A kormánynak fél százalékot ért az ember

Publikálás dátuma
2018.01.12 06:01
MILLIÁRDOK MENTEK A KERÍTÉSBE Egy menekültre mindössze 6 ezer forint jutott - FOTÓ: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN
Fotó: /
Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – írtuk tegnap, a Határvédelem luxusáron c. cikkünkben. És ahogy ígértük, itt a folytatás.

A menekültek elveszik a magyarok munkáját – ezt kommunikálta a kormány, amikor ide ért a migráns hullám első része. A menekültek nem dolgoznak, viszont borzasztó sokba kerül az ellátásuk – erre módosította 2015 nyarán mondását a kabinet, és azóta is ezt állítja. Orbán Viktor számvetése szerint a menekülthelyzet kezelésére összesen 270 milliárd forintot költött a kormány 2015-től 2017 első féléig – aminek a felét (szolidaritásra hivatkozva) az EU-n szeretné behajtani. Az Uniónak küldött elszámolás ugyan nem részletezi, hogy mennyit szánt a menekültekre (értsd: az emberekre a kabinet), ám a Harangozó Tamás közérdekű adatigénylésével kikényszerített adatokból kiderül: 1,28 milliárdot.

Az MSZP-s politikus kiszámolta: a kiadások fél százalékát sem költötték a menekülő asszonyokra, gyerekekre, férfiakra. Személyekre lebontva ez a szám még durvább: a KSH adatai szerint 2015-ben 177 135 menekült érintette az országot, 2016-ban 29 432, 2017 első hat hónapjában pedig már csak 1979, azaz átlagosan nem egészen 6138 forint jutott egy főre. (Összehasonlításként: a letelepedési-kötvény bizniszen a túl magasan meghatározott kamat miatt körülbelül 15 milliárd forintot bukott eddig a költségvetés, azaz több mint tízszer annyit, mint amennyibe a menekültek ellátása kerül.)

Mindeközben a kormány a migránshelyzetre hivatkozva most is több 10 milliárd forintot költ mindenfélére. A legjelentősebb tétel nyilvánvalóan a kerítés volt, aminél (akárcsak a tranzitzónák esetében – szintén előfordultak roppant borsos tételek és átfedések.

Az első kerítésszerűség (értsd: pengés drótakadály) mintegy 641 milliót kóstált, a kerítés maga már ennél tízszer többől, körülbelül 6,6 milliárd forintból épült meg, de ez csak töredéke a második, úgynevezett okoskerítés költségeinek. Ehhez a szükséges kábel- és áramellátási infrastruktúra 13,6 milliárd forintba került, és ezután jött maga a kerítés: a tesztszakaszt 4,25 milliárd forintból hozták ki, a teljes hossz kiépítése (némi tranzitzóna-kerítéssel együtt) 31,16 milliárd forintba került. És persze mit sem ér a kerítés, ha a tövében nem lehet intézkedni: a magyar-szerb határon a manőverutat 7,35 milliárd forintból alakították ki, nagyjából ugyanennyit tesz ki a magyar-horvát és a magyar-román részen kanyargó manőverút is, noha az utóbbi két szakasz jóval rövidebb, mint a szerbiai.

Csakhogy ez az összesen 70,95 milliárd, amit a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnoksága költött a kerítésre, nem bizonyult elegendőnek. Az Országos Rendőr Főkapitányság is rászánt majdnem 5,14 milliárdot az első kerítésre, annak elektronikus védelmi szisztémájára és az áramszolgáltató elosztóvezetékéhez történő csatlakozásra, amiben csak az a furcsa, hogy ez első kerítésnél legfeljebb a lámpák fogyasztották az áramot - magyarázza Harangozó Tamás. Ráadásul a honvédség is áldozott 13,6 milliárd forintot a határzár kapcsolódó létesítményeinek kiépítésére és üzemeltetésére. A gond csak az, hogy a papírok szerint mások már felépítették a szükséges infrastruktúrát, azaz erre a tételre sincs érdemi magyarázat.

