Berlusconi sokadik visszatérése

Publikálás dátuma
2018.01.09 06:33
Fotó: AFP/Eliano Imperato
Fotó: /
Megkezdődött az olasz választási kampány. Nem lesz könnyű megalakítani az új kormányt a március 4-i választást követően.

Ugyan a világsajtó a német koalíció megalakításának nehézségeitől hangos, jelen állás szerint Olaszországban sem lesz egyszerű életre hívni az új kabinetet a voksolás után. Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy több hónap is eltelhet, amíg felszáll a fehér füst, s kiderül, kik irányíthatják az egyes tárcákat.

A választást követően Silvio Berlusconi kényelmes helyzetbe kerülhet. „Királycsinálóvá” válhat. Bár miniszterelnök nem lehet, hiszen a közügyektől való eltiltása még érvényben van, valójában már most szövi hálóját. Ugyan az általa alapított Forza Italia mintegy 2 millió szavazatot veszíthet a 2013-as parlamenti választáshoz képest, mind a mai napig ő a jobboldal legismertebb személyisége. Az a paradox helyzet alakulhat ki, hogy épp az a Berlusconi garantálhatja az új kormány stabilitását, valamint azt, hogy a voksolást követően is Európa-párti kormány maradjon hatalmon Rómában, akinek a személyéhez számos botrány fűződik, a törvényeket úgy alakította, hogy gazdasági impériumát tovább gyarapíthassa, s az euroszkepticizmustól sem riadt vissza, ha éppen érdeke ezt úgy kívánta.

Berlusconinak azonban sikerült egységbe forrasztania a jobboldalt, hétvégén a Forza Italia, az Északi Liga (LN), valamint az Olaszország Fivérei – Nemzeti Szövetség (FdI-AN) bejelentette: közösen indulnak. Mivel a FI 15-17, a LN 12-14, a FdI pedig 5 százalékon áll, így együttesen körülbelül 32-34 százalékot szerezhetnek. Tekintve, hogy a populista Öt Csillag Mozgalmat (M5S) 25-28, a balközép, kormányzó Demokrata Pártot (PD) pedig 23-25 százalékon mérik, ez elég lehet a győzelemhez, ahhoz azonban aligha, hogy a jobboldal képes legyen egyedül kormányozni. Ha azonban mégiscsak csoda történne, s Berlusconiék képesek stabil kormányt életre hívni, akkor is meglehetősen furcsa egyveleg alakulna ki. Miközben ugyanis Berlusconi azt hangoztatja, Olaszországnak el kell köteleznie magát az Európai Unió mellett, az LN erőteljesebben, az FdI viszont valamelyest visszafogottabban bírálja az Uniót.

Közben a PD is megkezdte a kampányt. Kissé mintha háttérbe szorították volna a rendkívül megosztó személyiségnek tartott pártelnököt, Matteo Renzi volt kormányfőt, s Paolo Gentiloni miniszterelnököt tolták előtérbe. A RAI egyik ismert műsorában azt közölte, a PD a leghitelesebb párt. „Nem hinném, hogy bármely más politikai erő rendelkezne olyan csapattal, amely képes lenne hasonló kormányzásra”. Felszólította honfitársait arra, ne adják a voksukat olyan pártokra, amelyek „nem tudnak kormányozni”. Ezzel elsősorban az M5S-re utalhatott.

Mi történik, ha patthelyzet alakul ki, és egyetlen párt sem tesz szert abszolút többségre? Berlusconi korábban megpendítette a lehetőségét annak, hogy ez esetben Paolo Gentiloni maradjon a miniszterelnök. Más szóval ez azt jelenti: a jobboldal (vagy csak a Forza Italia?) összefog a Demokrata Párttal. Ezt a lehetőséget Padoan pénzügyminiszter is lehetséges opciónak nevezte.

Kérdés az is, mennyire lenne Berlusconi megbízható partner. Hogy megalomániája nem sokat enyhült, azt pártjának új logója is bizonyítja. Az általa a Twitterre feltöltött „művészi alkotáson” Forza Italia felirat alatt ugyanis hatalmas betűkkel a következő szerepel: „Berlusconi presidente”. Mint a La Repubblica fogalmazott, olyan tweet ez, amely „mindenkit megdöbbentett”. Ez azt is jelzi, hogy a 81. életévét tavaly szeptemberben betöltött politikus ma is képes váratlan húzásokra és lelkesen készül a visszatérésre.

