A kormánynak fél százalékot ért az ember

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:01
MILLIÁRDOK MENTEK A KERÍTÉSBE Egy menekültre mindössze 6 ezer forint jutott - FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – írtuk tegnap, a Határvédelem luxusáron c. cikkünkben. És ahogy ígértük, itt a folytatás.

A menekültek elveszik a magyarok munkáját – ezt kommunikálta a kormány, amikor ide ért a migráns hullám első része. A menekültek nem dolgoznak, viszont borzasztó sokba kerül az ellátásuk – erre módosította 2015 nyarán mondását a kabinet, és azóta is ezt állítja. Orbán Viktor számvetése szerint a menekülthelyzet kezelésére összesen 270 milliárd forintot költött a kormány 2015-től 2017 első féléig – aminek a felét (szolidaritásra hivatkozva) az EU-n szeretné behajtani. Az Uniónak küldött elszámolás ugyan nem részletezi, hogy mennyit szánt a menekültekre (értsd: az emberekre a kabinet), ám a Harangozó Tamás közérdekű adatigénylésével kikényszerített adatokból kiderül: 1,28 milliárdot.

Az MSZP-s politikus kiszámolta: a kiadások fél százalékát sem költötték a menekülő asszonyokra, gyerekekre, férfiakra. Személyekre lebontva ez a szám még durvább: a KSH adatai szerint 2015-ben 177 135 menekült érintette az országot, 2016-ban 29 432, 2017 első hat hónapjában pedig már csak 1979, azaz átlagosan nem egészen 6138 forint jutott egy főre. (Összehasonlításként: a letelepedési-kötvény bizniszen a túl magasan meghatározott kamat miatt körülbelül 15 milliárd forintot bukott eddig a költségvetés, azaz több mint tízszer annyit, mint amennyibe a menekültek ellátása kerül.)

Mindeközben a kormány a migránshelyzetre hivatkozva most is több 10 milliárd forintot költ mindenfélére. A legjelentősebb tétel nyilvánvalóan a kerítés volt, aminél (akárcsak a tranzitzónák esetében – szintén előfordultak roppant borsos tételek és átfedések.

Az első kerítésszerűség (értsd: pengés drótakadály) mintegy 641 milliót kóstált, a kerítés maga már ennél tízszer többől, körülbelül 6,6 milliárd forintból épült meg, de ez csak töredéke a második, úgynevezett okoskerítés költségeinek. Ehhez a szükséges kábel- és áramellátási infrastruktúra 13,6 milliárd forintba került, és ezután jött maga a kerítés: a tesztszakaszt 4,25 milliárd forintból hozták ki, a teljes hossz kiépítése (némi tranzitzóna-kerítéssel együtt) 31,16 milliárd forintba került. És persze mit sem ér a kerítés, ha a tövében nem lehet intézkedni: a magyar-szerb határon a manőverutat 7,35 milliárd forintból alakították ki, nagyjából ugyanennyit tesz ki a magyar-horvát és a magyar-román részen kanyargó manőverút is, noha az utóbbi két szakasz jóval rövidebb, mint a szerbiai.

Csakhogy ez az összesen 70,95 milliárd, amit a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága költött a kerítésre, nem bizonyult elegendőnek. Az Országos Rendőr Főkapitányság is rászánt majdnem 5,14 milliárdot az első kerítésre, annak elektronikus védelmi szisztémájára és az áramszolgáltató elosztóvezetékéhez történő csatlakozásra, amiben csak az a furcsa, hogy ez első kerítésnél legfeljebb a lámpák fogyasztották az áramot - magyarázza Harangozó Tamás. Ráadásul a honvédség is áldozott 13,6 milliárd forintot a határzár kapcsolódó létesítményeinek kiépítésére és üzemeltetésére. A gond csak az, hogy a papírok szerint mások már felépítették a szükséges infrastruktúrát, azaz erre a tételre sincs érdemi magyarázat.

Szerző

Kósa államtitkára, avagy a Bikácsi agrárcsoda

Publikálás dátuma
2018.01.12. 06:00
TÁMOGATÁS Állattartó telep fejlesztésére, húsfeldolgozóra és trágyatárolóra is kaptak pénztámogatást - FOTÓ: ASA/STUDIÓ
Újabb jelentős állami támogatást kapott Kósa Lajos államtitkára, Horváth István feleségének a cége. Horváth volt az, aki a Kósa-család gazdagodása miatt védte a minisztert.

