Határvédelem luxusáron

Publikálás dátuma
2018.01.10 22:40
KREATÍV BESZÁMOLÓ - Figyelemre méltó elnagyoltsággal kezeli a számokat az Országos Rendőr-főkapitányság. Meglehet, a határvédele
Fotó: /
 Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.

270 milliárd forint felét követeli a kormány Brüsszeltől – tavaly nyár végi igényében a kabinet a szolidaritásra hivatkozott, mondván ennyit költött a menekültügyi helyzet kezelésére, többek között a határkerítésre, amely szerinte megvédi Európát a migránsáradattól. Azt azonban a kabinet azóta sem tisztázta, hogy ez az összeg pontosan miként állt össze.

Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője ezért írásban kérte az érintett szervezetektől: évre és kiadási csoportra lebontva ismertessék a költségeket. Az ellenzéki politikus kérésére a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda csak egy összesítő táblázatot készített arról, hogy mennyi volt 2015-ben, 2016-ban és 2017 első félévében az egyes állami szervezetek „menekültkiadása.” Ezért Harangozó mind a 19 érintett apparátusnál közérdekű adatigénylési eljárásban próbált érdemi információhoz jutni.

Így is elnagyolt választ adott Országos Rendőr-főkapitányság, amely mintegy 100 milliárd forintot számolt el a „migrációs helyzetre”. A legnagyobb tétel 60 milliárd forint volt, a szűkszavú indoklás szerint ennyit vittek el a személyi kiadások és járulékok, illetve dologi és egyéb költségek. Azaz az ORFK érdemben nem közölt semmit. Hallgatagságának okáról csak találgatni lehet, ám megeshet: azért nem közlékenyebb a szervezet, mert olyan beszerzéseket is „számlázna” az EU-nak, amelyek nem kapcsolódnak a menekülthelyzethez. Mint ismert, 2015 őszén a kormány bevezette a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet”, majd többször meg is hosszabbította azt – így 2018 márciusában fut ki.

Ez egyfajta „nagyon puha rendkívüli állapot”, ami alatt az állami szervezetek számos megkötés alól mentesülnek, például több esetben eltekinthetnek a közbeszerzéstől. Márpedig – Orbán Viktor közlése szerint – csak 2017-ben több mint 15 milliárd forintot fordított a rendőrség autóvásárlásra. Közbeszerzési eljárás hiányában az akvizíció nem nyilvános, de szakértői becslések szerint 9-10 milliárd forintért vásárolhatott négykerekűeket a szervezet az év első felében. „Az teljesen rendben van, ha a határhoz vezényelt terepjárókat és csapatmozgató járművekhez próbál uniós hozzájárulást szerezni a rendőrség, az viszont csöppet sincs rendben, ha esetleg a budapesti járőrkocsikat is az EU-val fizetteti ki a kormány, ráadásul úgy, hogy a migrációra hivatkozva mellőzi a közbeszerzést, így senki nem látja, milyen pénzek mozognak” – magyarázta Harangozó.

A jelek szerint nem csak az a baj, hogy az apparátus a migrációhoz lazán sem kapcsolódó feladatait is ráterhelné az EU-ra: túlárazottnak tűnik a menekültinfrastruktúra, például a tompai és a röszkei tranzitzóna. Ahhoz képest, hogy a zónák lényegében csak dróthálóval körbekerített, közművesített területek, ahol zúzottkő-ágyon konténerek állnak, meglehetősen sokba kerültek. A rendőrség mintegy 16,7 milliárd forintot költött a tranzitzónák bővítési, üzemeltetési és fenntartási feladataira.

Legalább ilyen furcsa, hogy a Büntetés-végrehajtás országos parancsnoksága is 1,7 milliárd forintot jelöl meg tranzitzóna kialakítása címén, amihez még hozzá is csaptak további 1,9 milliárdot, mondván ennyibe került a tranzitzónák bővítése. És itt még nem ér véget a lista: az adatok szerint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal is 2,66 milliárd forintért hozott létre és működtet tranzitzónákat. Azaz összességében majdnem 23 milliárd forintba kerülnek a tranzitzónák. Összehasonlításképpen – hozott példát Harangozó –, a Magyar Nemzeti Bank 2014 nyarán 13,8 milliárd forintért (plusz áfa) vette meg Budapest egyik legdrágább – irodaházként működő – bérpalotáját.

A Miniszterelnökség a migrációs helyzettel kapcsolatos költségeinek zömét, mintegy 1,4 milliárd forintot kommunikációra költötte, többek között az „Állítsuk meg Brüsszelt!”, illetve a migránskampányra – ez derül ki azokból a kormányhatározatokból, amelyekre a Miniszterelnöki Kabinetiroda hivatkozik a Harangozó adatigénylésre adott válaszban. A jelek szerint ennek felét szintén behajtaná az EU-tól a kormány. Azaz arra kéri az európai közösséget, hogy a finanszírozza a szolidaritás megtagadását és saját kritikáját.

(Folytatása következik: a következő - az online felületen is megjelenő - lapszámunkban a kormányzati elszámolás további részleteiről, például a határkerítés költségeinek visszásságairól írunk.)