A jobboldal programja
A választási ígéretek között szerepel az olasz nyugdíjminimum megemelése havi bruttó ezer euróra, a nők elleni erőszakkal szembeni hatékonyabb fellépés, az elnöki köztársaság bevezetésének kidolgozása . A jobbközép koalíció kevesebb adót, kevesebb bürokráciát ígér és kevesebb függőséget Európától a biztonság növelésével és a migráció ellenőrzésével. Ezen kívül az olasz nyugdíjrendszer igazságosabbá tételét, az olasz nemzeti termékek védelmét, a demográfiai csökkenés megállítását.

2018.01.09 06:33

Izrael és Oroszország is visszakozott a lelőtt katonai gép ügyében

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:58
Egy Il-20-as orosz katonai szállítógép. Ezt a géptípust találta el a szír légvédelem szintén orosz gyártmányú rakétája Latakia f
Fotó: AFP / Russian Defence Ministry / Sputnik/ Aleksandr Tarasenkov
Bár az orosz kormány először először Izraelt vádolta a Szíria felett kilőtt orosz katonai repülő miatt, később Vlagyimir Putyin finomított, Benjamin Netanjahu pedig részvétét fejezte ki az áldozatok miatt. A tét óriási volt, a helyzet egy izraeli-orosz konfliktus lehetőségét is magában hordozta.
Együttérzésének adott hangot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kedden folytatott telefonbeszélgetésében amiatt, hogy a szíriai légvédelem lelőtt egy orosz harci gépet, és további izraeli-orosz biztonsági együttműködést szorgalmazott – idézi az MTI a Háárec izraeli újság cikkét. Az izraeli kormányfő nyilatkozata egy nagyon feszült diplomáciai helyzet lezárását is jelenti, orosz részről kedd reggel ugyanis még Izraelt vádolták a 15 fős személyzetet szállító Il-20-as elpusztításával.
Az orosz védelmi minisztérium keddi nyilatkozatában ugyan elismerte, hogy a szovjet gyártmányú légvédelmi rakétarendszerrel felszerelt szíriai légvédelem lőtt le keddre virradóra a Földközi-tenger felett egy Il-20 típusú orosz katonai repülőgépet, de a tárca Izraelt tette felelőssé a történtekért, arra hivatkozva, hogy izraeli harci gépek szándékosan provokálták ki a 15 emberéletet követelő incidenst.
A tárca szóvivője szerint az izraeli légierő F-16-os vadászgépei légicsapást mértek az északnyugat-szíriai Latakia város környékére, majd a leszállásra készülő orosz Il-20-as gépet használták fedezéknek, így a szíriai légvédelem SZ-200-as rakétái a jóval nagyobb orosz gépet találták el, és nem az izraeli vadászgépeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban később úgy nyilatkozott, hogy nem az izraeliek lőtték le az orosz gépet, az esemény véletlenek sorozatába illeszkedik
Az izraeli hadsereg eleinte nem regált az őt érő vádakra, mondván, külföldi sajtóértesüléseket nem kommentálnak. A helyzet talán Putyin reakciója miatt is változhatott: Benjámin Netanjahu mindenesetre kedd este - szokatlan módon a leszentebb zsidó ünnep, a Jóm Kipúr előestéjén - telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal a lelőtt orosz harci gép ügyéről. Az izraeli kormányfő együttérzését fejezte ki az Il-20 típusú orosz gép tizenöt fős személyzetének halála miatt. A Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint az orosz katonák szíriai ellenzéki erőkkel szembeni felderítő feladatot láttak el a térségben, amikor az izraeli légitámadás miatt riadóztatott szíriai légvédelmi rakéta lelőtte a gépüket. Netanjahu hangsúlyozta, hogy Szíria a felelős az orosz katonai repülő lelövéséért, és megígérte, hogy Moszkvába küldi az izraeli légierő főparancsnokát, hogy megossza az orosz illetékesekkel az ügy részleteivel kapcsolatos izraeli információkat. 
Az izraeli miniszterelnök kiemelte a biztonsági egyeztetés folytatásának fontosságát Izrael és Oroszország között. Ugyanakkor azt is megerősítette: országa továbbra is mindent elkövet, hogy megakadályozza Irán katonai jelenlétét Szíriában, akárcsak azt, hogy fegyverszállítmányaik Libanonba juthassanak a Hezbollah síita milíciához. A The Times of Israel című angol nyelvű honlap szerint a hétfő éjszakai izraeli légicsapás helyszíne, Latakiát eddig általában elkerülték a fegyverszállításokat megelőző izraeli légitámadások, főként a földközi-tengeri szíriai kikötőváros térségében lévő erős orosz katonai jelenlét miatt.
2018.09.18 21:58
Frissítve: 2018.09.18 22:03

