Kétsebességes drágulás az ingatlanpiacon

Publikálás dátuma
2017.12.28. 21:20
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Tovább emelkednek jövőre az ingatlanárak, a drágulás üteme azonban már mérséklődik. Lakásátadási dömping várható.

Csökkenni biztosan nem fognak, de vélhetőleg nem is emelkednek majd olyan mértékben az ingatlanárak 2018-ban, mint az elmúlt években. Az árváltozás tekintetében azonban az ingatlanpiacot nem lehet egységesen szemlélni, hiszen a kiindulási alap régiónként vagy városrészenként igencsak eltérő – fogalmazott érdeklődésünkre Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Budapest egyes kerületeiben például akár félmillió forintot is elkérnek egy lakás egyetlen négyzetméteréért, a kisebb falvakban ugyanakkor egy komplett ház kerül ennyibe. De jóval alacsonyabb az árszint a főváros külső kerületeiben is a belső kerületekhez képest.

Az idén viszont már elindult egyfajta kiegyenlítődés: az olcsóbb külső kerületekben erőteljesebben, a drágább belső kerületekben visszafogottabban növekedtek az árak. Balogh László úgy véli: ez a kétsebességes drágulás jövőre is folytatódni fog, azaz a drágább ingatlanok ára kevésbé, az olcsóbbaké erőteljesebben emelkedik majd. Megjegyezte: az újépítésű lakások piacán várhatóan nagyobb lesz a drágulás mértéke, mint a használt lakások körében. A munkaerőhiány által kikényszerített béremelések, illetve az építőanyagok árának emelkedése ugyanis megnöveli a beruházási költségeket. Az elkövetkező két évben ráadásul átadási dömping várható. Márpedig a már elkészült lakásokat drágábban adják el a beruházók, mint a tervezőasztal mellől értékesített, és ezért a vevők számára nagyobb kockázatot rejtő ingatlanokat.

Egész emeleteket vesznek
A befektetési célú – azaz kiadásra szánt - lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot – derül ki a Duna House legfrissebb adataiból. E célból évek óta leginkább 50-60 négyzetméteres lakásokat vesznek: a befektetés átlagos négyzetméterára 2011-ben még 419 ezer forint volt, az idén már 550 ezer. Az OTP Lakóingatlan Értéktérképe szerint országosan 30 százalékra tehető a befektetési céllal vásárlók aránya, és nőtt azok száma, akik nem egy-két lakást vesznek, hanem egy nagyobb portfolió kialakítására törekednek.
Régebbi társasházakban egész szinteket szeretnének megvásárolni, újépítésű ingatlanok esetén több tucat lakást is megvesznek egy lakóépületben. Mivel hosszabb távra terveznek, számukra nem probléma, ha a lakást később adják át. Az értékesítés korai szakaszában vásárolva ráadásul a bevezető ár és az átadáskori ár közötti hozammal is kalkulálhatnak. Az ilyen típusú befektetők egyelőre magánszemélyek; a bérleti piac laza szabályozása miatt intézményi befektetők számára még nem vonzó a magyar piac.

Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője szintén úgy látja: mivel a kereslet még mindig jelentős, az áremelkedés nem áll meg, de mérséklődni fog. Várakozásai szerint a fővárosi tégla- és panellakások ára 5-15 százalékkal, a családi házaké 1-20 százalékkal emelkedhet jövőre, a legnagyobb mértékben a legfrekventáltabb helyeken lévő, illetve a legolcsóbb ingatlanok ára nőhet. Szegeden, Székesfehérváron, Sopronban öt százalék feletti, a többi megyei jogú városban öt százalék alatti áremelkedést prognosztizál.

Soóki-Tóth Gábor összességében úgy véli: a stabilizálódó ingatlanpiacon egyfajta egyensúlyi állapot kezd kialakulni, amelyben sem a vevők, sem az eladók nem érzik úgy, hogy rögtön az első érdeklődővel nyélbe kell ütniük az üzletet. Erre utal az is, hogy míg pár éve átlagosan 16 százalékkal olcsóbban keltek el a lakások, mint amennyiért eredetileg kínálták őket, régiónként ugyanakkor az engedmény mértékében 4-5 százalékos eltérések voltak, addig az idén 9 százalék körül mozog az átlagos árengedmény, amelyben régiónként nincs jelentős eltérés. Mindez azt jelenti, hogy ma már egy kisvárosban is inkább kivárják a jó vevőt, de nem sietnek áron alul eladni az adott ingatlant – magyarázza Soóki-Tóth Gábor.

Lakásáfa
Van esély arra, hogy 2020 január 1-je után is 5 százalékos marad az új építésű lakások áfája – derült ki Tuzson Bence Világgazdaságnak adott interjújából. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár elmondta, hogy az építőipari szakma javaslata a gazdasági tárcánál van és azt vizsgálják, hogy a hosszabbítás mit jelent a költségvetés és a gazdaság szemszögéből. "Nem zárom ki, hogy kedvező döntés születik” - mondta az államtitkár.

Az OTP legfrissebb - a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó - Lakóingatlan Értéktérképe szerint tavalyhoz képest az idén 13 százalékkal nőtt országos szinten az ingatlanok átlagára. A községekben 10, a megyei jogú városokban 13, a fővárosban pedig 15 százalékkal kerülnek többe a lakások. Vagyis a korábbi évekkel ellentétben már kevésbé szakadt el egymástól a fővárosban és a kisebb városokban a drágulás mértéke.

