Előfizetés

Kétsebességes drágulás az ingatlanpiacon

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2017.12.28. 21:20
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Tovább emelkednek jövőre az ingatlanárak, a drágulás üteme azonban már mérséklődik. Lakásátadási dömping várható.

Csökkenni biztosan nem fognak, de vélhetőleg nem is emelkednek majd olyan mértékben az ingatlanárak 2018-ban, mint az elmúlt években. Az árváltozás tekintetében azonban az ingatlanpiacot nem lehet egységesen szemlélni, hiszen a kiindulási alap régiónként vagy városrészenként igencsak eltérő – fogalmazott érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Budapest egyes kerületeiben például akár félmillió forintot is elkérnek egy lakás egyetlen négyzetméteréért, a kisebb falvakban ugyanakkor egy komplett ház kerül ennyibe. De jóval alacsonyabb az árszint a főváros külső kerületeiben is a belső kerületekhez képest.

Az idén viszont már elindult egyfajta kiegyenlítődés: az olcsóbb külső kerületekben erőteljesebben, a drágább belső kerületekben visszafogottabban növekedtek az árak. Balogh László úgy véli: ez a kétsebességes drágulás jövőre is folytatódni fog, azaz a drágább ingatlanok ára kevésbé, az olcsóbbaké erőteljesebben emelkedik majd. Megjegyezte: az újépítésű lakások piacán várhatóan nagyobb lesz a drágulás mértéke, mint a használt lakások körében. A munkaerőhiány által kikényszerített béremelések, illetve az építőanyagok árának emelkedése ugyanis megnöveli a beruházási költségeket. Az elkövetkező két évben ráadásul átadási dömping várható. Márpedig a már elkészült lakásokat drágábban adják el a beruházók, mint a tervezőasztal mellől értékesített, és ezért a vevők számára nagyobb kockázatot rejtő ingatlanokat.

Egész emeleteket vesznek
A befektetési célú – azaz kiadásra szánt - lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot – derül ki a Duna House legfrissebb adataiból. E célból évek óta leginkább 50-60 négyzetméteres lakásokat vesznek: a befektetés átlagos négyzetméterára 2011-ben még 419 ezer forint volt, az idén már 550 ezer. Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szerint országosan 30 százalékra tehető a befektetési céllal vásárlók aránya, és nőtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem egy nagyobb portfolió kialakítására törekednek.
Régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvásárolni, újépítésű ingatlanok esetén több tucat lakást is megvesznek egy lakóépületben. Mivel hosszabb távra terveznek, számukra nem probléma, ha a lakást később adják át. Az értékesítés korai szakaszában vásárolva ráadásul a bevezető ár és az átadáskori ár közötti hozammal is kalkulálhatnak. Az ilyen típusú befektetők egyelőre magánszemélyek; a bérleti piac laza szabályozása miatt intézményi befektetők számára még nem vonzó a magyar piac.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szintén úgy látja: mivel a kereslet még mindig jelentős, az áremelkedés nem áll meg, de mérséklődni fog. Várakozásai szerint a fővárosi tégla- és panellakások ára 5-15 százalékkal, a családi házaké 1-20 százalékkal emelkedhet jövőre, a legnagyobb mértékben a legfrekventáltabb helyeken lévő, illetve a legolcsóbb ingatlanok ára nőhet. Szegeden, Székesfehérváron, Sopronban öt százalék feletti, a többi megyei jogú városban öt százalék alatti áremelkedést prognosztizál.

Soóki-Tóth Gábor összességében úgy véli: a stabilizálódó ingatlanpiacon egyfajta egyensúlyi állapot kezd kialakulni, amelyben sem a vevők, sem az eladók nem érzik úgy, hogy rögtön az első érdeklődővel nyélbe kell ütniük az üzletet. Erre utal az is, hogy míg pár éve átlagosan 16 százalékkal olcsóbban keltek el a lakások, mint amennyiért eredetileg kínálták őket, régiónként ugyanakkor az engedmény mértékében 4-5 százalékos eltérések voltak, addig az idén 9 százalék körül mozog az átlagos árengedmény, amelyben régiónként nincs jelentős eltérés. Mindez azt jelenti, hogy ma már egy kisvárosban is inkább kivárják a jó vevőt, de nem sietnek áron alul eladni az adott ingatlant – magyarázza Soóki-Tóth Gábor.

Lakásáfa
Van esély arra, hogy 2020 január 1-je után is 5 százalékos marad az új építésű lakások áfája – derült ki Tuzson Bence Világgazdaságnak adott interjújából. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy az építőipari szakma javaslata a gazdasági tárcánál van és azt vizsgálják, hogy a hosszabbítás mit jelent a költségvetés és a gazdaság szemszögéből. "Nem zárom ki, hogy kedvező döntés születik” - mondta az államtitkár.

