A magyar gazdaság a következő években is kiegyensúlyozott és fenntartható pályán, dinamikusan bővül majd, stabil költségvetés, folyamatosan csökkenő államadósság és magas foglalkoztatottság mellett – ez áll a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán megjelent, a 2017-2021-es időszakra vonatkozó prognózisában. Az Unió felől érkező forrásbeáramlás az előrejelzési horizont egészében magas maradhat - írják, és az idei 4,1 százalékos bővülés után jövőre 4,3, majd folyamatosan csökkenő, de még 2021-ben is 3,6 százalékos GDP-t várnak.
Már az államadósság csökkentés eddigi ütemének fenntartása is nehézségekbe ütközik a következő években - hívta fel a figyelmet a Népszava érdeklődésére Katona Tamás. Az egyetemi tanár utalt arra, hogy feltehetően a paksi bővítés miatt már több állampapírt bocsátanak ki, a hozamok várhatóan nőni fognak, így ismét nagyobb lesz a mérséklődő pályára állt költségvetési kamatteher. Az előrejelzés ennek elleplezésére is szolgál, úgy, hogy az idei viszonylag kedvező adatok évekre előrevetíti.
A dokumentum felsorolja a 2017-es év konjunktúrára utaló jeleit, a beruházásokat, kiemelve - a GDP tekintetében egyébként nem meghatározó - lakásépítéseket, az uniós forrásfelhasználás fokozatos felfutásának, valamint a nagyvállalatok kapacitásbővítéseit, és a munkanélküliségi ráta látványos csökkenését is. Ugyanakkor a prognózis a címével ellentétben főleg a 2017-es eredményekkel és a 2018-as várakozásokkal foglalkozik, az ezt követő éveket elintézi azzal, hogy a jelenlegi kedvező folyamatok minden további nélkül fennmaradnak.
Ebben a sommás megállapításban azonban kételkedik a lapunk által megkérdezett Róna Péter. Az Oxfordi Egyetem tanára kételkedik például abban, hogy "előretekintve a belföldi kereslet élénkülésével párhuzamosan a külkereskedelem többlete mérséklődhet, bár ezt idővel ellensúlyozzák az exportorientált vállalatok kapacitásbővítései". Róna Péter szerint ugyanis a magyar gazdaság rövid távú jövője attól függ, hogy megfelelő mértékű külkereskedelmi többletet tudunk-e elérni, ami korántsem bizonyos. A külkereskedelmi mérleg könnyen negatívvá is válhat. A GDP arányos, 3 százalék alatti államháztartási hiányt viszont biztosan tartani tudjuk, mert a szociális ellátások megszorításának növelésével ez megoldható.
A dokumentum hibájának tartja Róna Péter, hogy nem számol azzal, hogy minden tőkecentrumban vagy már volt alapkamatemelés, vagy a közeljövőben várható. Mivel az MNB nem készül ilyen lépést tenni, éppen az export támogatása érdekében, a forint árfolyamának a gyengülése várható, bár a belföldi infláció alacsony marad, azonban külföldről érkező hatások miatt ez nem sokáig marad így.
