítettem a beruházásban a megállapodás eredményeként: a Siemens, az Areva Germany és az Alstom. A mostani közbeszerzést, láss csodát, ki nyerte? A GE és az Alstom konzorciuma. Minden a menetrend szerint halad. Az egész korrupt gépezet zavartalanul zakatol.”

Jávor véleménye többnek tűnik összeesküvés-elméletnél. Egyrészt az a tény, hogy a Szilovije Masin-t kizárták, arra utal: az orosz vállalkozás jobb ajánlatot adott az amerikai párosnál – máskülönben elegendő lett volna, ha egyszerűen a a legjobb ajánlat nyer, ehhez kizárásra nem lett volna szükség. Másrészt a Magyar Nemzet is emlékeztetett rá, hogy hónapokon át, többszöri elnapolással húzták a pályázat eredményhirdetését. A lap nem nevezte meg az okot, de a Népszava információi szerint egészen addig múlatták az időt, amíg le nem járt a beruházási tender elmaradásával kapcsolatos európai bizottsági döntés bírósági megtámadhatóságának határideje. Mivel az Európai Unió Bíróságához fordulni vagy egy másik uniós tagállamnak, vagy egy piaci versenytársnak van lehetősége, a háttéralkuval kizárták, hogy a GE vagy az Alstom támadja meg a bírósági döntést, és amikor letelt a határidő, megkötötték azt az üzletet a nyertesekkel, amelynek révén az Orbán-kormány megkezdi a törlesztést a brüsszeli engedékenységért, illetve a Roszatom vetélytársainak háttérbe húzódásért. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy már a kérdéses jogalapú beruházás első nagyobb részlete is jelentős politikai felárral, az indokoltnál drágábban valósul meg a kormány manőverei miatt.

Négyes blokk, plusz húsz év
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kérelmére húsz évvel meghosszabbította a paksi atomerőmű 4. blokkjának üzemeltetési engedélyét az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). A határozat indoklása szerint nincs olyan körülmény és ismert kockázati tényező, amely kizárná a tervezett üzemidőn túli üzemeltetést és veszélyeztetné a hosszú távú biztonságot.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.