Óriási különbségek országa

Publikálás dátuma
2017.12.28. 06:08
Shutterstock illusztráció.
Valamivel gyorsabban nőttek a keresetek a keleti megyékben, de százszor több új lakás épül a nyugati határszél közelében.

Több mint százezer forinttal többet visz haza havonta egy fővárosi dolgozó, mint az, aki Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében áll munkába. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a megyék társadalmi és gazdasági mutatóit feldolgozó adatsorából kiderül, hogy 2017 első három negyedévében Budapesten nettó 249 ezer forint volt az átlagkereset, a keleti határszélen azonban mindössze 139 ezer forintot vihettek haza a hó végén. A keresetek, de a többi gazdasági mutató – munkanélküliség, foglalkoztatottság, egy főre eső ipari termelés - területén is kirajzolódik két, gazdaságilag szinte elkülönült Magyarország határvonala. A jelentősen fejlettebb és jobban élő nyugati megyék – Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom illetve Pest és a főváros „termékeny félholdja” az egyik oldalon, – illetve az ország szegényebb déli és keleti megyéinek csoportja. Ha csak a kereseteket vesszük, úgy a KSH adatsora szerint 2017-ben némileg mérséklődött a különbség a főváros és a nyugati megyék valamint az ország szegényebb részei között, így Budapesten 10 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, míg a keleti és a déli végeken 13-16 százalékkal erősödtek a nettó bérek a tavalyihoz képest.

Ugyanakkor szinte minden más mutatóban nőttek a különbségek a legjobb és legrosszabb helyzetben lévő területek között. Így tovább nyílt az olló a megyék között a foglalkoztatottságban. Idén is a fővárosban volt a legmagasabb a foglalkoztatási ráta – 64,6 százalék – illetve ezt szorosan követte Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megye. Ezzel szemben Somogy volt a sereghajtó 52 százalékkal, ami ráadásul két százalékos romlás 2016-hoz képest, de ugyanígy 60 százalékos foglalkoztatottság alatt rostokol az ország többi része is. Ehhez idomul a munkanélküliség is: Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkát keresők aránya, itt mindössze a lakosság 1,4 - 1,5 százaléka állástalan, míg Baranyában és Szabolcs-Szatmár megyében a lakosok 7,8 százaléka volt munkanélküli. Szabolcs rossz helyzetébe azt is be kell kalkulálni, hogy némi javulást is fel tudott mutatni 2017-ben, hiszen tavaly még 9,1 százalék volt az állástalanok aránya. Ezzel szemben Baranyában és Somogyban tovább romlott a helyzet az idén.

Az egyes területek jólétének az egyik legfontosabb mutatója, hogy hány új ház épül a térségben. Ebben a kérdésben pedig üvöltő a különbség a nyugati és a keleti országrész között. Így, míg Győr-Moson-Sopronban az idei év első 9 hónapjában százezer lakosra 430 új lakás jutott, addig Nógrád megyében mindössze 4 új lakás épült, Borsod-Abaúj Zemplén megyében pedig csak 9. (Megjegyzendő, hogy a fővárosban is mindössze 95 új lakás épült százezer lakosra, azonban Budapesten óriási túlkínálat van használt lakásokból, így jóval alacsonyabb a zöldmezős ingatlanépítések aránya.) Kilóg ugyan a sorból, de a Balaton parti építkezések miatt érthető, hogy a harmadik legtöbb ingatlant - százezer lakosra 110 új lakást - a más gazdasági mutatókban elmaradottabb Somogy megyében építettek az idén.

Vállalkoznak a szabolcsiak, de csak kényszerből
Óriási ellentéteket lehet látni az ipari termelési adatokban is a jobb elhelyezkedésű nyugati megyék javára. Itt ezer lakosra 4-6 millió forintnyi ipari termelés jut. A győztes Győr-Moson, ahol több mint 6 milliós ipari termelés jut ezer emberre – míg a déli és a keleti végek megyéiben ennek töredéke, mindössze kilencszázezer-egymillió forint.
Ezzel ellentétes képet kapunk, ha azt nézzük, hány bejegyzett vállalkozás van ezer emberenként. Az ország „cégközpontja” a főváros, ahol ezer lakosonként 225 vállalkozás működik. Utána viszont Szabolcs-Szatmár következik 205 regisztrált céggel, és általában feltűnően sok, kétszázhoz közelítő vállalkozást találni a keleti határszél más megyéiben is. Ezek feltételezhetően többnyire kis vállalkozások, sokszor családi cégek.

