Előfizetés

Holttestből alapanyag

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:33
Képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock

Holttestek ezreit darabolta fel és a lefagyasztott testrészeket sokszor jogellenesen áruba bocsátotta egy arizonai vállalkozás.

Azok, akik haláluk esetére a cég rendelkezésére bocsátották testüket, gyakran abban a hiszemben voltak, hogy szerveiket csak orvosi kísérleteknél használják majd, és fel sem merült bennük, hogy a vállalkozás pénzzé teszi majd egyes testrészeiket.

Ennek az Egyesült Államokban teljesen szabályozatlan szervkereskedelmi üzletágnak, az úgynevezett „nem transzplantációs célú szövetbankok” működésének a horrorisztikus jelenségeit a Reuters hírügynökség tanulmányozta és dolgozta fel terjedelmes írásban. Vizsgálódása középpontjában a Biológiai Forrásközpont (angol rövidítéssel: BRC) nevű vállalkozás állt, amely egy évtizeden át összesen több mint 5 ezer holttestet vett át, és részben adott tovább – darabokban.

Az önkéntes donorok nagy része – de korántsem mindegyikük - iskolázatlan, szegény ember volt. A BRC vállalta a nem hasznosítható testrészek ingyenes elhamvasztását, és azt ígérte, hogy a többi szervet tudományos kutatásokra fordítják. A megállapodás megkötésekor olyan bonyolult szaknyelven fogalmazták meg a feltételeket, hogy a legtöbb ember fel sem fogta, mihez is adta pontosan az aláírását. A cég igyekezett bebiztosítani magát, és lényegében kikötötte, hogy a holttesttel szabadon rendelkezik.

Néha azonban homokszem került a gépezetbe. Így például a 75 éves korában elhunyt Conrad Patrick és a 71 évesen elhalálozott Leon Small esetében. Előbbi nyugdíjas gyári munkás, utóbbi egy bútorgyár igazgatója volt. Mindketten voltak annyira óvatosak, hogy a megállapodásban kikötötték, földi maradványaikat nem szabad „romboló jellegű kísérletnek” alávetni. A BRC viszont éppen zsíros megrendeléshez jutott a hadseregtől: robbantási kísérletekhez igényeltek emberi testeket. A cég ezért a legmélyebb gyász napjaiban felhívta az özvegyeket, és rábeszélte őket, hogy engedélyezzék a holttestek felhasználását „destruktív tesztek” végrehajtásánál.

Az FBI különböző bejelentések alapján vizsgálatot indított, és annak során feltárta, hogy kiterjedt közvetítői hálózat is működött a BRC körül. Robert Louis DeRosier lefagyasztott vállát például Illinois államban találták meg egy ilyen viszonteladó hűtőkamrájában. A férfi egy arizonai kaszinóban dolgozott biztonsági őrként, súlyos cukorbeteg volt, és 64 éves korában hunyt el. Halála előtt felajánlotta szerveit – de nem bármire, hanem kizárólag a diabéteszkutatás céljaira.

A büntető eljárások jórészt annak alapján indultak el, hogy a szervkereskedők több esetben bizonyíthatóan megtévesztő iratokkal próbálták jogszerűnek feltüntetni az ügyleteiket. Az érem másik oldala azonban az erkölcsi vetület, az emberi méltóság tiszteletének teljes hiánya.

A rendőrségi razzia során kiderült: hatalmas fagyasztókban egymás hegyén-hátán felhalmozott műanyagzsákokban raktároztak különböző testrészeket. A nyomozók 142 zsákban 1755 holttestet, illetve azok különböző részeit találták meg, köztük 281 fejet, 337 lábat és 97 gerincet. Volt olyan zsák, amelyben 36 különböző ember különböző testrészei voltak.

A nyilvántartást – el kell ismerni - meglehetősen precízen vezették. A fentebb említett Conrad Patrickot hét darabra trancsírozták. Bal lábát egy Chicago közelében működő ortopédiai laboratórium kapta meg. Bal válla Las Vegasba került egy olyan vállalkozáshoz, amely sebészeti tanfolyamokat szervez. Fejét és gerincét az amerikai hadsereg robbantási kísérleteihez szánták. „Külső szaporító szervei” egy helyi egyetemre kerültek, míg jobb lába és bal térde a BRC hűtőkamrájában várt sorára.