Az OTP legfrissebb - a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó - Lakóingatlan Értéktérképe szerint tavalyhoz képest az idén 13 százalékkal nőtt országos szinten az ingatlanok átlagára. A községekben 10, a megyei jogú városokban 13, a fővárosban pedig 15 százalékkal kerülnek többe a lakások. Vagyis a korábbi évekkel ellentétben már kevésbé szakadt el egymástól a fővárosban és a kisebb városokban a drágulás mértéke.

Az árváltozást különböző szempontok szerint mutató listákból egyfajta területi kiegyenlítődés olvasható ki – véli Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Megyék szerint az árváltozásban Zala, Tolna és Baranya áll az élen, ahol 17-20 százalékos volt az áremelkedés. Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az utolsó ötödbe került. Ezzel együtt – a budapesti 412 ezer forintos átlagos négyzetméterár után - továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább megye a 265 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A 200 ezres szintet ugyanakkor egyre több megye - Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy - is meghaladja.

A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban, 23 százalékkal, Győr pedig 6 százalékos drágulással a legkevésbé, ugyanakkor még mindig Győr a legdrágább megyeszékhely a 267 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral. Ami a fővárost illeti: a 23. kerületben 33 százalékos volt a drágulás, míg a belvárosi területeken 15-18 százalék. Az 5. kerület ennek ellenére magasan vezeti a budapesti árrangsort a közel 700 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, a továbbra is legolcsóbb 23. kerületben pedig 260 ezer forintos négyzetméteráron lehet ingatlant vásárolni. Az árolló egyre erőteljesebb záródását ugyanakkor jól mutatja, hogy míg tavaly ilyenkor tíz olyan kerület volt, amelyek átlagára 300 ezer forintos négyzetméter ár alatt maradt, addig az idén már csak öt.

Emberhiány miatt csúsznak a lakásátadások
Egyre több a bizonytalanság egy építkezési projekt várható befejezése körül: az induláskor tervezett átadási határidő már a lakások több mint felénél eltolódott, minden tizedik esetében akár egy évet is kitesz a csúszás.
Az idei év első három negyedévében több mint 28 400 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami tavalyhoz képest több mint 32 százalékos emelkedést jelent, és 50 százalékkal több, csaknem 8 ezer lakás készült el. Az eladást terhelő áfakulcs tavaly év eleji 27-ről 5 százalékosra történő csökkentésével az újlakásépítések jelentős lendületet kaptak, az ezután elindított projektek lassan a befejezésükhöz közelednek. Budapesten ezerrel több lakást adhatnak át év végéig, mint a tavaly, 2018-ra a legalább 4 lakást tartalmazó projektekben található új otthonok száma közelítheti a 9 ezret, és 2019-es várható befejezéssel is már több mint 7400 lakás építését jelentették be a fejlesztők.
A munkaerőhiány ugyanakkor egyre kiszámíthatatlanabbá teszi egy-egy projekt befejezését. Az országban több mint 73 ezer betöltetlen álláshely van, vagyis az üres álláshelyek aránya 2,4 százalékot tesz ki. Az építőipar részesedése ebből - 3377 betöltetlen álláshely – első ránézésre nem tűnik kiemelkedőnek: a 8. helyen áll a gazdasági szektorok között az üres állások számát illetően. Az üres álláshelyek arányát tekintve ugyanakkor kevésbé rózsás a helyzet: a 2,7 százalékos arány az 5. legrosszabb a különböző gazdasági ágak között.
Ami miatt azonban különösen nagy gondot okoz az építőiparban a munkaerőhiány, az az, hogy az utóbbi két évben növekedett meg jelentősen az üres álláshelyek aránya – mutat rá az FHB elemzése. Az építőipar ugyanis toronymagasan vezeti az üres álláshelyek arányának változását mutató listát: a két évvel korábbihoz képest csaknem megduplázódott az üres álláshelyek aránya. Ilyen mértékű helyzetromlásra pedig egyik szektorban sem volt példa. Az építőipar jelentős megrendelés-állományának köszönhetően a betöltetlen álláshelyek száma ráadásul folyamatosan növekszik.

Kétmilliárdból újítják fel a Nemzeti Színházat?

