A földikutya lett az év emlőse 2018-ban

Publikálás dátuma
2018.01.08. 16:12
Fotó: Shutterstock
A keleti sün, az ürge, a denevérek és a mogyorós pele után idén egy egészen különleges emlősfajt választottak év emlősének a földművelésügyi minisztérium Vadonleső programjában. A idén választás a földikutyára esett , írja a 24.hu.

A természetvédelmi szakemberek, biológusok minden évben olyan állatfajt választanak ki, amelyikre fel szeretnék hívni a figyelmet, így érdemelte ki a megtisztelő kitüntetést 2018-ban a kihalás szélén álló földikutya.

A program honlapja szerint egy olyan kisemlősre kell gondolni, mely ritkább a kihalással fenyegetett címerállatok bármelyikénél, ugyanakkor a Kárpát-medencében alakult ki majd kétmillió évvel ezelőtt.

A földikutyák a korábban felszántatlan gyepes területeket kedvelik. A Bajához közeli volt katonai terület is ezért a kedvencük. A délvidéki földikutya jelenleg Európa legveszélyeztetettebb emlősfaja. További részletek a videóból tudhatók meg. 

Szerző

Megmutatták a nyíregyházán született dingó kölyköt - Fotók

Publikálás dátuma
2018.01.08. 15:49
MTI Fotók: Balázs Attila
Igazi különlegesség, dingó született a Nyíregyházi Állatparkban. Az országban csak itt látható kölyök most 7 hetes, így állatorvosi vizsgálatokon esett át - olvasható az állatkert honlapján. 

A 3 éve cseh állatkertből érkezett anya állat, 63 napnyi vemhesség után hozta világra egy kotorékban kicsinyét. A szuka kölyök az első hónapot az anya által vájt búvóhelyen töltötte, ám most 7 hetes korában már előmerészkedik rejtekéből s előszeretettel mászkál szülei után a kifutóban.

A dingó származására többféle elképzelés létezik, jelenleg a farkas leszármazottjaként, alfajnak tekintik ( Canis lupus dingo), de a legújabb kutatások szerint önálló fajról is lehet szó.

Bár eredete homályos, annyi bizonyos, hogy Ausztráliában közel 4000 éve él, változatlan formában. Ausztrália csúcsragadozóját feltehetően ázsiai hajósok juttatták el Ausztráliába, több ezer évvel ezelőtt s nagyra becsült társa volt az Ausztrál őslakosoknak. Együtt éltek, ettek és vadásztak. A dingókat ágymelegítőnek, hulladékeltakarítónak, vadásztársnak és testőrnek használták. Az őslakosok egy-egy kölyköt vettek ki a vad almokból, de amint a négylábú társak ivarérettekké váltak, kezelhetetlenségük miatt visszaengedték őket a vadonba.

A természetben populációik folyamatosan növekednek, mivel rendkívül ügyes vadászok, s mindent elfogyasztanak ami él és mozog, a kisebb hüllőkön át az erszényes állatokig sok minden szerepel a táplálék állatai között.

Szerző

Egy perzsaleopárd-kölyöktől olvadoznak Miskolcon - Fotók

Publikálás dátuma
2018.01.05. 14:03
MTI Fotók: Vajda János
Ez a csöppnyi ragadózó január 5-én született. A nagyon veszélyeztetett fajhoz tartozó perzsaleopárd-kölyök az európai fajmegőrzési programban keretében született a miskolci  állatkertben, ahol a tervek szerint január végén már a látogatók is megnézhetik. 

A perzsaleopárd, amikor a polulációja még nem csökkent le ilyen drámaian, viszonylag sokfelé,  a Közel-Keleten Örményországban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Üzbegisztánban, Pakisztánban, Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Afganisztánban fordult elő. Már a 2000-res években jelezték: a természetben - becslések szerint -  csupán 1000-1200 szabad példányt tartanak számon, ezért az állományt veszélyeztetettként tartja számon a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN). A 2001 és a 2005 közötti kutatások szerint a Nagy-Kaukázus nyugati oldalán már nincsenek leopárdok, és csak keleten található még belőlük néhány példány. A legnagyobb populáció Iránban élt. A perzsaleopárd a vadonban élő leopárd, más néven párduc, legnagyobb termetű és egyben legritkább alfaja. 

MTI Fotók: Vajda János



Szerző