Az árváltozást különböző szempontok szerint mutató listákból egyfajta területi kiegyenlítődés olvasható ki – véli Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője. Megyék szerint az árváltozásban Zala, Tolna és Baranya áll az élen, ahol 17-20 százalékos volt az áremelkedés. Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar viszont az utolsó ötödbe került. Ezzel együtt – a budapesti 412 ezer forintos átlagos négyzetméterár után - továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább megye a 265 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A 200 ezres szintet ugyanakkor egyre több megye - Pest, Hajdú-Bihar, Vas és Somogy - is meghaladja.

A megyeszékhelyek közül Zalaegerszeg drágult a legjobban, 23 százalékkal, Győr pedig 6 százalékos drágulással a legkevésbé, ugyanakkor még mindig Győr a legdrágább megyeszékhely a 267 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral. Ami a fővárost illeti: a 23. kerületben 33 százalékos volt a drágulás, míg a belvárosi területeken 15-18 százalék. Az 5. kerület ennek ellenére magasan vezeti a budapesti árrangsort a közel 700 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, a továbbra is legolcsóbb 23. kerületben pedig 260 ezer forintos négyzetméteráron lehet ingatlant vásárolni. Az árolló egyre erőteljesebb záródását ugyanakkor jól mutatja, hogy míg tavaly ilyenkor tíz olyan kerület volt, amelyek átlagára 300 ezer forintos négyzetméter ár alatt maradt, addig az idén már csak öt.

Emberhiány miatt csúsznak a lakásátadások
Egyre több a bizonytalanság egy építkezési projekt várható befejezése körül: az induláskor tervezett átadási határidő már a lakások több mint felénél eltolódott, minden tizedik esetében akár egy évet is kitesz a csúszás.
Az idei év első három negyedévében több mint 28 400 lakásépítési engedélyt adtak ki, ami tavalyhoz képest több mint 32 százalékos emelkedést jelent, és 50 százalékkal több, csaknem 8 ezer lakás készült el. Az eladást terhelő áfakulcs tavaly év eleji 27-ről 5 százalékosra történő csökkentésével az újlakásépítések jelentős lendületet kaptak, az ezután elindított projektek lassan a befejezésükhöz közelednek. Budapesten ezerrel több lakást adhatnak át év végéig, mint a tavaly, 2018-ra a legalább 4 lakást tartalmazó projektekben található új otthonok száma közelítheti a 9 ezret, és 2019-es várható befejezéssel is már több mint 7400 lakás építését jelentették be a fejlesztők.
A munkaerőhiány ugyanakkor egyre kiszámíthatatlanabbá teszi egy-egy projekt befejezését. Az országban több mint 73 ezer betöltetlen álláshely van, vagyis az üres álláshelyek aránya 2,4 százalékot tesz ki. Az építőipar részesedése ebből - 3377 betöltetlen álláshely – első ránézésre nem tűnik kiemelkedőnek: a 8. helyen áll a gazdasági szektorok között az üres állások számát illetően. Az üres álláshelyek arányát tekintve ugyanakkor kevésbé rózsás a helyzet: a 2,7 százalékos arány az 5. legrosszabb a különböző gazdasági ágak között.
Ami miatt azonban különösen nagy gondot okoz az építőiparban a munkaerőhiány, az az, hogy az utóbbi két évben növekedett meg jelentősen az üres álláshelyek aránya – mutat rá az FHB elemzése. Az építőipar ugyanis toronymagasan vezeti az üres álláshelyek arányának változását mutató listát: a két évvel korábbihoz képest csaknem megduplázódott az üres álláshelyek aránya. Ilyen mértékű helyzetromlásra pedig egyik szektorban sem volt példa. Az építőipar jelentős megrendelés-állományának köszönhetően a betöltetlen álláshelyek száma ráadásul folyamatosan növekszik.

Szerző

310 forinton az euró

Publikálás dátuma
2017.12.28. 19:25

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök kora estére a főbb devizákkal szemben reggelhez képest a nemzetközi devizapiacon.

Az euró a reggeli 310,38 forintról 310 forintra gyengült 18 órára. Napközben 309,80 és 310,68 forint között mozgott.

A dollár jegyzése 260,15 forintról 259,40 forintra süllyedt, ugyanakkor a frank 264,73 forintról 265,20 forintra erősödött. Az euró minimálisan erősödött a dollárral szemben, jegyzése a reggeli 1,1929 dollárról 1,1952 dollárra emelkedett 18 órára.

Szerző

Késik a Déli átépítése

Publikálás dátuma
2017.12.28. 14:45
FOTÓ: Vajda József
Lefújták a Déli pályaudvar átépítésének előkészítésére kiírt közbeszerzést – ez derül ki a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számából - írja a Magyar Nemzet online.

Az eredménytelenség oka, hogy a MÁV-nak nincs meg a fedezete a pályaudvar üzemi részére tervezett „sport- és szabadidős célú városfejlesztés megvalósításához szükséges tervezési feladatok” elvégzésére. Erre egyébként lehetett számítani, az állami vasúttársaság eleve feltételesen írta ki a pályázatot, jelezve, hogy az eljárás megindításának időpontjában, azaz idén október 11-én, „a tárgyi eljárás fedezetét biztosítani hivatott támogatási szerződést” még nem írták alá. Most kiderült, hogy erre azóta sem került sor, így nem kötnek szerződést a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt. vezette győztes konzorciummal. A nyertes vállalkozónak a tervek elkészítése mellett a bontásról, a kármentesítésről, az engedélyeztetésről és a megvalósíthatóságról is gondoskodnia kellett volna.

A pályaudvar átalakításának ötletéről valószínűleg nem tett le a kormány, most már csak az a kérdés, hogy a jövő évi választások előtt lépnek-e bármit is az ügyben, vagy inkább az új kabinetre hagyják a feladatot.

Szerző