S. Z.
Publikálás dátuma
2017.12.28. 21:03
Fotó: Facebook

Még idén 2 milliárd forintot kap az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. a kormánytól a Nemzeti Színház felújítására. Az erről szóló kormányhatározat a tegnapi, december 27-i Magyar Közlönyben jelent meg, egyéb kulturális támogatásokkal együtt. Az NMI Nonprofit Közhasznú Kft.-t a  lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre, s a 2016. december 31-én megszűnt hetvenéves Nemzeti Művelődési Intézet szakmai jogutódja. Elsődleges "célja az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatás biztosítása a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés szolgálatában". De a Nonprofit Közhasznú Kftz. vette át a Kulturális Közfoglalkoztatási Programmal, és a folyamatban lévő európai uniós pályázati projektekkel kapcsolatos feladatokat is. A Nemzeti Színház felújítására kapott 2 milliárd a legmagasabb összeg a december 27-i kulturális támogatások között.

Ugyancsak az NMI Nonprofit Közhasznú Kft. a kedvezményezettje annak a 128 millió forintnak, amelyet a Magyar Közlöny "Kaczynski-szobor megvalósítása" címszó alatt tüntet fel. Ha azt nézzük, hogy a Parlament előtti régi/új Andrássy-lovasszobor nettó 440 millióba került, az elhunyt lengyel elnök szobra kifejezetten olcsónak számít. Ehhez képest csekélység az az 50 millió forint, amit a kormány a Magyar Közlöny szerint Popiełuszko szobor megvalósítására ad, szintén az NMI Nonprofit Közhasznú Kft.-nek. Az 1984-ben meggyilkolt, mártír lengyel katolikus papot 2010-ben boldoggá avatták, Lengyelországban több emlékműve is van.

A Nemzeti felújítása után a legnagyobb összeget, 1,45 milliárd forintot a foter.ro (Főtér) honlapot létrehozó és üzemeletető kolozsvári szervezet, az Erdélyi Médiatér Egyesület kapta, "média program megvalósítása" címszóval. A 2014-ben indított portál portál azt tűzi ki célul, hogy "keresztmetszetét adja az Erdélyben születő tartalmaknak és az Erdély szempontjából releváns, máshol megjelenő tartalmaknak". Szakáts István, az Erdélyi Médiatér Egyesület akkori elnöke 2014-ben elmondta, hogy a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványtól nyertek el 40 millió forintos támogatást a portál beindítására. Szakáts akkor úgy vélte, a 40 millióból egy évig tudják működtetni a portált. Ha ez az állítás igaz, akkor a most elnyert 1,45 milliárdból csaknem 40 évig tud majd működni a Mandiner struktúráját idéző honlap.

Ez az alapítvány - a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért - egyébként a többségi tulajdonosa a Krónika napilapot, több megyei napilapot és az Udvarhelyi Híradó kft.-nek. A 2011-től működő Határok Nélkül Alapítvány korábban magyarországi állami tulajdonú vállalatok adományaiból - millió eurós nagyságrendben - finanszírozta a lapcsoport működését. Kezdetben Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott az alapítvány, de mint az Átlátszó Erdély megírta, 2015-ben, az Orbán-Simicska konfliktus kezdetén az üzletember „átadta” az alapítványt és vele együtt az alapítvány által finanszírozott erdélyi és felvidéki médiatermékeket is. 2016-ban már a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától kapta éves támogatása háromnegyedét, 150 millió forintot az alapítvány, s a korábbi állami vállalatok közül egyedül az MFB Zrt. támogatta 50 millió forinttal.

A harmadik legmagasabb összeget a Magyar Közlöny szerint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kapta, az elnyert 1,4 milliárdból az Előretolt Helyőrség Íróakadémiát támogathatja. Mint a 444.hu megírta, az Előretolt Helyőrség címet viselő irodalmi-kulturális kiadvány főszerkesztője Demeter Szilárd, aki Tőkés László fideszes EP-képviselő egykori nagyváradi irodavezetője. Az Origo egy hónapja írta, „az Előretolt Helyőrség Íróakadémia szintet lépett: irodalmi-kulturális mellékletet gondoznak többszázezer példányban”. Ennek kiadását és terjesztését „nyílt közbeszerzésen a Mediaworks-lapcsalád nyerte el”, vagyis Mészáros Lőrinc segíti ki az iróakadémiát. Demeter akkor az Origónak azt mondta, „olyan mellékletet kell összeraknunk, amelyben egyaránt megtalálja a maga számára érdekes írásokat az irodalmi elit Nagykörúton kívül élő része”.