2018.01.12 06:01

Októbertől drágábban dolgoznak a közjegyzők

Publikálás dátuma
2018.09.24 09:30

Fotó: Shutterstock/
Az egyszerűbb esetekben 4500 forinttal kell többet fizetni a jövő hónaptól. A legnagyobb emelkedés az igazán nagy értékű ügyleteknél lesz.
Két hét múlva már az eddigi díj nagyjából dupláját kell fizetnie a közjegyzőnél annak, aki hiteles másolatot, jognyilatkozatot készíttetne, vagy éppen végrendelkezni akar. Október elsejétől emelkednek a legolcsóbb eljárások díjtételei – ilyen például az említett hiteles okirat másolat készítése –, ezekben az ügyekben 4500 forinttal kell többet fizetni. Ezen túlmenően huszonhárom nemperes közjegyzői eljárásból húsz esetben jelentősen drágulnak az eddigi díjak.
Ahol nem számszerűsíthető az ügyérték, ott a megkezdett munkaórák alapján fizetik a közjegyzőt. Az új rendszerben azonban a munkadíj is jelentősen, több mint kétszeresére emelkedik, így a jegyzőkönyvi tanúsítvány és az okirat megőrzés munkadíja óránkét háromezer forint helyett már 8250 forint lesz. A jognyilatkozat, végrendelet óradíja hatezer forintról 11 ezerre nő. Ahol az ügyérték számszerűsíthető, ott minden értéksávban 4500 forinttal nő a közjegyzői díj.
A Magyar Közjegyzői Kamara ismertetője szerint egyébként a régi, 1991-es rendeletben lefektetett – bár időközben többször módosított – díjszabás felett már alaposan eljárt az idő, azonban „gazdaságilag és társadalmilag kiemelkedő esetekben” nem drágul a közjegyzői díj. Így a régi árakat kell kifizetni az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó - kamattámogatással érintett - kölcsönszerződés, valamint az azt biztosító jelzálogszerződés közokiratba foglalása esetén. Nem kell többet fizetniük azoknak, akik élettársi nyilatkozatot tesznek, illetve azoknak sem, akik házastársukkal vagyonjogi szerződést szeretnének kötni. Ezen túlmenően a végrendeletek országos nyilvántartásába való bejegyzés továbbra is ingyenes marad. Bár ez kevesek problémája, de a legjelentősebb emelkedés a 200 millió forint feletti ügyértékű okiratok elkészítésénél lesz. Eddig a 10 millió forintnál nagyobb, de 200 millió forintnál kisebb ügyértéknél egységesen 81 700 forintot és a 10 millió forint feletti rész 0,2 százalékát kellett kifizetni. Az új díjstruktúrában 200 milliós ügyérték fölött egy 561 200 forintos, míg 500 millió felett 1,1 milliós alapdíj jár majd a közjegyzőnek, amihez hozzájön az 500 millió felett ügyérték 0,1 százaléka. Az új díjplafont 1 milliárd forintnál húzta meg a jogalkotó.
Szerző
2018.09.24 09:30
Frissítve: 2018.09.24 09:30

Volt idő, amikor Magyarország kért "zsoldosokat”

Publikálás dátuma
2018.09.24 08:30

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kormánypropaganda szerint elvennék a határőrizet jogát, de nem olyan régen még a magyar kormány kérésére jöttek szlovák, cseh és osztrák rendőrök a határra.
„Brüsszel zsoldosokat akar a magyar határra vezényelni, hogy azok engedjék be a bevándorlókat” – Orbán Viktor és a Fidesz rendszeresen így interpretálja Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság legújabb javaslatát, amelynek lényege, hogy az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex kötelékében egy tízezer fős, gyorsreagálású határőrizeti erőt hoznának létre. Bár a terv is arról szól, hogy ennek bevetését a fogadó ország maga kérhetné, és még ebben az esetben is a fogadó állam parancsnoksága alatt, annak törvényei szerint működnének, a kormányzati propagandát ez nem zavarja. Pedig volt olyan idő, amikor még mi kértünk idegen katonákat a magyar határ őrizetére. Még 2015 őszén számolt be az MTI arról, hogy ötven rendőrt küld Szlovákia Magyarországra, a magyar-szerb határra, miután a pozsonyi kormány jóváhagyta az intézkedést. A szlovákok a kerítés mentén magyar rendőrökkel és katonákkal járőröztek közösen, felszerelésüket és szolgálati autóikat a szlovák belügyminisztérium biztosította. A szlovák belügyminisztérium szerint ők a magyar fél kérésére küldenek rendőröket a magyar-szerb határra. Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök pedig azt mondta, csak azért nem katonákat küldtek, mert a törvényi szabályozások miatt sokkal egyszerűbb megoldani a rendőrök kiküldését. Két héttel később a TASR szlovák hírügynökség már azt írta, a szlovák rendőrök több mint 4000 szolgálati órát teljesítettek 157 járőrszolgálat alkalmával, miközben 100 illegális migránst és két embercsempészt tartóztattak fel, illetve – a magyar kollégáikkal – le. Pintér Sándor magyar belügyminiszter az összefogás mintapéldájának nevezte a szlovák rendőrök jelenlétét Magyarországon és a visegrádi együttműködés sikerét méltatta ennek kapcsán. Később, 2015 október 31-én cseh kollégáik is csatlakoztak a kontingenshez, szintén ötvenen.  Intézkedni magyar rendőri felügyelettel, a magyar jog alapján tudnak – írta akkor az MTI, éppen így működne Jean-Claude Juncker elképzelése szerint is az uniós határvédelmi kontingens. Egy évvel később húsz osztrák rendőr is felvonult a magyar-szerb határhoz, majd 2017 áprilisában már arról írt az MTI, hogy „az év végéig meghosszabbítja az osztrák hadsereg a magyar-szerb határon teljesített humanitárius segítségnyújtást”. 2016 novemberében Ausztria egy műszaki századot is küldött a határvédelmi feladatok segítésére, továbbá ötven járművet is biztosított a magyar-szerb határvédelmi munkálatok támogatására. A osztrák katonák szállítási, felderítési és elsősegélynyújtással kapcsolatos feladatokat láttak el. De nem csak fogadtunk, küldtünk is rendőröket külföldre, határvédelemre, először 2017-ben, majd idén áprilisban is utaztak magyar rendőrök Macedóniába és Szerbiába, hogy segítsék a macedón-görög, illetve a szerb-bolgár határ védelmét.
2018.09.24 08:30
Frissítve: 2018.09.24 08:30