A kormánynak fél százalékot ért az ember

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:01
MILLIÁRDOK MENTEK A KERÍTÉSBE Egy menekültre mindössze 6 ezer forint jutott - FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Fotó: /
Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – írtuk tegnap, a Határvédelem luxusáron c. cikkünkben. És ahogy ígértük, itt a folytatás.

A menekültek elveszik a magyarok munkáját – ezt kommunikálta a kormány, amikor ide ért a migráns hullám első része. A menekültek nem dolgoznak, viszont borzasztó sokba kerül az ellátásuk – erre módosította 2015 nyarán mondását a kabinet, és azóta is ezt állítja. Orbán Viktor számvetése szerint a menekülthelyzet kezelésére összesen 270 milliárd forintot költött a kormány 2015-től 2017 első féléig – aminek a felét (szolidaritásra hivatkozva) az EU-n szeretné behajtani. Az Uniónak küldött elszámolás ugyan nem részletezi, hogy mennyit szánt a menekültekre (értsd: az emberekre a kabinet), ám a Harangozó Tamás közérdekű adatigénylésével kikényszerített adatokból kiderül: 1,28 milliárdot.

Az MSZP-s politikus kiszámolta: a kiadások fél százalékát sem költötték a menekülő asszonyokra, gyerekekre, férfiakra. Személyekre lebontva ez a szám még durvább: a KSH adatai szerint 2015-ben 177 135 menekült érintette az országot, 2016-ban 29 432, 2017 első hat hónapjában pedig már csak 1979, azaz átlagosan nem egészen 6138 forint jutott egy főre. (Összehasonlításként: a letelepedési-kötvény bizniszen a túl magasan meghatározott kamat miatt körülbelül 15 milliárd forintot bukott eddig a költségvetés, azaz több mint tízszer annyit, mint amennyibe a menekültek ellátása kerül.)

Mindeközben a kormány a migránshelyzetre hivatkozva most is több 10 milliárd forintot költ mindenfélére. A legjelentősebb tétel nyilvánvalóan a kerítés volt, aminél (akárcsak a tranzitzónák esetében – szintén előfordultak roppant borsos tételek és átfedések.

Az első kerítésszerűség (értsd: pengés drótakadály) mintegy 641 milliót kóstált, a kerítés maga már ennél tízszer többől, körülbelül 6,6 milliárd forintból épült meg, de ez csak töredéke a második, úgynevezett okoskerítés költségeinek. Ehhez a szükséges kábel- és áramellátási infrastruktúra 13,6 milliárd forintba került, és ezután jött maga a kerítés: a tesztszakaszt 4,25 milliárd forintból hozták ki, a teljes hossz kiépítése (némi tranzitzóna-kerítéssel együtt) 31,16 milliárd forintba került. És persze mit sem ér a kerítés, ha a tövében nem lehet intézkedni: a magyar-szerb határon a manőverutat 7,35 milliárd forintból alakították ki, nagyjából ugyanennyit tesz ki a magyar-horvát és a magyar-román részen kanyargó manőverút is, noha az utóbbi két szakasz jóval rövidebb, mint a szerbiai.

Csakhogy ez az összesen 70,95 milliárd, amit a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága költött a kerítésre, nem bizonyult elegendőnek. Az Országos Rendőr Főkapitányság is rászánt majdnem 5,14 milliárdot az első kerítésre, annak elektronikus védelmi szisztémájára és az áramszolgáltató elosztóvezetékéhez történő csatlakozásra, amiben csak az a furcsa, hogy ez első kerítésnél legfeljebb a lámpák fogyasztották az áramot - magyarázza Harangozó Tamás. Ráadásul a honvédség is áldozott 13,6 milliárd forintot a határzár kapcsolódó létesítményeinek kiépítésére és üzemeltetésére. A gond csak az, hogy a papírok szerint mások már felépítették a szükséges infrastruktúrát, azaz erre a tételre sincs érdemi magyarázat.

