Hely a listán

Kedves Lajos, minden meg van bocsátva, csak küldj pénzt! Feltehetően ezt sem írták rá arra a levélre, amelyet - a Fidesz hívei mellett - a múlt héten megkapott Simicska Lajos is. Csak hát a címzett rajta volt a párt egyik alelnökéről, Kubatov Gáborról hírhedtté vált listán. Az pedig - mint megtudtuk - magától nem frissül, kérni kell, hogy vegyék le róla azt, aki egyszer már rákerült. Így fordulhatott elő, hogy néhány elhunyt embertől ugyanúgy pénzt kért a Fidesz elnöke, mint régi harcostársától. Pech, hogy az illető pár éve rájött, Orbán már nem ugyanaz az ember, akit régen szeretett, s akinek jelentős pénzeket szerzett. Ezt pedig egy rövid négybetűs szóval azóta többször is a nagyközönség tudomására hozta.

Lajos tehát nagy valószínűséggel most nem küld semmit, noha a Fidesz kommunikációs igazgatója megmondta, hogy nem finnyáskodhatnak, minden támogatást elfogadnak. Még akkor is, ha amúgy nem is ez a lényeg. Mármint a pénz. Hanem a tábor összetartása, a hívek erősítése, a harci kedv fokozása. Nem volt elég a plakátkampány, s a nemzetinek és konzultációnak nevezett tragikomédia, most még levélben is rá kellett tromfolni az eddigiekre. Mert Soros már a spájzban van, ha nem állítják meg, az nemzeti katasztrófával fenyeget (értsd: még a végén nem a Fidesz nyeri meg a választást). És bár a Kubatov-lista valóban kicsit elavultnak látszik, azért a célt jól szolgálja. Néhány hiba nem veszélyeztetheti a mostani akció sikerét sem.

A kérdés már csak az, ha Simicska szerepel a címzettek között, akkor vajon ott van-e Orbán és társai egy másik régi barátja és támogatója. Az lenne ugyanis az igazi, ha a Soros-terv meghiúsításához magától Soros Györgytől (is) kérnének pénzt. Na persze, neki nem lenne minden megbocsátva, de legalább igaz volna, hogy Soros tényleg beszállt a kampányba.

2018.01.08 07:08

Oktatás: egyre több panasz érkezik az ombudsmanhoz

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:36

Fotó: Shutterstock/
Évről évre több panasz érkezik az oktatási jogok biztosához, nagy részük a közoktatáshoz kötődik. Míg például 2014-ben 1503-an éltek valamilyen panasszal, 2015-ben már több mint 1600-an, 2016-ban pedig több mint 1900-an. Tavaly valamelyest mérséklődött a panaszáradat, de még mindig sok a bejelentés: 2017-ben összesen 1812-en adtak hangot elégedetlenségüknek valamilyen ügyben – derült ki az oktatási ombudsman friss beszámolójából. A köznevelés területéről 1151 panasz érkezett, a felsőoktatásból 516, a szakképzésből 125, "egyéb" kategóriában további 20 beadványt regisztráltak. Az egyik panasz például egy óvodai úszásoktatással kapcsolatos: két gyerek összeverekedett a vízben, mire az oktató a nyakánál fogva emelte ki az egyiket, majd arcon ütötte és kitiltotta a foglalkozásokról. Az ügyben rendőrségi feljelentés is történt. De a biztos szerint a fizikai bántalmazásnál gyakrabban fordul elő a tanulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi méltóságuk megsértése. Az ombudsman állást foglalt az osztálypénzzel kapcsolatban is. Nemrég egy szülői szervezet, a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért vádolta az iskolákat az osztálypénz "behajtásával", hangsúlyozva: a szülőket semmilyen jogszabály nem kötelezi a fizetésre. Az oktatási biztos azt írta: a szülők közösen dönthetnek arról, hogy bizonyos célok érdekében különböző összegeket befizetnek, ám ezek kötelezővé tétele nem lehetséges, csak önkéntesen történhet. 
2018.09.24 17:36

Mehet a parlament elé az „ellen-Sargentini”