2018.01.10 22:40

A fideszesek nem is kíváncsiak az iskolai szegregációra

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:13

Fotó: / Kállai Márton
Nem tartják fontosnak a kormánypárti képviselők, hogy tisztán láthassunk a roma és nem roma gyerekek iskolai elkülönítése ügyében. Más ellenzéki javaslatokat is leszavaztak.
Egyetlen ellenzéki javaslatot sem támogatott az Országgyűlés kedden ülésező, kormánypárti többségű Kulturális Bizottsága. Pedig lenne mit megvitatni. Az LMP-frakcióban ülő Szabó Szabolcs például egy országos, az iskolai szegregáció mértékét vizsgáló felmérés megindítására tett javaslatot. Azért tartja szükségesnek a kutatást, mert a roma és nem roma diákok elkülönített oktatására vonatkozóan a köznevelési statisztika nem tartalmaz adatokat, a legutóbbi ilyen felmérésre pedig több mint tíz éve került sor. 2007-ben mintegy 270 szegregált iskola működött az országban, a Civil Közoktatási Platform összesítése szerint számuk legalább 350-re növekedhetett. A tisztánlátás érdekében azonban átfogó kutatásra lenne szükség. A kormánypárti képviselők nem így látják. A fideszes Nagy Csaba azt mondta: a kormány folyamatos, egymásra épülő intézkedéseket (például a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia rendelkezései, az egyenlő bánásmódról szóló törvény 2017-es módosítása) hozott a szegregáció visszaszorítására, és számos helyi szintű iskolai program is van. Szabó javaslatát „nem helyénvaló politikai akciónak” nevezte, és szerinte most „csendes munka” zajlik a szegregáció elleni küzdelemben. Szabó Szabolcs erre megjegyezte: a munka annyira csendes, hogy még az Európai Bizottság (EB) szakértői sem látják az eredményeit. Az EB még 2016-ban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az iskolai szegregáció miatt, ami azóta is tart. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pedig arra emlékeztette a kormánypárti képviselőket, hogy már a 60 ezret közelíti azoknak a gyerekeknek a száma, akik még általános iskolai végzettséget sem tudtak szerezni az elmúlt nyolc évben. Az Oktatási Hivatal becslései szerint a jelenlegi kormányzati ciklus végére a 82 ezret is elérheti ezeknek a gyerekeknek a száma. – Ez ellen kellene fellépni, de lehetőleg nem az Oktatási Hivatal bezárásával – utalt Kunhalmi a Századvég folyóirat körüli eseményekre, melynek szerkesztőségét azért menesztették az elmúlt napokban, mert a kormánynak nem tetsző dolgokat írtak.  Szabó Szabolcs zárszavában arra hívta fel a figyelmet: a konkrét lépések kidolgozása előtt tisztán kellene látni, kutatni kellene a problémát. A kormánypárti képviselőket ez nem hatotta meg, leszavazták a kezdeményezést.  Szocialista képviselők egy, a felsőoktatási törvény tavaly áprilisi módosításának – amely lex CEU-ként vált ismertté – eltörlésére irányuló törvényjavaslatot is benyújtottak a „demokrácia védelmében”. A javaslatot Hiller István mutatta be, aki azt mondta: a lex CEU – és az elfogadását követően kialakult helyzet – nevetségessé teszi hazánkat. A kormány ugyanis sorra köti a megállapodásokat külföldi egyetemekkel, de a Soros György által alapított CEU-val - jobban mondva a CEU székhelye szerinti állammal, New Yorkkal – lassan egy éve nem hajlandó aláírni a szerződést. Pedig ennek már sem jogi, sem szakmai akadálya nincs.  A Fideszes L. Simon László szerint már az is sértő a kormányra nézve, hogy az MSZP-sek „a demokrácia védelmében” nyújtották be javaslatukat. Szerinte ugyanis Magyarországon a demokrácia „teljesen jól van”. A szocialisták javaslatát így le is szavazták.  A Jobbik megpróbálta csőbe húzni a kormánypárti képviselőket. A pirotechnikai termékek sporteseményeken történő használatáról nyújtottak be határozati javaslatot. Emlékezetes: eredetileg Orbán Viktor ötlete volt, hogy több tűzijátékkal kellene hangulatosabbá tenni a focimeccseket. Idén márciusban, a diósgyőri stadionbejáráson beszélt erről a miniszterelnök. - Ne gátolják meg vezérüket elképzelései megvalósításában - fogalmazott a jobbikos Szilágyi György. A kormánypárti képviselők először mintha zavarba jöttek volna, majd jót derülve leszavazták a javaslatot.
2018.09.25 14:13

Stollár Fannyék kikaptak az első kiemelt párostól Taskentben

Publikálás dátuma
2018.09.25 14:05
Illusztráció: AFP
Fotó: /
Stollár Fanny az orosz Anna Blinkova oldalán az első fordulóban, a nyolcaddöntőben búcsúzott a Taskentben zajló 250 ezer dollár (68,5 millió forint) összdíjazású keménypályás női tenisztorna párosversenyében - írta az MTI.
A  magyar, orosz duó az első helyen kiemelt román Irina-Camelia Begu, Raluca Olaru kettőstől kapott ki kedden két szoros játszmában - derül ki a torna honlapjáról.
Stollár az egyes második fordulójában - várhatóan szerdán - az orosz Vera Zvonarjovával találkozik az üzbég fővárosban.
Eredmény, páros, nyolcaddöntő: Irina-Camelia Begu, Raluca Olaru (román, 1.)-Stollár Fanny, Anna Blinkova (magyar, orosz) 7:6 (7-1), 6:4
2018.09.25 14:05