Alkotmánybíróságon a civiltörvény

Publikálás dátuma
2018.01.11. 20:57
Fotó: Népszava

Az Alkotmánybíróság (Ab) január 16-i teljes ülésén kezdi tárgyalni a civiltörvényt, amely ellen több indítványt is benyújtottak civil szervezetek, valamint ellenzéki képviselők. A tavaly júniusban elfogadott törvény szerint minden hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy "külföldről támogatott szervezetnek" minősülnek. A jogszabály nem vonatkozik egyebek mellett a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre. Az Ab kedden az ellenzéki pártok által benyújtott indítványt vizsgálja. A kifogások szerint a törvény nem határozza meg pontosan a külföldi támogatás fogalmát, ráadásul indokolatlanul kaptak mentességet bizonyos szervezetek.

Információink szerint eddig nem indult eljárás egyetlen civil szervezet ellen sem, a lapunknak nyilatkozó egyesületek vezetői pedig tavaszig már nem is számítanak ellenőrzésre. Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint erre még nincs is lehetősége a hatóságoknak, a támogatások nagysága ugyanis legkorábban a jövő évi beszámolókból derülhet ki, ezek beadási határideje pedig május 31. Demeter Áron, az Amnesty International jogi igazgatója szintén nem számít büntetésre és hivatalos ellenőrzésre a választásokig, álláspontja szerint ugyanis a beszámolók elkészültéig csak akkor láthatnák a külföldről befolyt pénzek nagyságát, ha monitoroznák a bankszámlájukat.

Az eljárásokért felelős ügyészség kérdéseinkre azt hangsúlyozta, hogy az ügyész csak egyedi ügyben járhat el, és "kizárólag olyan konkrét, megalapozott adatokat tartalmazó kérelem alapján, amely adott esetben ügyészi eljárás kezdeményezése alapjául szolgálhat, és az ügyész által kezdeményezett polgári eljárásban is felhasználható".

Fél évvel a törvény elfogadása után egyébként még csak 78 civil szervezet regisztrálta magát külföldről támogatott szervezetként, pedig feltehetően ennél jóval több lehet érintett az összesen 65 ezer egyesületből.

Miután több indítvány is érkezett a törvény ügyében, a jövő keddi alkotmánybírósági ülésen még nem várható érdemi döntés.

Szerző

Párthűség kontra kormányváltás

Hivatalosan három hónap, valójában egy – és eldől, hogyan alakul a választás. Az első terminus a köztársasági elnök által kitűzött határidőre rímmel, a második az MSZP kongresszusára. Amennyiben a február eleji szocialista küldöttgyűlésre Karácsony Gergely és Kunhalmi Ágnes kigyúrja az MSZP-t, akkor összeállhat valamiféle ellenzéki konstrukció, vagy éppen választói szinten egyesíthető a baloldal. Ha ez nem sikerül, akkor lesz három töppedt frakciója az oppozíciónak, és egy terebélyes képviselőcsoportja a Fidesznek.

Kívülről nézve megéledt az MSZP – van érdemi kampánya. Hogy a látványhadjárat (például a szocialisták szerdai évadnyitó rendezvénye Zuglóban) csak külső tuning, vagy érdemben megmozdítja a bázist, azt majd a következő közvélemény-kutatások igazolhatják. Karácsony és Kunhalmi mindenesetre hiszi, hogy igen – és ez azért fontos, mert a megerősödő MSZP felé elkezdhet araszolni az LMP is. A legtöbb információ arról szól, hogy a Lehet Más a Politika hajlandó koordinálni több tucat körzetben jelöltjeit az MSZP-vel. Egy ilyen összjáték pedig már kiadná az erő látszatát. Megtámogatná a hitet, hogy leváltható a kormány, és érdemes elfáradni az urnákig. Ez az, ami választói szinten egyesítheti a baloldalt – hiszen a közvélemény-kutatói értelmezésben olyasmi történt, amire a rendszerváltás óta nem volt példa: a párthűséget felülírta a kormányváltás óhaja.

Szerző

Juhász: sehol sem támogatja az Együtt jelöltjét az MSZP

Publikálás dátuma
2018.01.11. 17:10
Fotó: Népszava

Az MSZP egyértelművé tette, hogy egyik körzetben sem lép vissza az Együtt jelöltjének javára – közölte Juhász Péter, az Együtt pártelnöke nem sokkal azután, hogy befejeződött az erről szóló tárgyalás Molnár Gyula, az MSZP, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, valamint Juhász Péter között.

Molnár Gyula viszont azt mondta: csak informális megbeszélést tartottak, ahol semmi nem dőlt el. Gréczy Zsolt DK-szóvivő közölte a várakozó újságírókkal, hogy Gyurcsány Ferenc nem nyilatkozik a megbeszélésről.

A pártok közötti egyeztetés ennek ellenére várhatóan már holnap folytatódik, a jövőben azonban már csak az Együtt és a Demokratikus Koalíció képviselője lesz jelen az egyeztetéseken. Juhász Péter állítása szerint Molnár Gyula azzal indokolta a szocialisták döntését, hogy csökkenne az állami támogatás, ha az MSZP az érintett körzetekben is visszaléptetné a jelöltjét.

Mint ahogyan azt korábban megírtuk, az okozta az MSZP és az Együtt közötti konfliktust, hogy a hétvégén kiszivárgott Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus csepeli indulásának híre. A körzetben 2014-ben Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa nyert Németh Szilárd rezsibiztos ellen, ezért sokan – párttársain kívül a Dk-sok is - tényként kezelték, hogy 2018-ban újra megmérettetheti magát.

Csepel mellett problémás körzet lehet az V. kerület is, ahol Juhász Péter mérettetné meg magát. Ellene az alig ismert Kovács Alexet indíthatják a szocialisták.

Budai Bernadett lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy nem mondtak le a csepeli jelölés jogáról, azt azonban elismerte, hogy Kész Zoltán független veszprémi képviselő más elbírálás alá esik majd. - Kész Zoltán külön fejezet, mert ő elhozta a kétharmadot a Fidesztől. Nincs még végleges döntés erről, de van arra hajlandóság, hogy ugyanúgy függetlenként induljon az ellenzéki pártok támogatásával, mint korábban – mondta.

Szerző