Lengyel–magyar: két jómadár

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:06
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Újabban rendre együtt emlegetik az európai folyamatokról szóló elemzések a magyar és a lengyel kormányt, mint az európai integrációt gáncsoló, a menekültügyben a szolidaritást megtagadó, a belpolitikában pedig illiberális rendszert kialakító két keleti EU-tagállami vezetést.

A magyar kormány azonban az eddigi tapasztalatok szerint pragmatikusabb módon „vívja szabadságharcát Brüsszellel szemben”. Amikor például az Európai Bizottság valamilyen új magyar jogszabályban konkrét uniós előírást sértő elemet fedezett fel, az Orbán-kormány általában visszakozott, és módosította a törvényt, éppen csak annyira, amennyire feltétlenül változtatnia kellett. Az érintetlenül hagyott égbekiáltó igazságtalanságokkal pedig már nem nagyon tudnak mit kezdeni Brüsszelben, mert a jog „szellemét” sokkal nehezebb fülön csípni, mint a betűjét.

A lengyelek ezzel szemben egy jottányit sem engednek – olyannyira nem, hogy decemberben a brüsszeli bizottság az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó törvények miatt megindította ellenük az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárást, amit az európai értékek, így a jogállamiság súlyos veszélyeztetése esetén tehet meg, és a végső szankció elvben akár az érintett tagállam uniós szavazati jogának a felfüggesztése is lehet.

Varsótól azonban nem fogják megvonni a szavazati jogot, mert a verdikt kimondásához a tagállamok teljes egyetértésére lenne szükség, Orbán Viktor pedig előre közölte, hogy Magyarország adott esetben vétót emel. Budapest nyilván ugyanígy számíthatna a lengyel vétóra. A politikai csatáknak otthont adó Európai Parlament (EP) igazságügyi bizottsága most jelentést készít a jogállamiság magyarországi helyzetéről. Ha ezt az EP kétharmados többséggel elfogadná – legkorábban idén ősszel –, akkor kerülhetne a „magyar ügy” abba a szakaszba, ahol a lengyeleké már most tart.

Lengyelországban a hatalmat informálisan, de egyértelműen Jaroslaw Kaczynski, a kőkonzervatív kormánypárt vezetője tartja a kezében. Tavaly év végén leváltotta Beata Szydlo miniszterelnököt, és helyére Mateusz Morawieckit ültette, aki most Budapestre látogatott.

A kormányfőváltáskor egyesek megfogalmaztak olyan illúziókat, hogy a derék, becsületes, jó katolikus, de a nemzetközi porondon – már pusztán a nyelvtudás hiánya miatt is – bizonytalanul mozgó Szydlo helyett Morawiecki, a világot ismerő, nyelveket beszélő bankár talán Európa-barátabb magatartást fog tanúsítani, és hatástalaníthatja a hetes cikk gyújtószerkezetét. Az új miniszterelnök eddigi megnyilvánulásai azonban semmiben nem igazolják ezeket a reményeket. A hang ugyan Morawieckié, de a kéz Kaczynskié.

Egyformán gondolkodnak Európáról
A nagy összecsapások és viták éve lesz 2018 - jelentette ki Orbán Viktor a decemberben hivatalba lépett lengyel miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Mateusz Morawiecki első hivatalos külföldi útja Budapestre vezetett, a két kormányfő tegnap elsősorban Európa jövőjéről tárgyalt.
A magyar miniszterelnök azt emelte ki a megbeszélések után, hogy az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott, a határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van rá. A lengyel kormányfő közölte, teljes egészében egyetértenek a magyar állásponttal a migránsválsággal kapcsolatban. - MTI

Ellenszélben - A falu, ahol megvédték a földeket

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:04

Szinte az egész országot maga alá gyűrte a Fidesz, de akadnak községek és városok, ahol a demokratikus ellenzék irányít. Vajon miként boldogulhat egy NER-en kívüli polgármester és települése? Sorozatunk közvetkező állomása Tarnaszentmiklós.

Törőcsik Mari, a nemzet színésze egyik kedves emléke, hogy gyerekként a Heves megyei Pélyen élve, ilyenkor tél tájékán édesapja befogott a szánba, pokrócba burkolta családot, s átmentek a szomszédos Tarnaszentmiklóson élő nagyszülőkhöz, igazi tyúkhúsleveses, kalácsos vasárnapi ebédekre. A nagyszülői ház még mindig áll, ám az a fajta, jól működő paraszti világ, amelynek megvolt a mindennapi és ünnepi rendje, már letűnt ezen a vidéken is.

