Százmilliós raktára lett a Ligetnek

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:02
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Üzletként és fagyizóként sem működött sokáig a Városliget tavaly tavasszal átadott három pavilonjának egyike. A 104 millió forintba került turistacsalogató épületet ma raktárnak használják: rekeszek, fagylaltozó pultok, székek és más vendéglátós kellékek hevernek egymáson az Állatkerti körúton található kis épületben. Először műtárgyakat próbáltak benne árulni, de az ötlet nem jött be, és később az édesség árusítása sem hozott elég hasznot. Így hónapok óta csak raktárnak használják a Feszl Frigyes tervi alapján készült pavilont.

Megkerestük a Városliget Zrt.-t, hogy mikor nyithat ki benne ismét valamilyen üzlet, de nem reagáltak kérdéseinkre. A bezárásról szeptemberben azt írták, hogy a három épület üzemeltetéséért felelős Wo Europe Kft. „összegezte a megnyitás óta felhalmozott tapasztalatokat, és ezek alapján kérelmezte az egyes épületek szolgáltatásainak, kínálatának átszervezését. A szabadidős, ajándék- és művészeti tárgyak egy pavilonba kerülnek, míg a felszabaduló épületben kap helyet a fagylaltozó, a kávézó pedig a jelenlegi helyén marad.”

Információink szerint azonban az átszervezéssel sem sikerült felfuttatni az üzletet, amiért havi 1 millió forint bérleti díjat kell fizetni.

A gazdaságtalan üzemeltetés a három pavilont bérlő cég előélete alapján nem meglepő. A Wo Europe Kft.-nek 2016-ban sem volt bevétele, amikor rejtélyes körülmények között megnyerte a Városliget Zrt. pavilonokra kiírt pályázatát. Azt azóta sem hozták nyilvánosságra, miért ezt a veszteséges céget választották a pavilonok üzemeltetésére.

A kudarc ugyanakkor nem vette el a kedvét a Városliget Zrt.-nek attól, hogy további vendéglátóhelyeket terveztessen a zöldbe. Három, egyenként 115 négyzetméteres étterem építését tervezik: egy a sörözőket, egy a piknikezőket, egy pedig az egészségüket kiemelten fontosnak tartó vendégeket szolgálja majd. Emiatt is módosítani kell a 2014 óta érvényes Városligeti Építési Szabályzatot, ráadásul ha megépülnek a múzeumok, összesen 23 vendéglátóhely lesz a ligetben.

Szerző

Recseg-ropog a miskolci szuperkórház

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:00
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Azt ígérték, magasabb lesz az ellátás színvonala, ehelyett felkészült, gyakorlott orvosok távoztak az összevont intézményből.

Ledőlt a hazai gyermekegészségügy egyik bástyája, miután a miskolci "szuperkórház" közel egy éve kinevezett új vezetése megszüntette és a nagy intézményrendszerbe beolvasztotta a korábban önállóan működő, neves Gyermekegészségügyi Központot (GYEK). Ezzel veszélybe került a hazai gyermek-diabetológia egyik fellegvárának szakmai minősítése és továbbképzési egyetemi akkreditációja is – jelentette ki még tavaly késő ősszel a központ korábbi vezetője, Barkai László, aki a diabet.hu oldalon közölt nyílt levelében tudatta azt is: az irracionális helyzettel, és a központ leépítésével szakmailag nem tud egyetérteni, ahhoz a nevét nem adja, így távozik a miskolci kórházból, s Egerben, a Heves Megyei Markhot Ferenc Kórházban folytatja tovább klinikai munkáját.

Pedig a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK) összeolvadásával az volt deklarált cél – legalábbis Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Miskolcon tavaly februárban az egyesítés bejelentésekor azt hangsúlyozta –, hogy a dolgozók terhelését racionálisan megosztja majd a két intézmény, a betegeket pedig jobb színvonalon és a lehető leghamarabb ellátják. Miskolc volt az utolsó városok egyike, ahol levezényelték a kórházak integrációját, ám sokak meglepetésére nem a nagy megyei kórház korábbi igazgatóját, a kereszténydemokrata Csiba Gábort bízták meg az újjáalakult intézmény vezetésével, hanem Tiba Sándort, a jóval kisebb miskolci városi kórház korábbi igazgatóját, Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvérét.

