Derűs, de felületes jövőt lát az NGM

A magyar gazdaság a következő években is kiegyensúlyozott és fenntartható pályán, dinamikusan bővül majd, stabil költségvetés, folyamatosan csökkenő államadósság és magas foglalkoztatottság mellett – ez áll a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán megjelent, a 2017-2021-es időszakra vonatkozó prognózisában. Az Unió felől érkező forrásbeáramlás az előrejelzési horizont egészében magas maradhat - írják, és az idei 4,1 százalékos bővülés után jövőre 4,3, majd folyamatosan csökkenő, de még 2021-ben is 3,6 százalékos GDP-t várnak.

Már az államadósság csökkentés eddigi ütemének fenntartása is nehézségekbe ütközik a következő években - hívta fel a figyelmet a Népszava érdeklődésére Katona Tamás. Az egyetemi tanár utalt arra, hogy feltehetően a paksi bővítés miatt már több állampapírt bocsátanak ki, a hozamok várhatóan nőni fognak, így ismét nagyobb lesz a mérséklődő pályára állt költségvetési kamatteher. Az előrejelzés ennek elleplezésére is szolgál, úgy, hogy az idei viszonylag kedvező adatok évekre előrevetíti.

A dokumentum felsorolja a 2017-es év konjunktúrára utaló jeleit, a beruházásokat, kiemelve - a GDP tekintetében egyébként nem meghatározó - lakásépítéseket, az uniós forrásfelhasználás fokozatos felfutásának, valamint a nagyvállalatok kapacitásbővítéseit, és a munkanélküliségi ráta látványos csökkenését is. Ugyanakkor a prognózis a címével ellentétben főleg a 2017-es eredményekkel és a 2018-as várakozásokkal foglalkozik, az ezt követő éveket elintézi azzal, hogy a jelenlegi kedvező folyamatok minden további nélkül fennmaradnak.

Ebben a sommás megállapításban azonban kételkedik a lapunk által megkérdezett Róna Péter. Az Oxfordi Egyetem tanára kételkedik például abban, hogy "előretekintve a belföldi kereslet élénkülésével párhuzamosan a külkereskedelem többlete mérséklődhet, bár ezt idővel ellensúlyozzák az exportorientált vállalatok kapacitásbővítései". Róna Péter szerint ugyanis a magyar gazdaság rövid távú jövője attól függ, hogy megfelelő mértékű külkereskedelmi többletet tudunk-e elérni, ami korántsem bizonyos. A külkereskedelmi mérleg könnyen negatívvá is válhat. A GDP arányos, 3 százalék alatti államháztartási hiányt viszont biztosan tartani tudjuk, mert a szociális ellátások megszorításának növelésével ez megoldható.

A dokumentum hibájának tartja Róna Péter, hogy nem számol azzal, hogy minden tőkecentrumban vagy már volt alapkamatemelés, vagy a közeljövőben várható. Mivel az MNB nem készül ilyen lépést tenni, éppen az export támogatása érdekében, a forint árfolyamának a gyengülése várható, bár a belföldi infláció alacsony marad, azonban külföldről érkező hatások miatt ez nem sokáig marad így. 

Szerző

Uniós energiaködösség

Publikálás dátuma
2017.12.28. 06:20
MI MENNYI? - A csekkeken megjelenő áram- és gáztarifák jelenleg nem a valós piaci árakat mutatják FOTÓ: HÁRS KATA
Az energiaminiszterek új, közös-ködös álláspontja némi elmozdulást mutat a központi tarifák – Magyarország által is szorgalmazott - fenntartása felé.

Ahány érdek, annyiféleképpen magyarázható az Európai Unió energiaminisztereinek múlt heti piaci javaslatcsomagja. Ezt számos, akár szöges ellentétet mutató értelmezés is bizonyítja. Az Európai Bizottság múlt év végi, „tiszta energia minden európainak” című, avagy „téli” csomagja alapvetően a megújulóenergia-hasznosítás elterjesztését, a takarékosságot, a versenyképes, piaci árakat, a háztartások gyors alkalmazkodóképességét és a tagállami rendszerek valamiféle egységesítését célozta. Ennek örvén, mintegy mellékesen, a lakossági árampiacon, bizonyos eseteket leszámítva, megtiltották volna a kormányzati ármegállapítást, a szegények számára más támogatásokat javasolva. A Fidesz ezt felnagyítva fújt riadót, a csomagot – teljességgel alaptalanul – úgy bemutatva, hogy „Brüsszel betiltaná a rezsicsökkentést”. Pedig az EU-s javaslat kifejezetten az energiakiadások mérséklését célozta, csak nem központi árdiktátumokkal, hanem piaci alapon. Sokak szerint az uniós felvetés már ma is alacsonyabb lakossági rezsit eredményezne nálunk az Orbán-kabinet által folyamatosan „megvédett” szintnél. Forrásaink azért is furcsállották a magyar felhorgadást, mert a brüsszeli rend számos lehetőséget biztosít az ilyen – eredendően se rossz - szándékok felhígítására vagy akár elszabotálására. (Utóbbira az Orbán-kabinet számos példát mutat.)