A további kulturális támogatások között szerepel még Szervátiusz Jenő és SzervátiuszTibor életművének gondozása, amelyre 360 millió forintot szán a kormány, de "Csoóri Sándor életművének gondozása" is megért 150 millió forintot. Utóbbi kedvezményezettje egy betéti társaság, a VIOLINO TALENTUM Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt., amely a tavaly elhunyt költő-író családjához kapcsolható. Szokolay Sándor zeneszerző életművének gondozására már csak 100 millió forint jutott, ugyanennyit kapott a Pesti Magyar Színház "működési többlettámogatásra".

Kiemelkedik még a támogatások közül a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány 300 millió forintja, amelyet az úgynevezett Kurultáj megvalósítására kaptak. A magát "Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényeként" hirdető "fesztivál", a Kurultaj-Magyar Törzsi Gyűlés célja a magyarság egymással és a rokon őstörténetű keleti népekkel való összefogásának erősítése, a sztyeppei lovas nomád kultúra és a keleti eredet hagyományainak ápolása. A 300 millió nagyon jól jön majd a
Magyar-Turán Közhasznú Alapítványnak, amely - közhasznúsági beszámolója szerint - 2016-ban 73 millió, 2015-ben pedig 60 millió forint összesített éves bevétellel rendelkezett.

A Magyar Narancs 2010-ben így számolt be a Kurultájról: Árpád-sávos zászlók lobognak a szélben, a rét közepén kopasz gyermek, pólóján a történelmi Magyarország, kezében csattog a karikás ostor. Kortársa a világ legnagyobb sámándobját veri irgalmatlanul (amelyet egyébként külön a Kurultajra készítettek), a fakaróra tűzött bikakoponya alatt fafaragó mester szorgoskodik. Így jutunk el a jurtatáborba. (...) A szomszédban "mongol festőművész kiállítása", de a legnagyobb attrakció, tekintélyes méretű sort generáló látványosság a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának segítségével létrehozott "Ősök sátra". A kegyeleti jurtában egy honfoglalás kori csontváz, és az egykori előkelőség koponyája alapján megalkotott "antropológiai arcrekonstrukció" (értsd: egy nagy kép), amely által "az odalátogatók saját ősük arcképét csodálhatják meg".

Kétmilliárdból újítják fel a Nemzeti Színházat?

S. Z.
Publikálás dátuma
2017.12.28. 21:03
Fotó: Facebook

Még idén 2 milliárd forintot kap az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. a kormánytól a Nemzeti Színház felújítására. Az erről szóló kormányhatározat a tegnapi, december 27-i Magyar Közlönyben jelent meg, egyéb kulturális támogatásokkal együtt. Az NMI Nonprofit Közhasznú Kft.-t a  lakiteleki Népfőiskola Alapítvány hozta létre, s a 2016. december 31-én megszűnt hetvenéves Nemzeti Művelődési Intézet szakmai jogutódja. Elsődleges "célja az országos és területi közművelődési szakmai szolgáltatás biztosítása a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztés szolgálatában". De a Nonprofit Közhasznú Kftz. vette át a Kulturális Közfoglalkoztatási Programmal, és a folyamatban lévő európai uniós pályázati projektekkel kapcsolatos feladatokat is. A Nemzeti Színház felújítására kapott 2 milliárd a legmagasabb összeg a december 27-i kulturális támogatások között.

Ugyancsak az NMI Nonprofit Közhasznú Kft. a kedvezményezettje annak a 128 millió forintnak, amelyet a Magyar Közlöny "Kaczynski-szobor megvalósítása" címszó alatt tüntet fel. Ha azt nézzük, hogy a Parlament előtti régi/új Andrássy-lovasszobor nettó 440 millióba került, az elhunyt lengyel elnök szobra kifejezetten olcsónak számít. Ehhez képest csekélység az az 50 millió forint, amit a kormány a Magyar Közlöny szerint Popiełuszko szobor megvalósítására ad, szintén az NMI Nonprofit Közhasznú Kft.-nek. Az 1984-ben meggyilkolt, mártír lengyel katolikus papot 2010-ben boldoggá avatták, Lengyelországban több emlékműve is van.

A Nemzeti felújítása után a legnagyobb összeget, 1,45 milliárd forintot a foter.ro (Főtér) honlapot létrehozó és üzemeletető kolozsvári szervezet, az Erdélyi Médiatér Egyesület kapta, "média program megvalósítása" címszóval. A 2014-ben indított portál portál azt tűzi ki célul, hogy "keresztmetszetét adja az Erdélyben születő tartalmaknak és az Erdély szempontjából releváns, máshol megjelenő tartalmaknak". Szakáts István, az Erdélyi Médiatér Egyesület akkori elnöke 2014-ben elmondta, hogy a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért Alapítványtól nyertek el 40 millió forintos támogatást a portál beindítására. Szakáts akkor úgy vélte, a 40 millióból egy évig tudják működtetni a portált. Ha ez az állítás igaz, akkor a most elnyert 1,45 milliárdból csaknem 40 évig tud majd működni a Mandiner struktúráját idéző honlap.