Miután lapunk feltárta, hogy gyanús körülmények között került Kósa Lajos idős édesanyjának érdekeltségébe egy állami támogatásokkal segített sertéstelep, Horváth István sietett a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter védelmére. Igaz, Horváth – nem említve, hogy elfogult az ügyben, hiszen főállásban Kósa Lajos egyik államtitkára – a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökeként adott ki harcias közleményt a "miniszter úr" és a "gazdák" mellett. Mára kiderült, hogy nem csak az abszurd szereptévesztés miatt figyelemre méltó az államtitkár fellépése: az ő felesége hasonlóan szerencsésnek tűnik, mint Kósa Lajos édesanyja, ha állattelepekről van szó.

Horváth angoltanár felesége 2011-ben alapította a Bikácsi Agrár Kft.-t, amely – lapunk értesülései szerint – október közepén újabb állami támogatást kapott: ezúttal 132 millió forinthoz jutott a döntően uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból, szarvasmarhatartó telepek korszerűsítésére. Korábban – mint azt a Magyar Nemzet megírta – többek között trágyatárolóra, feldolgozó üzemre, őshonos állatfajták tartására kapott támogatást a cég. A lapunk által feltárt újabb pályázati pénzzel együtt, összesen már 390 millió forintra rúg a cég által elnyert pályázati támogatás. Ez nemcsak azért feltűnő, mert egy viszonylag fiatal, alig hat éves cégről van szó, hanem azért is, mert a kft.-nek alapítása után sokáig mindössze évi 4-10 milliós árbevétele volt. Ugyanakkor számításunk szerint három év alatt összesen hétszázmillió forintnyi tőke áramlott a cégbe.

Horváth István korábban a Magyar Nemzetnek a felesége cége vagyongyarapodását azzal is kommentálta, hogy családja „évtizedek óta állattartással foglalkozik.” Helyi forrásaink szerint ez utóbbiból annyi mindenképpen igaz, hogy Horváth édesapja volt a nagydorogi „Új Barázda” Mgtsz. elnöke, maga a politikus pedig agrármérnök végzettséget szerzett. Azonban a Fideszbe 1996-ban belépett Horváth István divat majd sportruházati kereskedelemmel robbant be a helyi üzleti életbe. Horváth az azóta felszámolt Tritex divatáruház fő tulajdonosa lett, közben saját vállalkozást gründolt Horváth Sport Kft. néven, amely szintén kapott uniós támogatást.

Horváth vállalkozása 2010-től több alkalommal, összesen 16 milliónyi pályázati támogatást nyert el például „vállalati folyamatmenedzsmentre” vagy éppen „munkahelyi képzések” támogatására. Igaz, az első forrás megítélése után az akkor szekszárdi polgármester Horváth közfeladataira hivatkozva sorra kiszállt az addigi vállalkozásaiból. Az üzleti tevékenységet a családtagok vitték tovább, így részben az édesanyjára és a húgára maradt a sportszercég. A húga – mint arról írtunk – 2013-ban belevághatott a trafiküzletbe is, míg Horváth édesanyja nemrégiben szintén egy agrárcéggel gyarapodott, igaz „csak” családon belül terült a cégvagyon, mivel a Bikácsi Szolgáltató Kft.-t Horváth Istvánné saját angoltanár-agrárvállalkozó menyétől vette meg.

Kósa nyilvánosan tiltakozhat, az LMP nem
Kósa Lajos a minap közleményben állította, hogy a családja soha, „semmilyen módon nem kapott 100 milliós közpénz ajándékcsomagokat.” Kósa valójában olyat cáfolt, amit az ügyet feltáró Népszava nem állított: nem közvetlenül a család, hanem a miniszter édesanyja cégének érdekeltségébe került sertéstelep kapott 123 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást. Kósa közleményére válaszul Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós ügyvivője csütörtökön közleményt adott ki, ám ezt a MTI „személyiségi jogokra” való hivatkozással nem tette közzé. Hadházy közleményében jelezte: rövidesen feljelentést tesznek a Kósa család fura gazdagodása kapcsán.

Áder kihirdette - De miért is jó nekünk a korai voksolás?

Publikálás dátuma
2018.01.11. 22:18
Népszava fotó
Április 8-ra írta ki a következő országgyűlési választást Áder János köztársasági elnök. A pártok március 6-ig állíthatnak országos listát, de még sok a nyitott kérdés.

Nem okozott meglepetést Áder János. A köztársasági elnök április 8-ra írta ki a soron következő országgyűlési választást arra hivatkozva, hogy 1990-ben az első szabad országgyűlési választásokon kinyilvánított népakarat április 8-án vált véglegessé. Ezért - “tisztelegve az első szabad választások emléke előtt”- a 2018-as általános országgyűlési választást a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki.

