Az Alkotmánybíróság (Ab) január 16-i teljes ülésén kezdi tárgyalni a civiltörvényt, amely ellen több indítványt is benyújtottak civil szervezetek, valamint ellenzéki képviselők. A tavaly júniusban elfogadott törvény szerint minden hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy "külföldről támogatott szervezetnek" minősülnek. A jogszabály nem vonatkozik egyebek mellett a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre. Az Ab kedden az ellenzéki pártok által benyújtott indítványt vizsgálja. A kifogások szerint a törvény nem határozza meg pontosan a külföldi támogatás fogalmát, ráadásul indokolatlanul kaptak mentességet bizonyos szervezetek.
Információink szerint eddig nem indult eljárás egyetlen civil szervezet ellen sem, a lapunknak nyilatkozó egyesületek vezetői pedig tavaszig már nem is számítanak ellenőrzésre. Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint erre még nincs is lehetősége a hatóságoknak, a támogatások nagysága ugyanis legkorábban a jövő évi beszámolókból derülhet ki, ezek beadási határideje pedig május 31. Demeter Áron, az Amnesty International jogi igazgatója szintén nem számít büntetésre és hivatalos ellenőrzésre a választásokig, álláspontja szerint ugyanis a beszámolók elkészültéig csak akkor láthatnák a külföldről befolyt pénzek nagyságát, ha monitoroznák a bankszámlájukat.
Az eljárásokért felelős ügyészség kérdéseinkre azt hangsúlyozta, hogy az ügyész csak egyedi ügyben járhat el, és "kizárólag olyan konkrét, megalapozott adatokat tartalmazó kérelem alapján, amely adott esetben ügyészi eljárás kezdeményezése alapjául szolgálhat, és az ügyész által kezdeményezett polgári eljárásban is felhasználható".
Fél évvel a törvény elfogadása után egyébként még csak 78 civil szervezet regisztrálta magát külföldről támogatott szervezetként, pedig feltehetően ennél jóval több lehet érintett az összesen 65 ezer egyesületből.
Miután több indítvány is érkezett a törvény ügyében, a jövő keddi alkotmánybírósági ülésen még nem várható érdemi döntés.