A miskolci megyei és a városi kórház összevonása az utolsók közt volt Fotó: Tóth Gergő

A miskolci megyei és a városi kórház összevonása az utolsók közt volt Fotó: Tóth Gergő

A Gyermekegészségügyi Központ bezárásáról a kórház egyik, a történteket jól ismerő munkatársa a Népszavának azt mondta: nem egy "falusi gyerekosztályról", hanem egy negyven éve működő, kultikus intézményről beszélünk, amely felölelte a teljes ellátási palettát. – Nem arról van szó, hogy mostantól nem lesz, aki vénát szúrjon, de az intézetet eddig egyetemi professzor irányította, elődei is szaktekintélyek voltak, most viszont egy sima kórházi osztállyá fokozták le a nagy múltra visszatekintő, gyógyító, kutató és oktató munkát egyaránt végző GYEK-et.

Nem Barkai professzor az egyetlen, aki az utóbbi hónapokban távozott a szuperré átminősített miskolci kórházból. Információink szerint többeket elküldtek, és voltak, akik a méltatlan helyzetben önként távoztak. Köztük van a radiológiai központ és laboratórium vezetője is, ami érdekes összefüggéseket vet fel. Lapunk ugyanis már tavaly márciusban megírta: Miskolc az ország egyik olyan utolsó nagy kórháza, ahol még nem privatizálták a radiológiát, „ami 26 százalékos profit mellett elég jó bulinak tűnik.” Miskolcon sokan úgy vélik: azért nem a kórházigazgatóként mindig is öntörvényű, önjáró Csiba Gábort nevezték ki az új szuper-kórház vezetőjének, mert ő bizonyára gátja lett volna a kórházi finom falatok "privatizálásának."

Tiba Sándort, a miskolci szuper-kórház igazgatóját még december közepén megkerestük kérdésinkkel. Leírtuk: lapunkhoz olyan jelzések jutottak el, miszerint a miskolci kórházak szuper-kórházzá történő összevonása után nemhogy minőségi javulás, hanem éppenséggel annak ellenkezője indult el. Több orvos is megerősítette, hogy sorra menesztették egyes stratégiai szakmák vezetőit, illetve olyan méltatlan helyzetbe hozták őket, hogy csak a távozás mellett dönthettek. Megkérdeztük, mi az oka a látványos leépítéseknek, s az eltávozott vagy elküldött orvosok helyett jöttek-e hasonló kvalitású, szakmai minősítésű szakemberek? Érdeklődtünk arról is, miért volt szükség a jól működő Gyermekegészségügyi Központ bedarálására, s ilyen körülmények után vajon mitől szuperkórház a miskolci szuperkórház? Tiba Sándor több mint három hete azt válaszolta: kérdéseinket és az általa írt válasz-tervezetet megküldte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kommunikációs igazgatóságára, engedélyezés céljából, s ha ezt megkapja, úgy továbbítja a válaszokat. Eddig azonban, többszöri érdeklődésünkre sem érkezett válasz, így vélhetően az engedély megadása elmaradt.

Szerző

Változékony időt hoz a csütörtök

Publikálás dátuma
2018.01.03. 22:25
Shutterstock fotó
Csütörtökön az időnként megnövekvő felhőzet mellett főként a középső tájakon süthet ki hosszabb időre a nap, északkeleten maradhat erősen felhős, borongós az ég. Késő délutántól nyugaton ismét eleredhet az eső. A mérsékelt nyugati, délnyugati szelet helyenként élénk lökések kísérhetik. Északkeleten indulhat nyirkosan, fagyosan a reggel. Délután 4-10 fokot mérhetünk - írja az Időkép. 

Pénteken eleinte többfelé indulhat esősen a reggel, délután azonban már csak elszórtan alakulhat ki kisebb eső, de többnyire felhős marad az ég. A több helyen megélénkülő déli-délnyugati szélben 5-13 fokra számíthatunk. 

Szombat hajnalban északon pára, köd képződhet, mely néhol akár napközben is megmaradhat. Máshol száraz, túlnyomóan napos időre készülhetünk. A délies irányú szél a Dunántúlon erősödhet meg. Napközben 7-15 fok között alakulhatnak a maximumok.

Vasárnap is 7-14 fok közötti értékeket mérhetünk, a nyirkosabb északi területeken alakulhat 10 fok alatt a hőmérséklet. Napközben megnövekszik a fátyolfehőzet, északnyugaton lesz szeles az idő. Hétfőn még kitart az enyhe idő, majd csapadékosabbra, hűvösebbre fordulhat időjárásunk.

Szerző