Négy éve is sietős volt Ádernek, 2014-ben április 6-án voksolhattunk. Akkor azt mondta: „jogos elvárás, hogy a választási kampány időszaka ne nyúljon a szükségesnél és indokoltnál hosszabbra.”

– Négy évvel ezelőtt, és az utóbbi hetekben is sok szó esett a választások időpontjáról, pedig ez lényegtelen – legalábbis Szentpéteri Nagy Richard szerint. A politológus lapunknak kifejtette: Áder János hivatkozása az 1990-es választásokra egy „marhaság”. A szakértő ugyanis felidézte, hogy a 90-es választások első fordulója március 25-én volt. – Csak az államfő apparátusának köszönhetjük, hogy találtak valamit, amire Áder hivatkozhatott – vélekedett Szentpéteri Nagy.

Akcióban a KOM
Tíz országgyűlési egyéni választókerületben indítja el a Közös Ország Mozgalom (KOM) a közvélemény-kutatásait. A Gulyás Márton civil aktivista által életre hívott KOM még novemberben kezdett gyűjtésbe, hogy felmérhessék, melyik a legesélyesebb ellenzéki jelölt a 106 egyéni körzetben. A mozgalom úgy számolt, hogy egy választókerület felmérésére nagyjából 2 millió forint kell. A múlt héten még csak 2, 5 millió forintnál állt a számláló, ami csak egy választókerület átvilágítására lett volna elegendő. - Hiba volt, hogy nem frissítettük a számlálót jó ideje, így az nem adott valós képet a kutatásra felajánlott eddigi adományok mértékéről - mondta lapunknak Gulyás Márton.
Az aktivista szerint részben kis adományokból, részben jelentősebb (100-200 ezres) felajánlásokból és támogatásokból sikerült idáig eljutniuk. - A kampány végén a felajánlásokról és azok költéséről részletes tájékoztatást adunk a nyilvánosságnak, a kampányszámlánkra érkezett pénzekből kizárólag a meghatározott célra fordítunk minden fillért – hangsúlyozta az aktivista. Az eddigi támogatásokból már biztos, hogy fővárosi, baranyai, borsodi, csongrádi, nógrádi, szabolcsi, Vas, valamint Veszprém megyei körzeteket mérhetnek fel. A közvélemény-kutatásokat a választópolgárok személyes megkeresése alapján a Závecz Researche és a Medián végzi 1000 fős mintán. - A lehető legpontosabban feltérképezzük, hogy az indulni készülő ellenzéki jelöltek közül kinek mennyi esélye van arra, hogy az indulók különböző kombinációi mellett győzelmet érjen el a kiválasztott kerületekben, és hogy ebből milyen következtetéseket lehet levonni más hasonló választókerületekre nézve – fogalmazott Gulyás, hozzátéve: adatbázisaikat megosztják az ellenzéki pártokkal, hogy a köztük zajló és sokszor nehezen haladó jelölt- és kampánykoordináció a lehető leghatékonyabb lehessen.

ÖSSZEFOGTAK Karácsony Gergely vezetésével közös listán indul az MSZP és a Párbeszéd - Fotó: Vajda József

A köztársasági elnök döntése nyomán a pártok március 6-áig állíthatnak országos listát, amelyet a Nemzeti Választási Irodának (NVI) kell bejelenteniük. Még sok a nyitott kérdés, az viszont már biztos, hogy az MSZP és a Párbeszéd közös listán méretteti meg magát az áprilisi választáson, amelyet Karácsony Gergely, a két párt miniszterelnök-jelöltje vezet majd - jelentette be tegnap Molnár Gyula, az MSZP elnöke. A közös pártlista egyben azt is jelenti, hogy a szövetségeseknek a választáson nem az összes leadott szavazat 5 százalékát kell megszerezni a parlamentbe kerüléshez, hanem a voksok 10 százalékát. Molnár Gyula szerint az összefogásban részt vesznek a Liberálisok is. Lapunk érdeklődésére ugyanakkor a Liberálisoknál elmondták, egyelőre még nem született döntés arról, hogy pártként csatlakoznak-e a közös listához. Ez azért fontos, mert ebben az esetben - miután három párt szövetségéről lenne szó - már 15 százalék lenne a parlamenti küszöb.

Az MSZP vezetője a Népszavának elmondta, céljuk, hogy ne erről a 10 százalékról - további pártok szövetséghez való csatlakozása esetén 15 százalékról - legyen szó a hétköznapokban, hanem az abszolút többség megszerzéséről. A pártelnök arra egyelőre nem tudott válaszolni, hogy a közös listán pontosan hány hely jut majd a Párbeszédnek, mert állítása szerint erről még nem született döntés. – Csak az elvekben állapodtunk meg, valamint abban, hogy a kormányváltás után az MSZP és a Párbeszéd frakciója is részt vesz majd a kormánykoalícióban. A listáról a végleges döntést február 10-én, a párt kongresszusán hozzák meg - fogalmazott. Frakció alakításához jelenleg legalább 5 képviselőre van szükség.