A múlt héten is erre láttunk példát: a soros elnökséget betöltő észtek egy kompromisszumosnak szánt javaslatot fogadtattak el az energiaminiszterekkel. A tekintetben, hogy ez mégis miben áll, még az EU saját közlései is ellentmondásosak, nem hogy az értékelések. Maga Brüsszel változatlanul azt emeli ki, hogy a javaslat a műszaki fejlődést, a jövő érdekeit, valamint a piaci és a szociális szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Közleményük egy kitétele szerint az államok ideiglenesen fenntarthatnák a központi árakat az energiaszegényeknek. A tényleges javaslat viszont – a bevezető egy hivatkozását leszámítva - ezt tételesen már nem tartalmazza. A szöveg inkább úgy értelmezhető, hogy lakossági áramár központi meghatározása csakis „arányos és ideiglenes” lehet. Azt azonban, hogy ez mit fed, hiába keresnénk. Szakértőnk az egyik legkézzelfoghatóbb változásnak azt tartja, hogy a szövegből kikerült a hatósági ár fenntartásával szembeni EU-s vétójog. Abban viszont Brüsszel köti az ebet a karóhoz, hogy ha egy kormány – javaslatuk ellenére – maga szabná meg a lakossági villanyárakat, ezt semmiképp nem terhelheti át az áramcégekre (pontosabban a nagykereskedőkre - Magyarországon a rezsi változatlanságából eredő haszon és kár egyaránt az energiacégeknél jelentkezik). A legtöbb értelmezés szerint ez csak úgy érhető el, ha tőzsdei áremelkedéskor a kormány a nagykereskedők számláját – a háztartási tarifák szinten tartása mellett – közpénzből pótolja ki. Szakértőnk ugyanakkor ezt az állami támogatás uniós tilalmára hivatkozva vitatja. (Megjegyzendő: Magyarországon 2004-2011 között már működött először általános, majd rászorultsági alapú gázártámogatás, évi akár közel háromszázmilliárdos közpénzigénnyel, ám ezt az EU és az IMF akkor betiltotta.)

A mostani javaslat tehát az eddig is bőven rendelkezésre álló kijátszási eszközökön túl még továbbiakat ad az Orbán-kormány kezébe annak érdekében, hogy a piactól függetlenül maga határozhassa meg (akár, mint most, az indokoltnál magasabban) a lakossági rezsiszintet. Ráadásul e dokumentumot, ami legkorábban 2020 körül léphet életbe, annak elfogadása előtt még az Európai Parlament is ízekre szedheti. Mi több: Magyarországon az egész még így is csak elvi kérdés. Az energiaszektornak ugyanis egyre nagyobb szelete állami. Így az EU által oly erősen védett áramnagykereskedő is. A különböző belső tarifák alakítgatásával, vagy akár szándékosan hátrányos szerződések kötésével az Orbán-kabinetnek számos lehetősége adódik arra, hogy rezsiszándékai terheit továbbra is a kevéssé tiltakozó állami szereplőkkel nyelesse le.

Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre az illetékes nemzeti fejlesztési tárcától nem kaptunk választ.

Szerző

Perek sokaságára készülhet az Apple

Publikálás dátuma
2017.12.27. 15:17
AFP fotó
A kaliforniai cég elismerte, szándékosan lassítja a régebbi iPhone-okat - informál az Euronews.

Igaz, indoklásképp azt is hozzátették: mindezt azért azért, hogy az öregedő akkumulátorok tovább tartsanak. A felhasználókat ez azonban nem győzte meg, egyre többen viszik perre az ügyet az Egyesült Államokban. Sőt, már Izraelben is beadtak egy 125 millió dolláros csoportos keresetet az Apple ellen, az iPhone-ok lassítása miatt. A felhasználók nehezményezik, hogy teljesen ki vannak szolgáltatva az Apple-nek. Tudniuk kellett volna a lassulás lehetőségéről, mielőtt döntenek a frissítés letöltéséről. A felperesek állítják, az Apple-nek egyértelmű érdeke az információk elrejtése, hogy a felhasználók újabb és drágább készüléket vegyenek a régebbi helyett. Az ügyben érintett modellek: az iPhone 6-, 6s-, az SE és az iPhone 7.

Szerző