Kínai energiabefektető jelent meg Kaposváron

Publikálás dátuma
2017.12.28. 06:06
Fotó: Molnár Ádám

Kínai befektető építené meg Közép-Európa legnagyobb napelemparkját Kaposváron. A beruházásról szóló hírt Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere jelentette be. A projektet fél éve készíti elő a város vezetése, a szándéknyilatkozatot már alá is írták a partnercéggel, mely a tíz legnagyobb kínai állami vállalat egyike. A tervek szerint a távol-keletiek huszonöt évre kétszáz hektárnyi területet bérelnének Kaposvártól, s itt építenék meg a nemcsak idehaza, hanem a környező országokban is egyedülálló méretű napelemparkot – az itt termelt energiából a város is részesülne, emellett a beruházás komoly iparűzési adóbevételt is hozna a megyeszékhelynek.

A jelenlegi legnagyobb hazai napelem-erőmű a hevesi Visonta mellett működik, a Mátrai Erőmű 6,5 milliárd forintba kerülő szolárparkját két éve helyezték üzembe, a 72 ezer napelem 16 MW energiát termel. A Dunántúl legnagyobb ilyen létesítményét négymilliárdból építették meg Pécsen, a 10 MW kapacitású fotovoltaikus erőmű 38 ezer elemből áll. Kaposváron a tárgyalások jelenlegi állása alapján két 50 MW-os napelem-mezőt építene a kínai befektető.

Szerző

Ellenszélben - Falu a palóc Grand Canyonban

Publikálás dátuma
2017.12.28. 06:05
TÚRÁZÓKNAK - A Páris-patak 20 méteres mélységben vájta ki az andezitet FOTÓK: TÓTH GERGŐ
Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk következő állomása Nógrádszakál.

Pár centis víz áll a Páris patak medrében, nappal olvad a hó, az árnyékos helyeken jeges réteg fagy a tetejére, csak vízhatlan bakancsban, csizmában lehet beljebb menni a szurdokvölgybe. A népnyelvben palóc Grand Canyonnak nevezett túraúton ebben az időben kevesen járnak, de tavasszal beindul a forgalom, minden évben egyre többen jönnek, hogy a 15-20 méter magas, szinte függőleges partfalak közti mederben járva a szabadban nézegethessenek olyan levéllenyomatokat, amilyeneket 15 kilométerrel arrébb, Ipolytarnócon borsos belépőért mutatnak meg.

A Páris patak falva, Nógrádszakál a nyári látogatókra már 12 fős szállással készül, amit a felújítás alatt álló tájházban alakítanak ki. Radvánszky Judit polgármester is tudja, ez az egyetlen kitörési lehetőség, ha előbbre akarnak jutni, mert sok állami segítségre nem számíthatnak. Igaz, az is vendégcsalogató, hogy a környéken és a településen belül rendben vannak az utak és vonaton is megközelíthető a falu.

Az Ipoly menti kistelepülésre épp az időseket köszöntő ünnepség előtt érkezünk, a polgármesteri hivatalban nagy a forgalom. - Kicsit meg vagyunk csúszva – invitál befelé a irodába -, mert a novemberben szokásos ünnepséget az óvoda felújítása miatt el kellett tolni, a gyerekeket csak a művelődési házban tudtuk elhelyezni. Nemrég visszaköltözhettek, most szabadult fel a hely egy nagyobb találkozóhoz, csak közben itt az év vége, amikor sokan mennek szabadságra még a szervezésbe bevonható közmunkások közül is. A közmunka program zárása egyébként is rengeteg munkát jelent, ráadásul elment a pénzügyesem, a megmaradt dolgozók rettenetesen leterheltek – sorolja a nehézségeket a lendületes polgármester.

A kistelepülések szerte az országban ezzel a gonddal küzdenek, mert a kormányhivatalok létrehozásakor embereket is elvittek tőlük a feladatokkal együtt, csak azzal nem számoltak a döntéshozók, hogy egy falu lakói attól még naponta kérnek tanácsot, segítséget mindenben. – Próbáltunk kijelölni két napot ügyfélfogadásra, de ha valakinek itt baja van, az nem vár, bejön és mondja – írja le a helyzetet Radvánszky Judit. - A pénzügyesnek nem volt külön szobája, jött az új kincstári elszámolási rendszer, az ASP, ami elképesztő mennyiségű feladatot ad és két évvel a nyugdíj előtt azt mondta a kolléga, nem akar belerokkanni ebbe a munkába a majdnem tíz éve változatlan fizetésért. Még szerencse, hogy a Ludányhalászival és Pilinnyel közös körjegyzőségben a többiek besegítenek a bajban lévőnek.