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:29

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Hat fideszes és KDNP-s igen, egy-egy jobbikos és LMP-s nem szavazat mellett, nulla tartózkodással, a DK-s Oláh Lajos távolmaradásával a Parlament Európai Ügyek Bizottsága megszavazta, hogy az Országgyűlés napirendjére kerüljön a Sargentini-jelentést elítélő határozati javaslat. A bizottság hétfői ülésén Ungár Péter (LMP) arról beszélt, a szöveg „semmilyen problémát nem old meg, az csak a Fidesz EP-kampányának a célját szolgálja”. Ungár szerint míg a kormány ilyen haszontalan, és számára csak belpolitikai szempontból előnyös álügyekkel foglalkozik, a valóban fontos témákkal, például a határon túli magyarok jogait szélesítő európai kezdeményezésekkel, vagy épp a következő hét éves uniós költségvetéssel nem törődik. Vannak-e egyéb prioritásai a magyar külpolitikának a migráción kívül? - tette fel a kérdést Ungár Péter a bizottság fideszes képviselőinek, majd elmondta, hogy a 2015-ös kvótanépszavazáson ő a „kormányéval megegyező módon szavazott”. Ungár szerint „nincs sok értelme a javaslatnak, az LMP nem támogatja a napirendre vételt”. Tessely Zoltán (Fidesz), a bizottság válaszában azt mondta, „sokkal többről van szó”, mint az EP-kampányról, mert „2009-től Európába 3,5 millió illegális bevándorló érkezett, a jelentés pedig „igenis életbe vágó”, mert arról szól, hogy „megőrizheti-e Magyarország a keresztény gyökereit”. Tessely Zoltán a már ismert Fideszes szlogent felmondva azt mondta, a határozati javaslat arról szól, hogy kiderüljön: ki az, aki támogatja és ki, aki ellenzi a migrációt? A Jobbik sem támogatta a határozati javaslat napirendre vételét. Bana Tibor, a bizottság alelnöke szerint már „nyelvtanilag és formailag is elképesztő a szöveg színvonala, tartalmilag szintén”. A Jobbik „teljesen ellene van a bevándorlásnak, de azt éppen a Fidesz támogatja a letelepedési kötvényekkel”. Ha a kormány tenni akar a határon túli magyarokért, támogassa az autonómia törekvéseket, és például ne stadionokat építsen. „A kormány az uniós támogatásokat kockáztatja, amivel a magyar családok járnak rosszul, nem ilyen politikai játszmákat kellene folytatni, hanem például csatlakozni az európai ügyészséghez” - mondta. Juhász Hajnalka (KDNP) arról beszélt: a Sargentini-jelentést az Európai Parlament jogilag vitatott módon fogadta el, így kérdéses, milyen alapon diktálhat jogállami kritériumokat a magyar kormánynak. Az előterjesztő nevében Nacsa Lőrinc KDNP-s képviselő azt mondta, „szeretnék, hogy minden képviselő elmondhassa a véleményét a határozati javaslatról”, ezért szeretnék napirendre vetetni az ügyet, majd ő is megismételte, hogy a „bevándorlást támogató és azt ellenző politikai erők közötti vita zajlik most Európában”.

Orbán Viktor levélben köszönte meg, hogy nemmel szavaztak

A kormányfő levélben köszönte meg az Európai Parlament egyes képviselőinek, hogy nemmel szavaztak a Judith Sargentini által készített EP-jelentésre. A magyar kormányfő két nappal a szavazás után juttatta el levelét az érintetteknek. Az állásfoglalást 197 EP-képviselő utasította el. “Szeretném megköszönni, hogy részt vett a magyarországi helyzetről szóló plenáris vitában és az azt követő szavazáson” — kezdi a fejléces papírra nyomtatott levelét a miniszterelnök, és hozzáteszi: “Köszönöm, hogy a szavazás során támogatta a nemzeti szuverenitás megőrzését és kifejezte szolidaritását”. Orbán Viktor a levélben megismétli, hogy az EP-jelentés ítélet a magyar emberek és Magyarország ellen. Politikai rágalmakat és ténybeli tévedéseket tartalmaz, valamint kettős mércét alkalmaz, amely aláássa az Európai Parlament és az európai intézmények hitelességét és tisztességét. A kormányfő biztosítja a címzetteket arról, hogy Magyarország a migrációbarát erők szégyenteljes támadásai ellenére sem fog engedni a zsarolásnak. Továbbra is megvédi Európa és Magyarország határait.

2018.09.24 17:29