A helybéliek furfangjának köszönhetően legalább a kárpótlási törvény nem vágta gallyra végleg a mezőgazdaságot, noha a sokaknak munkát adó hevesi Rákóczi Tsz és az ottani állami gazdaság is belerokkant a kisgazdák által erőltetett földtulajdoni átalakításba. Még a rendszerváltást megelőzően, a pélyi Tiszamente Tsz akkori vezetői - köztük Buda Sándorné, az ott korábban pénzügyesként dolgozó jelenlegi tarnaszentmiklósi MSZP-s polgármester – szinte egyenként beszélték rá a tagokat, hogy a törvény adta lehetőséggel élve, úgynevezett földnevesítéssel az állami tartalék földekből 110 aranykorona értékig részarány-tulajdont szerezzenek. Mivel a tarnaszentmiklósi szikes földek alacsony aranykoronával bírnak, így egy-egy hajdani téesz-tag átlagosan 10 hektáros birtokot vehetett a nevére, amit aztán később használatra bérbe adott a termelőszövetkezetnek. Háromszáz téesztagból mindössze öten nem éltek a lehetőséggel, akik viszont igen, azok összességében nagyjából háromezer hektárnyi föld használata felől rendelkezhettek. Így tudták elérni, hogy a kárpótlási törvény végül nem zilálta szét a nehéz körülmények ellenére is jól gazdálkodó termelőszövetkezetet. Ez a tulajdonosi szerkezet máig él, s alig néhány olyan település lehet ma az országban - élükön Tarnaszentmiklóssal -, ahol nem multik vagy csókosok, hanem a helyben élők és leszármazottaik kezében van a föld nagy része. A használatért terményben vagy pénzben fizet az időközben Pélyi Tiszatáj Agrár Zrt-vé alakult, valójában ma is egyfajta klasszikus termelőszövetkezetként működő társaság, a föld után járó külön bevétel pedig sokak életét megkönnyíti abban a faluban, ahol a munkalehetőségek a rendszerváltás óta igencsak beszűkültek.

Sok az idős ember
A nyolcszázhatvan fős településen közel kétszáz idős ember él, így a falu folyamatosan öregszik. Tavaly tizenhatan születtek és tizenhárman haltak meg. Sokan a rák miatt mentek el fiatalon, 40-50-60 évesen: közülük többen korábban Tengízben vagy a Metalloglobus itteni akkumulátorbontó üzemében dolgoztak.

Hajdan nemcsak mezőgazdasági, de részben ipari falu is volt Tarnaszentmiklós, itt működött ugyanis a Metalloglobus egyik üzeme, több száz embernek adva munkát. A helyieken kívül hat másik településről: Kisköréről, Átányból, Tiszanánáról, Kömlőről, Hevesről és Pélyről hozta-vitte az embereket a munkásbusz, akkumulátorbontó, fémöntöde és lemezüzem is működött a telephelyen, amelynek mára tíz-tizenkét alkalmazottja maradt, tevékenysége pedig hosszú évekig a veszélyes hulladékok kezelésére szűkült. Tavaly azonban lényeges változás történt az üzem életében: a Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt. vette bérbe, és telephellyé fejleszti.

A polgármester azt mondja, ilyen körülmények között abban rejlik az ő legnagyobb felelőssége, hogy értelmes közmunkát találjon az embereknek, amelyből valóban tovább tudnak majd lépni a normális munkaerő-piacra. Hisz abban, hogy ehhez előbb jó képzéseket kell tartani, s nem olyan tudásra dobálják ki a pénzt, amiből legfeljebb a kurzusok szervezőinek van hasznuk. Így indult el három évvel ezelőtt a mezőgazdasági tanfolyam, ami szakmunkás bizonyítványt adott az ott végző húsz embernek, s így kezdődött el a családellátók képzése is. Idén január harmadikán pedig huszonketten kezdték el az intézménytakarítói tanfolyamot. Mindennek már van látszatja, a nyolcszázhatvan fős faluban átlagosan húsz-harminc ember van csak tartósan munka nélkül, zömük leginkább egészségügyi okok miatt. Aki akar dolgozni, az el tud helyezkedni a környéken, hisz elérhető közelségben van Jászberény, Jászárokszállás és Gyöngyös is a maga ipari kínálatával. Az utóbbi időben kezd visszatérni az élet az üresen álló házakba is, fiatalok veszik meg őket, jellemzően felhasználva az otthonteremtési támogatásokat, s innen járnak dolgozni a környékbeli városokba. Nyaranta napközis táborokat szervez az önkormányzat, hogy a szünetben is legyen, aki vigyáz a gyerekekre. Óvoda van a faluban, s alsó tagozatos iskola is működik, egyházi fenntartásban, de a felsősök már Pélyre ingáznak át naponta.

Tarnaszentmiklós tíz évvel ezelőtt azzal került be a lapokba, hogy egy húszéves helybéli fiút a halálba kergetett egy olyan család, amely úgynevezett kamatoltatással foglalkozott, vagyis pénzt kölcsönöztek, amelyet aztán duplán kértek vissza. A fiú nem tudta megadni a tartozást, ezért az öngyilkosságot választotta. Buda Sándorné a mostanit megelőző, 1998-2006 közötti polgármesteri időszakában sajátos módszerrel vetett véget annak, hogy egy-két család rettegésben tartsa a többit: a kiszolgáltatott helyzetben lévők pénzét - jellemzően segélyét, családi támogatását – a családdal egyetértésben, általuk meghatalmazva, ő maga kezelte, hozzá kellett bemenni, ha be akart vásárolni az anyuka, vele beszélték meg a kiadásokat, vagyis egyfajta egyszemélyes adósságkezelőként működött. Kiszipolyozható áldozatok híján pedig a kamatoltatós családok egy idő után odébb álltak.