Nógrádszakál 1,75 hivatali dolgozó fizetését kapja meg a költségvetéstől, de sem egy, sem két ember nem elég a munka elvégzéséhez, a többi pénzt a falu költségvetéséből kell kigazdálkodni. Itt a lakosság 80 százaléka roma, jó, ha az általános iskolát elvégezte, s az alulképzett fiatalokon kívül csak néhány idős ember maradt. Nemcsak a 662 lelkes határfaluban, az egész környéken nincs lehetősége a tanultabb, netán diplomás fiataloknak az elhelyezkedésre. A most 36 fős óvodában, a csak alsósokat fogadó 18 fős iskolában dolgozik néhány diplomás, de a polgármesteri hivatal alkalmazottai már valamelyik szomszédos településről jönnek, nem itt élnek. Nógrádszakálon csak közmunka van, még az óvodai kisegítők is közülük kerülnek ki.

A szocialista
Radvánszky Juditot 2010-ben alpolgármesternek választották, de egy hónappal a hivatalba lépése után a független polgármester lemondott, így vette át a munkát, a következő voksoláson pedig már fölényesen nyert.
Nyitott könyv az életem – mondja, - itt születtem, mindenki ismer, tudják, hogy MSZP-s vagyok, tudják, hogy voltam a párt egyik képviselőjének parlamenti szakértője, sokat kampányoltam velük és a szécsényi alapszervezetet is vezetem.
Nyíltan szocialista polgármesternek tartja magát, de hangsúlyozza, egy ekkora faluban ez nem számít. A választók csak azt nézik, megtett-e mindent, hogy jobb legyen az élete az ittenieknek.

A közmunkához elnyert pénzeket a település fejlesztésére is használjuk, így tudtuk felújítani a művelődési házat, és a ravatalozót, megépítettük, majd lefedtük a szabadtéri színpadot – sorolja az itt élők közérzetét javító munkákat Radvánszky Judit. Nógrádszakálban nincs más munka, legközelebb 90 kilométernyire találna, aki mindenképpen piaci munkahelyet akar. Az 58-60 évesek közt még vannak olyan szakmunkások, akik régen naponta bejártak Salgótarjánba, vagy máshová dolgozni, ők ma is mennének, de a koruk miatt nem kellenek sehová. Ők a felújításokba, önkormányzati épületek javításába segítenek be. A fiatalok meg abba nőttek bele, hogy a nagyi is, meg anyu is közmunkás, ők is azok lesznek, nincsenek nagyobb terveik az életükkel. 2017-ben 140 közmunkás dolgozott a fóliasátrakban és más mezőgazdasági közmunkán, a belvízelvezetésen, vagy a parlagföldek tisztításán. Emellett elmehetnek fizetés nélküli szabadságra, ha valami idénymunkát találnak, fűkaszálást, sütemény csomagolást. Ha a kormány leépíti a közmunkát, ez a nógrádi kistelepülés nagy bajban lesz – állapítjuk meg egyszerre.

A polgármester a következő 1-2 év legnagyobb feladatának az utoljára 50 éve felújított orvosi rendelő rendbehozatalát tartja. Nógrádszakálba hetente kétszer jár háziorvos és védőnő, jön nőgyógyász is, de az épület és a felszerelés is elavult. A felújítással együtt akadálymentesíteni is kellene a rendelőt, nemcsak a település egyetlen kerekesszékese miatt, hanem azért, mert ez segítene a babakocsit toló anyukáknak és a nehezen mozgó időseknek is. Itt az emberek megszokták, hogy gyógyszerért a 14 kilométerre fekvő Szécsénybe kell menniük, de a térség települései mozgó gyógyszertár megszervezésében is gondolkodnak.