Ez az alapítvány - a Határok Nélkül a Magyar Nyelvű Sajtóért - egyébként a többségi tulajdonosa a Krónika napilapot, több megyei napilapot és az Udvarhelyi Híradó kft.-nek. A 2011-től működő Határok Nélkül Alapítvány korábban magyarországi állami tulajdonú vállalatok adományaiból - millió eurós nagyságrendben - finanszírozta a lapcsoport működését. Kezdetben Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott az alapítvány, de mint az Átlátszó Erdély megírta, 2015-ben, az Orbán-Simicska konfliktus kezdetén az üzletember „átadta” az alapítványt és vele együtt az alapítvány által finanszírozott erdélyi és felvidéki médiatermékeket is. 2016-ban már a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodától kapta éves támogatása háromnegyedét, 150 millió forintot az alapítvány, s a korábbi állami vállalatok közül egyedül az MFB Zrt. támogatta 50 millió forinttal.

A harmadik legmagasabb összeget a Magyar Közlöny szerint a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. kapta, az elnyert 1,4 milliárdból az Előretolt Helyőrség Íróakadémiát támogathatja. Mint a 444.hu megírta, az Előretolt Helyőrség címet viselő irodalmi-kulturális kiadvány főszerkesztője Demeter Szilárd, aki Tőkés László fideszes EP-képviselő egykori nagyváradi irodavezetője. Az Origo egy hónapja írta, „az Előretolt Helyőrség Íróakadémia szintet lépett: irodalmi-kulturális mellékletet gondoznak többszázezer példányban”. Ennek kiadását és terjesztését „nyílt közbeszerzésen a Mediaworks-lapcsalád nyerte el”, vagyis Mészáros Lőrinc segíti ki az iróakadémiát. Demeter akkor az Origónak azt mondta, „olyan mellékletet kell összeraknunk, amelyben egyaránt megtalálja a maga számára érdekes írásokat az irodalmi elit Nagykörúton kívül élő része”.

A további kulturális támogatások között szerepel még Szervátiusz Jenő és SzervátiuszTibor életművének gondozása, amelyre 360 millió forintot szán a kormány, de "Csoóri Sándor életművének gondozása" is megért 150 millió forintot. Utóbbi kedvezményezettje egy betéti társaság, a VIOLINO TALENTUM Tehetséggondozó és Kulturális Szolgáltató Bt., amely a tavaly elhunyt költő-író családjához kapcsolható. Szokolay Sándor zeneszerző életművének gondozására már csak 100 millió forint jutott, ugyanennyit kapott a Pesti Magyar Színház "működési többlettámogatásra".

Kiemelkedik még a támogatások közül a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány 300 millió forintja, amelyet az úgynevezett Kurultáj megvalósítására kaptak. A magát "Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényeként" hirdető "fesztivál", a Kurultaj-Magyar Törzsi Gyűlés célja a magyarság egymással és a rokon őstörténetű keleti népekkel való összefogásának erősítése, a sztyeppei lovas nomád kultúra és a keleti eredet hagyományainak ápolása. A 300 millió nagyon jól jön majd a
Magyar-Turán Közhasznú Alapítványnak, amely - közhasznúsági beszámolója szerint - 2016-ban 73 millió, 2015-ben pedig 60 millió forint összesített éves bevétellel rendelkezett.

A Magyar Narancs 2010-ben így számolt be a Kurultájról: Árpád-sávos zászlók lobognak a szélben, a rét közepén kopasz gyermek, pólóján a történelmi Magyarország, kezében csattog a karikás ostor. Kortársa a világ legnagyobb sámándobját veri irgalmatlanul (amelyet egyébként külön a Kurultajra készítettek), a fakaróra tűzött bikakoponya alatt fafaragó mester szorgoskodik. Így jutunk el a jurtatáborba. (...) A szomszédban "mongol festőművész kiállítása", de a legnagyobb attrakció, tekintélyes méretű sort generáló látványosság a Magyar Természettudományi Múzeum embertani tárának segítségével létrehozott "Ősök sátra". A kegyeleti jurtában egy honfoglalás kori csontváz, és az egykori előkelőség koponyája alapján megalkotott "antropológiai arcrekonstrukció" (értsd: egy nagy kép), amely által "az odalátogatók saját ősük arcképét csodálhatják meg".