Alkotmánybíróságon a civiltörvény

Publikálás dátuma
2018.01.11 20:57
Fotó: Népszava
Fotó: /

Az Alkotmánybíróság (Ab) január 16-i teljes ülésén kezdi tárgyalni a civiltörvényt, amely ellen több indítványt is benyújtottak civil szervezetek, valamint ellenzéki képviselők. A tavaly júniusban elfogadott törvény szerint minden hatálya alá tartozó egyesület és alapítvány köteles bejelenteni a bíróságon, ha a külföldről kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy "külföldről támogatott szervezetnek" minősülnek. A jogszabály nem vonatkozik egyebek mellett a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre. Az Ab kedden az ellenzéki pártok által benyújtott indítványt vizsgálja. A kifogások szerint a törvény nem határozza meg pontosan a külföldi támogatás fogalmát, ráadásul indokolatlanul kaptak mentességet bizonyos szervezetek.

Információink szerint eddig nem indult eljárás egyetlen civil szervezet ellen sem, a lapunknak nyilatkozó egyesületek vezetői pedig tavaszig már nem is számítanak ellenőrzésre. Szabó Máté Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai igazgatója szerint erre még nincs is lehetősége a hatóságoknak, a támogatások nagysága ugyanis legkorábban a jövő évi beszámolókból derülhet ki, ezek beadási határideje pedig május 31. Demeter Áron, az Amnesty International jogi igazgatója szintén nem számít büntetésre és hivatalos ellenőrzésre a választásokig, álláspontja szerint ugyanis a beszámolók elkészültéig csak akkor láthatnák a külföldről befolyt pénzek nagyságát, ha monitoroznák a bankszámlájukat.

Az eljárásokért felelős ügyészség kérdéseinkre azt hangsúlyozta, hogy az ügyész csak egyedi ügyben járhat el, és "kizárólag olyan konkrét, megalapozott adatokat tartalmazó kérelem alapján, amely adott esetben ügyészi eljárás kezdeményezése alapjául szolgálhat, és az ügyész által kezdeményezett polgári eljárásban is felhasználható".

Fél évvel a törvény elfogadása után egyébként még csak 78 civil szervezet regisztrálta magát külföldről támogatott szervezetként, pedig feltehetően ennél jóval több lehet érintett az összesen 65 ezer egyesületből.

Miután több indítvány is érkezett a törvény ügyében, a jövő keddi alkotmánybírósági ülésen még nem várható érdemi döntés.

2018.01.11 20:57

Független jelölt nyert a bihartordai és a kelevízi időközin

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:51
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Bihartordán Serdült János Csabát választották, Kelevíz polgármestere pedig ismét Balatincz Krisztina lett.
Három független jelölt közül Serdült János Csabát választották Bihartorda polgármesterévé a vasárnapi időközi voksoláson – közölte a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel. Tóth Jánosné tájékoztatása szerint a Hajdú-Bihar megyei település 758 választásra jogosult polgára közül 409 adta le szavazatát, minden voks érvényes volt. A három jelölt közül Serdült János Csaba 325, Németi Ferenc 56, Guth Zoltán 28 szavazatot kapott. A Hajdú-Bihar megyei Bihartordán azért kellett polgármester-választást tartani, mert a települést vezető Módos Imre (Fidesz-KDNP) elhunyt. Ugyancsak vasárnap ismét Vargáné Balatincz Krisztinát (független) választották polgármesterré a somogyi Kelevíz községben, ahol a képviselő-testület tagjait is megválasztották a vasárnapi időközi voksoláson. Hajdu Szabina, a Mesztegnyői Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője elmondta: a polgármester-választás győztese 118, míg szintén független vetélytársa, Vida János 64 érvényes szavazatot kapott. A tizenegy független képviselőjelöltből négyen szereztek mandátumot. A jegyző beszámolt arról is, hogy a Marcalihoz közeli, 339 lakosú Kelevíz 271 választópolgárából 182 járult az urna elé. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a képviselő-testület idén június végén feloszlatta magát. A döntéshez a polgármester és a képviselők között kialakult feszültség, illetve az vezetett, hogy nem sikerült elfogadni Kelevíz zárszámadását.
2018.09.23 20:51
Frissítve: 2018.09.23 21:01

Eltemették a harmadik köztársaságot Nagy Imre szobránál

Publikálás dátuma
2018.09.23 20:01

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Beszélgetést és politikai performanszot szervezett az Eleven Emlékmű csoport Nagy Imre szobrának tervezett áthelyezése miatt vasárnap délután. A demonstráción folyadékot öntöttek a szobor előtti medencébe, amelynek ettől elfeketedett a vize. Ezután elhelyezték a "harmadik köztársaság koporsóját". A perfomanszt azzal zárták, hogy felhúztak egy molinót Nagy Imre szobra mögé, amely a Műcsarnokot ábrázolta fekete oszlopokkal. Az épület 1989-ben az egykori miniszterelnök újratemetésén is így volt látható és ezzel a háttérrel mondta el Orbán Viktor kormányfő is 29 évvel ezelőtti beszédét. A performansz alatt a szervezők egy olyan hangmontázst játszottak be, amelyben Orbán 1989. június 16-i beszédét illetve Beethoven Egmont-nyitányát keverték össze, visszafelé. A „hatodik koporsóban a mi következő húsz évünk fekszik…” mondat többször is hallatszott. A politikai performansz előtt beszélgetésen Donáth Anna, Hegedűs István, Eörsi László, Rainer M. János, ifj. Rajk László és Ungváry Rudolf azt elemezték: mi az üzenete Nagy Imre szobrának áthelyezésének, 29 évvel a volt miniszterelnök újratemetése után. Az eseményen részt vevő körülbelül 50 ember között Gréczy Zsolt, Ara-Kovács Attila és Vágó István a DK, valamint Kunhalmi Ágnes az MSZP politikusa is feltűnt.
Szerző
Témák
Nagy Imre
2018.09.23 20:01