A közös listát tehát Karácsony Gergely vezeti majd, ami azért okozhat gondokat, mert a Demokratikus Koalíció (DK) korábban egyértelművé tette: nem támogatnak olyan miniszterelnök-jelöltet, aki más párt listáján szerepel. Márpedig Zugló polgármestere továbbra sem mondott le más ellenzéki pártok bevonásáról. Molnár Gyulával közösen tartott sajtótájékoztatóján is elmondta: "nagy szeretettel és türelemmel várjuk, hogy felismerjék az ellenzéki oldalon, mi az ország érdeke". A politikus szerint egyébként szerencséje van a magyar választóknak azzal, hogy Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra, április 8-ára tűzte ki a választás időpontját. – Így ugyanis a lehető leghamarabb szabadulhatunk meg ettől a kormánytól - fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy a hátralévő 87 napban a szociális modell koncepcióját akarják megismertetni az emberekkel. Molnár Gyula úgy vélte, a magyarok többsége kormányváltást akar, de szerinte ez csak úgy lehetséges, ha mindenki megmozdul és kellő számban mennek el az emberek választani.

A DK korábban is erre az időpontra számított, bár "mindegy volt, hogy szövetségeseinkkel együtt mikor győzzük le a Fideszt" – reagált lapunknak Gréczy Zsolt, a párt szóvivője. Az LMP szintén üdvözölte a döntést: Kanász-Nagy Máté szóvivő azt mondta, így a lehető leggyorsabban kezdődhet meg a korszakváltás Magyarországon és a lehető leghamarabb el lehet zavarni a Fidesz-KDNP kormányt. Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője a Népszavának kijelentette: mindenképpen elindulnak a választáson, strukturálisan és politikailag is felkészültek. Mirkóczki hozzátette, hogy az Állami Számvevőszék, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) esetleges eljárása továbbra is fenyegeti a Jobbikot, de a választáson való elindulásukat ez nem befolyásolja. A Fidesznek Áder János döntéséről is Soros György ugrott be először, Gulyás Gergely frakcióvezető szerint készen állnak a választásra, amelybe Soros be akar avatkozni.

Juhász: sehol sem támogatja az Együtt jelöltjét az MSZP
Az MSZP egyértelművé tette, hogy egyik körzetben sem lép vissza az Együtt jelöltjének javára – közölte Juhász Péter, az Együtt pártelnöke nem sokkal azután, hogy befejeződött az erről szóló tárgyalás közte, Molnár Gyula, az MSZP és Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke között. Molnár Gyula viszont úgy vélekedett: csak informális megbeszélést tartottak, ahol semmi nem dőlt el. Gréczy Zsolt DK-szóvivő azt mondta a várakozó újságíróknak, hogy a DK elnöke nem nyilatkozik a megbeszélésről. A pártok közötti egyeztetés várhatóan ma folytatódik, a jövőben azonban már csak az Együtt és a Demokratikus Koalíció képviselője között. Juhász Péter állítása szerint Molnár Gyula azzal indokolta a szocialisták döntését, hogy csökkenne az állami támogatás, ha az MSZP az érintett körzetekben is visszaléptetné a jelöltjét.
Mint ahogyan azt korábban megírtuk, az okozta az MSZP és az Együtt közötti konfliktust, hogy a hétvégén kiszivárgott Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus csepeli indulásának híre. A körzetben 2014-ben Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa nyert Németh Szilárd rezsibiztos ellen, ezért sokan – párttársain kívül a DK-sok is - tényként kezelték, hogy 2018-ban újra megmérettetheti magát. Csepel mellett problémás körzet lehet az V. kerület is, ahol Juhász Péter indulna. Ellene az alig ismert Kovács Alexet sorakoztatják fel a szocialisták.
Budai Bernadett, az MSZP szóvivője lapunknak korábban azt nyilatkozta, hogy nem mondtak le a csepeli jelölés jogáról, azt azonban elismerte, hogy Kész Zoltán független veszprémi képviselő más elbírálás alá esik majd. - Kész Zoltán külön fejezet, mert ő elhozta a kétharmadot a Fidesztől. Nincs még végleges döntés erről, de van arra hajlandóság, hogy ugyanúgy függetlenként induljon az ellenzéki pártok támogatásával, mint korábban – mondta.


lásd még: Párthűség kontra kormányváltás