Varsó lekörözte Budapestet Washingtonban

Publikálás dátuma
2018.09.18 21:20
A lengyel államfőnek nem kellett „emberi jogi aggályoktól” tartania
Fotó: AFP/NurPhoto/ Celestino Arce
A világ két legerősebb politikai vezetője fogadta kedden az Európai Unió két „renitens” első emberét – míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin és a Kreml vendége volt, addig Andrzej Duda lengyel államfő a Fehér Házban Doland Trump amerikai elnökkel parolázhatott. Duda mindenekelőtt biztonságpolitikai, katonai és gazdasági együttműködésről, kereskedelemről egyeztetett Donald Trumppal a Fehér Házban. Washingtoni meghívása a kiemelten jó amerikai-lengyel viszony, a stratégiai partnerség ellenére azért nem szokványos, mert az utóbbi időben Washington és Varsó többször nyílt szóváltásba keveredett emlékezetpolitikai kérdésekben. Legutóbb a holokauszt törvény kapcsán bírálta az Egyesült Államok Lengyelországot. Ilyen vita után a korábbi amerikai elnökök idején aligha jöhetett volna létre a tegnapi vizit, ám Donald Trump elnöksége alatt ez változni látszik. Trump mindenek elé és fölé helyezi a katonai illetve a kereskedelmi együttműködést, emberi jogi és jogállami kérdések látványosan nem érdeklik.    Hogy minek köszönheti Duda a meghívást, amiért annyit lobbizott már eredménytelenül Orbán Viktor?  Lengyelország geostratégiai helyzete miatt kiemelten fontos Washington számára, itt épül az újabb amerikai rakétavédelmi rendszer, Varsó amerikai haditechnikát vásárol az orosz fenyegetettség árnyékában és elsőként az uniós országok közül hosszú távú, rendszeres szállításra szóló szerződést kötött az amerikai cseppfolyós gázra. Donald Trump néhány hónappal hivatalba lépése után, tavaly júliusban már hivatalos látogatást Varsóban. Akkor úgy fogalmazott, "Amerika sosem állt olyan közel Lengyelországhoz mint most".  Ebben vélhetően igaza is van, hiszen a varsói és a washingtoni vezetés csúcsain is az „illiberális” eszmék hódítanak. Az Európai Unió eközben folytatja a 7. cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen és hétfőn a Bukarestben ülésező Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) is felfüggesztette a Lengyel Bírói Tanács (KRS) tagságát. A szavazás igen egyértelmű volt, a jelenlévő száz bíróból csupán nyolc tartózkodott és hatan adtak le ellenszavazatot. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az ENCJ tagság feltétele, hogy a csatlakozó ország igazságszolgáltatási intézményei függetlenek legyenek és biztosított legyen a független igazságszolgáltatás. A lengyel igazságszolgáltatási reform nyomán azonban a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége már nem biztosított, ezt állapította meg az ENCJ idén júniusban tett lengyelországi látogatása során, áll a közleményben. Az európai ernyőszervezet hangsúlyozta, a tagállamok szabadon szervezhetik igazságszolgáltatási rendszerüket, de vannak minimumszabályok, amelyeknek meg kell felelni. A Lengyel Bírói Tanács felelős a bírói kinevezésekért, az új rendszerben viszont már zömében politikai kinevezettekből áll, az ENCJ szerint ez aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. A testület nem szakítja meg kapcsolatát a lengyel tanáccsal, a továbbiakban is monitorozza a lengyel helyzetet, s amennyiben az ország újra teljesíti a tagság feltételeit, a KRS is visszanyeri azt.   
Szerző
2018.09.18 21:20
Frissítve: 2018.09.18 21:21