Végül ejtsünk néhány szót az árakról. Egy iskolai gondnok máját egy orvosi műszereket gyártó cégnek 607 dollárért adták el. Egy nyugalmazott bankigazgató törzséért 3191 dollárt fizetett egy svájci kutatóintézet. Egy szakszervezeti aktivista két alsó lábszárát darabja 350 dollárért sikerült pénzzé tenni – a vevő egy közelebbről meg nem nevezett, termékfejlesztéssel foglalkozó minnesotai cég volt. Egy egész holttestért 5893 dollárt kasszírozott a BRC.

Az ajatollah visszavág

Kárpáti János
Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:32
Kormányzati szervezésben harciasan kiállnak Hamenei mellett Fotó: AFP/Mohammad Ali/Marizad
Ezrek vettek részt Irán városaiban a hatalom által szervezett demonstrációkon, hat nappal az ellenzéki utcai tiltakozások kezdete után.

Ellentámadásba lendült szerdán az Iráni Iszlám Köztársaság legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah: kormányzati mozgósítás nyomán az ő arcképét magasba emelve és iráni zászlókat lobogtatva Iszfahan, Abadan, Horramsar, Kermansah, Ilam, Gorgan, Kum és több más városban biztosították tömegek támogatásukról a teheráni vezetést, és követeltek „halált az amerikai zsoldosokra”. Az állami tévé egyenes közvetítésében azt skandálták, hogy nem hegyják magára vezetőjüket, és az Egyesült Államokat, Izraelt, valamint Nagy-Britanniát vádolták a múlt héten kirobbant zavargások szításával.

Az eredetileg a gazdasági nehézségek, a romló életkörülmények miatt kezdődött, de később politikai hatalomváltást is követelő tüntetések során legkevesebb 21-en vesztették életüket, több száz ember őrizetbe vettek. Irán 2009 óta nem látott ekkora méretű ellenzéki tiltakozási hullámot.

A kormánypárti tüntetések előtt néhány órával Hamenei – akit személyében is támadtak és távozását követelték a tiltakozók - „Irán ellenségeit” vádolta felbujtással. Hamenei állításának mintegy alátámasztásaként a felbujtó azonnal testet is öltött: Borudzserd megyében szerdán egy igazságügyi tisztségviselő a Tasznim hírügynökség szerint azt közölte: őrizetbe vettek egy európai állampolgárt, akit „európai titkosszolgálatok képeztek ki, és aki a lázongókat vezette”. Az őrizetbe vett személy állampolgárságát nem közölték.

Donald Trump amerikai elnök ugyancsak szerdán látta elérkezettnek az időt egy újabb Twitter-üzenetre, amelyben azt közölte: Irán „nagy támogatásban” fog részesülni az Egyesült Államok részéről „a megfelelő időben”. Egy másik alkalommal az elnök azt a fordulatot használta Iránnal kapcsolatban, hogy „itt az ideje a változásnak”. Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kérte a Biztonsági Tanács összehívását, hogy a nemzetközi közösség biztosítsa támogatásáról az iráni tüntetőket.

„Fel akarjuk erősíteni az iráni nép hangját” - fogalmazott Haley, és ugyanakkor „teljes képtelenségnek” minősítette azokat az állításokat, hogy külföldről ösztönzik az elégedetlenséget.

Megszólalt Genfben Zeid Raad al-Husszein, az Egyesült Nemzetek emberi jogi főbiztosa is. Felszólította Iránt, hogy biztonsági erői szüntessék be az erőszakot, tartsák tiszteletben a tüntetők emberi jogait, a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságának a jogát.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter viszont azt hangsúlyozta Ankarában: Törökország ellenzi, hogy Benjámin.Netanjahu izraeli kormányfő és Donald Trump amerikai elnök támogatja az iráni kormányellenes tüntetéseket. Ankara számára fontos Irán stabilitása, és reméli, hogy az összecsapások mihamarabb befejeződnek – hangsúlyozta Cavusoglu.

Egy régi név: Pahlavi
„Hol vagy, Reza?” - hangzott fel többször az elmúlt napokban az ajatollahok hatalma elleni iráni tüntetéseken. A megszólított személy, az Egyesült Államokban élő, jelenleg 57 éves Reza Pahlavi a fia a néhai Mohammed Reza Pahlavi iráni sahnak, akit 1979-ben űztek el a Khomeini ajatollah inspirálta iszlám forradalom során. A mostani iráni ellenzéki demonstrációknak nincs kiemelkedő vezető személyisége, és – tekintettel arra, hogy csaknem négy évtized elteltével jórészt feledésbe merültek a sah uralmának árnyoldalai - a monarchisták felvetik, térjen vissza az egykori uralkodó fia.