"Majd jóra jön, mint a Ganca hízója..."
Tarnaszentmiklós nemcsak arról nevezetes, hogy az itteni lakosok majd' mindegyike földtulajdonos, hanem neveik is különlegesek. A faluban nem volt ritka a Joáchim, a Jeremiás, a Benjámin vagy a Ráfael utónév, a hölgyek közül pedig többen is viselték a Skolasztika, az Isméria, az Apollónia és az Amália nevet.
A polgármester gyűjti azokat a szólásokat is, amelyek a faluhoz köthetők. "Úgy maradt, mint a Pádár Erzsi földje" - mondják arra, ami nem változott, vagyis „maradt, ahogy volt.” Aki pedig csendes, magába húzódó, arra azt mondják errefelé: "ül, mint Szép Mária az első urával." Ha pedig valakire rájár a rúd, azt azzal biztatják: Majd jóra jön, mint az öreg Ganca hízója".

A helyiek azt mondják, sosem érezték hátrányát, hogy a falu vezetője vállaltan elkötelezett baloldali, MSZP-s aktivista. A térség országgyűlési képviselője, a fideszes Szabó Zsolt nem hagyja figyelmen kívül a falut, miként az máshol tapasztalható: képviselői látogatást tesz, ha meghívják, elmegy hozzájuk, a támogatási lehetőségekről pedig tájékoztatja őket. A település a rendszerváltás óta működési hitel nélkül gazdálkodik, "addig nyújtózkodnak, míg a takaró ér", így nem is estek bele az adósságkonszolidációba sem. A községházát gyakorlatilag két ember viszi a hátán, a falu vezetője, és egy munkatárs, aki korábban közmunkásként dolgozott, s nemrégiben lett köztisztviselő. Egy hivatalsegéd, egy karbantartó "mindenes", egy szociális gondozó, négy konyhás, négy óvónő, két dajka, egy védőnő és egy asszisztens alkotja az önkormányzati összlétszámot, ennyien látják el a közintézményeket.

Megvannak, de a falu látványosabb fejlődéséhez szükség lenne az idevezető, öt számjegyű utak felújítására. Aki ugyanis most Tarnaszentmiklósra megy, inkább útszakaszokkal tarkított kátyúözönt lát, semmint kátyúkkal fedett utat, s ez még a legelszántabb befektetőket is elriasztja.

Szerző

Százmilliós raktára lett a Ligetnek

Publikálás dátuma
2018.01.04. 06:02
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Üzletként és fagyizóként sem működött sokáig a Városliget tavaly tavasszal átadott három pavilonjának egyike. A 104 millió forintba került turistacsalogató épületet ma raktárnak használják: rekeszek, fagylaltozó pultok, székek és más vendéglátós kellékek hevernek egymáson az Állatkerti körúton található kis épületben. Először műtárgyakat próbáltak benne árulni, de az ötlet nem jött be, és később az édesség árusítása sem hozott elég hasznot. Így hónapok óta csak raktárnak használják a Feszl Frigyes tervi alapján készült pavilont.

Megkerestük a Városliget Zrt.-t, hogy mikor nyithat ki benne ismét valamilyen üzlet, de nem reagáltak kérdéseinkre. A bezárásról szeptemberben azt írták, hogy a három épület üzemeltetéséért felelős Wo Europe Kft. „összegezte a megnyitás óta felhalmozott tapasztalatokat, és ezek alapján kérelmezte az egyes épületek szolgáltatásainak, kínálatának átszervezését. A szabadidős, ajándék- és művészeti tárgyak egy pavilonba kerülnek, míg a felszabaduló épületben kap helyet a fagylaltozó, a kávézó pedig a jelenlegi helyén marad.”

Információink szerint azonban az átszervezéssel sem sikerült felfuttatni az üzletet, amiért havi 1 millió forint bérleti díjat kell fizetni.

A gazdaságtalan üzemeltetés a három pavilont bérlő cég előélete alapján nem meglepő. A Wo Europe Kft.-nek 2016-ban sem volt bevétele, amikor rejtélyes körülmények között megnyerte a Városliget Zrt. pavilonokra kiírt pályázatát. Azt azóta sem hozták nyilvánosságra, miért ezt a veszteséges céget választották a pavilonok üzemeltetésére.

A kudarc ugyanakkor nem vette el a kedvét a Városliget Zrt.-nek attól, hogy további vendéglátóhelyeket terveztessen a zöldbe. Három, egyenként 115 négyzetméteres étterem építését tervezik: egy a sörözőket, egy a piknikezőket, egy pedig az egészségüket kiemelten fontosnak tartó vendégeket szolgálja majd. Emiatt is módosítani kell a 2014 óta érvényes Városligeti Építési Szabályzatot, ráadásul ha megépülnek a múzeumok, összesen 23 vendéglátóhely lesz a ligetben.

Szerző