Az alapvető élelmiszereket meg lehet venni Nógrádszakál 3 boltjában, a felsősök a szomszédos Ludányhalásziba járnak iskolába, de aki jobb életet szeretne a gyerekének, az elviszi Szécsénybe. Öregek otthona is van a faluban, az épület az önkormányzaté, de egy vállalkozó üzemelteti a 18 fős, bentlakásos intézményt. Onnan lehetne szociális ebédet igényelni, de csak kevesen rendelnek rendszeres kiszállítást. Ha mégis, egy közmunkás elviszi nekik az élelmet, ahogy egy másik rendszeresen körbejárja az időseket, hogy megkérdezze, miben szorulnak segítségre és jár a humán szolgáltató központ munkatársa is.

Kevés lehetőség maradt az önkormányzatok kezében a szociálisan rászorulók segítésére és az a jellemző, hogy ezt sem az idősek igénylik. A nyugdíjból ők többnyire tudnak venni tüzelőt, nekik inkább a fa aprításában kell segítség. Sok család azonban rendszeresen jelentkezik támogatásért, több lakcímre is bejelentve a családtagokat. Amikor azonban az élelmiszercsomagokat családonként és nem lakcímenként adják, jön a felháborodás.

Később arról faggatom, válaszol-e a kéréseire a térség parlamenti képviselője, felkacag a vékony, szőke polgármesternő. - Persze, válaszol, csak épp mindig azt, hogy forráshiány miatt nem tud segíteni. Azért az kis vigasz, hogy a többi nógrádi városvezető is ezt hallja folyamatosan, pedig ők az utóbbi időben egyre inkább kormánypártinak igyekeznek látszani, akkor is, ha valóban függetlenként kezdték.

Nógrádban – ahogy országszerte is – a 2 ezer fő alatti kistelepüléseken egyre erősödik a félelem, hogy a 2019-es önkormányzati választás után a Fidesz-kormány megszünteti a képviselő testületeket és a hivatalokat. Most egységes a „háborgás” emiatt – mondja Radványszky Judit, de erős kétkedés érződik a hangjában, amikor az összefogásról és közös fellépésről faggatom. A végén sok társához hasonlóan odáig jut, hogy már azzal is elégedett lenne, ha nem romlana tovább a helyzet, összehúzva magukat ennyi pénzből és a közmunkások munkájával működtetni lehetne a falut. A beszélgetés végére aztán összegyűlik a keserűség. - Ha az emberek hagyják, hogy megvalósíthassák a kistelepülések lerombolását, akkor a pénztártól való távozás után nincs panasz. Ezen gondolkodjon el mindenki jövő tavaszig, amikor ide jön panaszra, hogy milyen sok ügy elintézéséhez kell Szécsénybe futkosnia. Mindig megmondom nekik, hogy a mostani kormány akarta így, amikor oda vitte a hivatalokat – hangzik a lakosságnak szóló intelem. A szocialista polgármester szerint egyébként sem papírok felett kellene dönteni emberek, települések sorsáról, hanem el kellene jönni a kormánytagoknak, képviselőknek is az ilyen kistelepülésekre, mint Nógrádszakál, hogy megismerjék az így élők gondjait. Akkor lehet, másképp gondolkodnának a jövőről – sóhajt bele a mikrofonba a kistelepülés polgármestere.

HÍVOGATÓ TEMPLOM - A falu harangját még a török idők előtt öntötték

HÍVOGATÓ TEMPLOM - A falu harangját még a török idők előtt öntötték

Vonzó turista célpont
Madách Imre gyakran vendégeskedett Nógrádszakálban, ahogy a híres vadász, Kittenberger Kálmán is. Vadban, halban ma is gazdag a környék, gyógyvizet is hordoz a föld, de az ipolytarnóci ősleletek mellett a Páris patak andezitbe vájt völgye a legnagyobb természeti csoda. A palóc Grand Canyon iránt egyre többen érdeklődnek. A szurdokvölgy több hasznot is hozhatna Nógrádszakálnak, de a bonyolult felelősségi viszonyok miatt a falu most háttérbe szorul.
A településtől északra található terület közigazgatási szempontból hozzájuk tartozik, de gondozója a Bükki Nemzeti Park és az Ipolyerdő Zrt., csak az ő hozzájárulásukkal lehet ott bármit tenni. Még az indulókat, érkezőket szolgáló pihenő takarítását sem engedik felügyelet nélkül végezni, mert ebben a térségben a legnagyobb a fatolvajok száma, nehogy vérszemet kapjanak a közmunkások a kidőlt fák láttán.