Putyin mostantól járhat a víz fölött

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:31
Fotó: AFP/Vitaliy Timkiv/Sputnik
Miközben a nemzetközi közösség elfogadhatatlannak minősíti a Krím-félsziget orosz elcsatolását, Vlagyimir Putyin egy tapodtat sem hátrál, és teljesen nyilvánvalóvá teszi, hogy a Krímet Oroszország szerves részének tartja.

A szakadár ukrajnai területekkel kapcsolatban Putyin visszafogottabb és óvatosabb magatartást tanúsít. A Krímet illetően azonban folyamatosan olyan döntéseket hoz, amelyek nem hagynak kétséget afelől, hogy Oroszország visszavonhatatlanul be kíván rendezkedni a félszigeten, azt bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Ennek egyaránt vannak szimbolikus jelei és milliárdokat felemésztő gyakorlati megnyilvánulásai is.

December végére az építők befejezték a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő Kercsi-szoroson átívelő híd autópályájának a lefektetését, és ha a négy sávos autóforgalom megindítására még várni is kell 2018 végéig, az összeköttetés a félsziget és Oroszország között létrejött. A hídon már végig lehet sétálni, igaz, egyelőre csak az építőmunkásoknak.

A több mint százezer tonnás fémkonstrukció 288 pillérre támaszkodik. Párhuzamosan folyik a hídon haladó vasútvonal építése is, itt 2019 végére indulhat meg a forgalom. A bekötőutak elkészültével ez lesz Oroszország leghosszabb hidja: 19 kilométer. A híd 35 méteres magassága és a 227 méteres pillértávolság zavartalan hajóforgalmat biztosít. A szorosan vett hídberuházás összege 227,92 milliárd rubel. A teljes költség azonban sokkal nagyobb, hiszen ki kell építeni az infrastruktúrát: legalább 40 épületet, valamint 29 egyéb létesítményt és alagutat építenek.

A hídépítéshez kapcsolódó, szintén hatalmas munka annak az autóútnak a megépítése, amely Kercset Szimferopollal és Szevasztopollal köti majd össze, átszelve az egész félszigetet. Tizenöt híd és átjáró fogja biztosítani a napi 14 ezer autó közlekedését.

Putyinnak szívügye ez a híd, ennek tudható be, hogy az ötlet 2014-es megszületését és a tervezési dokumentáció 2016 februári jóváhagyását ilyen gyors ütemben követte a kivitelezés. Az államfő megszavaztatta az embereket arról, milyen nevet adjanak a létesítménynek. A megkérdezettek többségi véleményét elfogadva, „Krími híd” lett az elnevezés. A Kreml még arról is gondoskodott, hogy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről látványos felvételek készüljenek az építkezésről. Putyin rendelkezése nyomán példátlan minőségi ellenőrzés mellett folyik a munka, abba a központi szerveken és vállalkozókon kívül laboratóriumok sokaságát is bevonták.

Ilyen előzmények után csodálkozni sem lehet azon, hogy a Krím vezetője, Szergej Akszjonov annak a véleményének adott hangot, az lenne a helyénvaló, ha az első ember, aki végigmehet a hídon a megnyitás után, Putyin lenne.

„Ez az ő gyermeke, az ő kezdeményezése. Ez jelenleg a világ leghosszabb hidja. A krímiek számára az élet hidja” - nyilatkozott.

Fennmarad azonban az a kérdés, mit kezd Moszkva azzal a nemzetközi közösséggel, amely nem hajlandó tudomásul venni sem a Krím visszacsatolását, sem azokat az orosz érveket, amelyek a terület orosz történelmi gyökereire hivatkoznak. Orosz érvelés szerint törvénytelen volt Nyikita Hruscsov részéről a félsziget odaajándékozása Ukrajnának a szovjet korszakban. Bár Donald Trump amerikai elnök beiktatása előtt még voltak jelei annak, hogy a nyugati hatalmak csendben jegelik a témát, ez a visszafogottság mára megszűnt.

Az ENSZ Közgyűlése 70 állam támogatásával határozatban minősítette megszálló hatalomnak Oroszországot a Krím elfoglalása, az emberi jogok megsértése, a bevezetett orosz jogrend, törvénykezés és közigazgatás miatt. Az Ukrajna által beterjesztett javaslat mellé állt az Egyesült Államok és az Európai Unió. Az utóbbi időben felerősödött a bíráló hang Moszkvával szemben - miközben Ukrajnában sorozatban követnek el jogsértéseket, és az országot egymásnak feszülő, egymással leszámolni akaró klánok és klikkek harca jellemzi. Moszkva reményei szerint a megroppant kijevi vezetés nem lesz képes keresztezni az orosz vezetés szándékait.