Holttestből alapanyag

Publikálás dátuma
2018.01.04 06:33
Képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock
Fotó: /

Holttestek ezreit darabolta fel és a lefagyasztott testrészeket sokszor jogellenesen áruba bocsátotta egy arizonai vállalkozás.

Azok, akik haláluk esetére a cég rendelkezésére bocsátották testüket, gyakran abban a hiszemben voltak, hogy szerveiket csak orvosi kísérleteknél használják majd, és fel sem merült bennük, hogy a vállalkozás pénzzé teszi majd egyes testrészeiket.

Ennek az Egyesült Államokban teljesen szabályozatlan szervkereskedelmi üzletágnak, az úgynevezett „nem transzplantációs célú szövetbankok” működésének a horrorisztikus jelenségeit a Reuters hírügynökség tanulmányozta és dolgozta fel terjedelmes írásban. Vizsgálódása középpontjában a Biológiai Forrásközpont (angol rövidítéssel: BRC) nevű vállalkozás állt, amely egy évtizeden át összesen több mint 5 ezer holttestet vett át, és részben adott tovább – darabokban.

Az önkéntes donorok nagy része – de korántsem mindegyikük - iskolázatlan, szegény ember volt. A BRC vállalta a nem hasznosítható testrészek ingyenes elhamvasztását, és azt ígérte, hogy a többi szervet tudományos kutatásokra fordítják. A megállapodás megkötésekor olyan bonyolult szaknyelven fogalmazták meg a feltételeket, hogy a legtöbb ember fel sem fogta, mihez is adta pontosan az aláírását. A cég igyekezett bebiztosítani magát, és lényegében kikötötte, hogy a holttesttel szabadon rendelkezik.

Néha azonban homokszem került a gépezetbe. Így például a 75 éves korában elhunyt Conrad Patrick és a 71 évesen elhalálozott Leon Small esetében. Előbbi nyugdíjas gyári munkás, utóbbi egy bútorgyár igazgatója volt. Mindketten voltak annyira óvatosak, hogy a megállapodásban kikötötték, földi maradványaikat nem szabad „romboló jellegű kísérletnek” alávetni. A BRC viszont éppen zsíros megrendeléshez jutott a hadseregtől: robbantási kísérletekhez igényeltek emberi testeket. A cég ezért a legmélyebb gyász napjaiban felhívta az özvegyeket, és rábeszélte őket, hogy engedélyezzék a holttestek felhasználását „destruktív tesztek” végrehajtásánál.

Az FBI különböző bejelentések alapján vizsgálatot indított, és annak során feltárta, hogy kiterjedt közvetítői hálózat is működött a BRC körül. Robert Louis DeRosier lefagyasztott vállát például Illinois államban találták meg egy ilyen viszonteladó hűtőkamrájában. A férfi egy arizonai kaszinóban dolgozott biztonsági őrként, súlyos cukorbeteg volt, és 64 éves korában hunyt el. Halála előtt felajánlotta szerveit – de nem bármire, hanem kizárólag a diabéteszkutatás céljaira.

A büntető eljárások jórészt annak alapján indultak el, hogy a szervkereskedők több esetben bizonyíthatóan megtévesztő iratokkal próbálták jogszerűnek feltüntetni az ügyleteiket. Az érem másik oldala azonban az erkölcsi vetület, az emberi méltóság tiszteletének teljes hiánya.

A rendőrségi razzia során kiderült: hatalmas fagyasztókban egymás hegyén-hátán felhalmozott műanyagzsákokban raktároztak különböző testrészeket. A nyomozók 142 zsákban 1755 holttestet, illetve azok különböző részeit találták meg, köztük 281 fejet, 337 lábat és 97 gerincet. Volt olyan zsák, amelyben 36 különböző ember különböző testrészei voltak.

A nyilvántartást – el kell ismerni - meglehetősen precízen vezették. A fentebb említett Conrad Patrickot hét darabra trancsírozták. Bal lábát egy Chicago közelében működő ortopédiai laboratórium kapta meg. Bal válla Las Vegasba került egy olyan vállalkozáshoz, amely sebészeti tanfolyamokat szervez. Fejét és gerincét az amerikai hadsereg robbantási kísérleteihez szánták. „Külső szaporító szervei” egy helyi egyetemre kerültek, míg jobb lába és bal térde a BRC hűtőkamrájában várt sorára.

Végül ejtsünk néhány szót az árakról. Egy iskolai gondnok máját egy orvosi műszereket gyártó cégnek 607 dollárért adták el. Egy nyugalmazott bankigazgató törzséért 3191 dollárt fizetett egy svájci kutatóintézet. Egy szakszervezeti aktivista két alsó lábszárát darabja 350 dollárért sikerült pénzzé tenni – a vevő egy közelebbről meg nem nevezett, termékfejlesztéssel foglalkozó minnesotai cég volt. Egy egész holttestért 5893 dollárt kasszírozott a BRC.

2018.01.04 06:33

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21