2018.01.12 06:01

Az orvoshiány tovább hajszolja a kórházakat az eladósodásba

Publikálás dátuma
2018.09.21 21:02

Fotó: MTI/ Szigetváry Zsolt
Az ajkai kórházban bejelentett felmondások megmutatták, hogy egy jól szervezett rendszerben nem is kellene annyi kórház, amennyi ma működik, hiszen nem jut mindenhová kellő számú szakember, vagy csak irreális áron.
Az altatóorvosok fölmondása ellenére sincs gond a betegellátással Ajkán – derül ki a kórházfenntartó hivatal pénteki közleményéből. Csütörtökön a kórház öt intenzív terápiás szakorvosa adta be fölmondását, mert mint – mondták – „más elfoglaltságuk miatt nem tudják a továbbiakban ottani munkájukat elvégezni.” A felmondás előtt a kórház vezetősége több alkalommal is tárgyalt az érintett orvosokkal – állítja Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) –, ám az altatóorvosok olyan magas munkabért kértek, amit az intézmény nem tudott teljesíteni. A távozó orvosoknak másfél hónap felmondási idejük van, ezalatt a kórház gondoskodik a pótlásukról – áll a közleményben. Lapunknak a mentők is megerősítették, hogy az ajkai kórház zavartalanul fogadja a betegeket, eddig nem irányították át máshová senkit. Ha az orvosok távozás miatt mégis be kéne zárni az ajkai kórházban a műtőt, illetve az intenzív osztály, akkor a Veszprém megyei kórház vehetné át a betegeket, amíg a kapacitásuk engedi. Arról nincs hiteles információ, hogy pontosan mennyiért maradtak volna Ajkán az altatóorvosok, de az köztudott: óriási területi és intézményi különbségek vannak a hazai orvosi jövedelmek között. Erről néhány éve a pécsi egyetem professzora Boncz Imre készített egy elemzést. Adataiból az derült ki, hogy a kisebb városi kórházak és az egyetemi klinikákon dolgozó gyógyítók között több százezer forintos különbség is lehet a városi kisebb intézményekben gyógyítók javára. A professzor által összeállított orvosi bértérképről az is leolvasható, hol mekkora az egyes szakmák gyógyítóinak a zsarolási potenciálja: eszerint azokban a kis kórházakban, ahol egy-egy osztályt az orvoshiány miatt közvetlenül fenyeget a bezárás veszélye, sokkal nagyobb béreket tudnak kialkudni az érintettek. A legnagyobb hiányszakmákban – ilyen az altatóorvos, a traumatológus, ideg-, érsebész, toxikológus – akár bruttó kétmillió forint feletti összeget is kereshetnek az orvosok egy-egy intézményben. Ennek viszont eladósodás az ára. Ekkora bér ugyanis biztosan nem adható az ellátásokért kapott közfinanszírozásból. Veszprém megyében, ahol az ajkai kórház az egyik legnagyobb aktív ellátó, 354 ezer lakosra több mint tíz fekvő betegellátó jut. Szakemberek szerint ennyi emberre egy jól szervezett ellátórendszerben optimálisan 3-4 jól felszerelt kórház is elegendő volna. A Veszprém Megyei Önkormányzat a rendszerváltás óta többször is nekirugaszkodott annak, hogy a területén lévő kórházak között ügyesebben szervezze meg az ellátást. Készültek megvalósíthatósági tanulmányok. Eddig egyikből sem lett semmi. Legutóbb két éve rugaszkodtak ismét neki a feladatnak. Az előkészítők akkor is figyelmeztettek már arra, ha minden intézmény makacsul ragaszkodik meglévő státuszához, biztosan nem jut elég szakember az összes helyre.  „Ha a megye valamelyik kórházába véletlen potens menedzser került, akkor az az összes többi intézményt hazavágta, mert akkor a többieknek már nem marad se elég beteg, se elég orvos. Csak adósság” - mondta lapunknak az egyik megyében működő intézményvezetője. 
Szerző
2018.09.21 21:02
Frissítve: 2018.09.21 21:11

Többen kórházba kerültek darázsirtás miatt Berettyóújfaluban

Publikálás dátuma
2018.09.21 20:41
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek.
Több családot, 19 embert, köztük 10 gyereket vittek mérgezés gyanújával kórházba csütörtökön Berettyóújfaluban, miután az egyik kertben darázsirtást végeztek, és a vegyszert az ő portájukra fújta a szél – hangzott el az RTL Klub híradójában. A lakók azt mondták, hogy maró, szúrós szag terjedt a levegőben, amitől azonnal rosszul lettek, több gyerek hányt is. Az egyik édesanya szerint nem csak a házban, hanem az udvaron is ugyanezt tapasztalták. Péntekre mindannyian jobban lettek. A család, akiknek a házánál darázsirtást végeztek a híradónak azt mondta, az irtással az önkormányzat bízott meg egy szakembert.
2018.09.21 20:41
Frissítve: 2018.09.21 20:41