Újra megjelent a sertéspestis Romániában

Ismét megjelent az afrikai sertéspestis Romániában: a kór a magyar, illetve az ukrán határtól is alig néhány kilométernyi távolságra található Szatmár megyei Mikola (Micula) egy háztáji gazdaságában fertőzte meg az állatokat - közölte szombaton a román sajtó.

A vírus két napja azonosították, ezt követően az állategészségügyi hatóság azonnal leölte az illető gazdaságban nevelt 13 sertést, a tetemeket pedig elégette.

A fertőzött gazdaság körzetében megtettek minden olyan intézkedést, ami a fertőtlenítéshez, a vírus terjedésének megelőzéséhez szükséges. Az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági hatóság (ANSVSA) azt is közölte, hogy a hatóság elnöke vasárnap Brüsszelbe utazik, ahol az Európai Bizottság illetékeseivel egyeztet a további szükséges óvintézkedésekről.

A hét elején az északkelet-romániai Botosani megye határ-menti részén rendeltek el vadászati tilalmat, miután a szomszédos Moldovai köztársaságban, a határtól 300 méternyire afrikai sertéspestisben elpusztul vaddisznók tetemeit fedezték fel.

Az afrikai sertéspestis (ASP) a házi sertés és a vaddisznó vírusos betegsége, az Európai Unió területén először 2014-ben, Litvániában mutatták ki. Kárpátalján, a magyar határ közelében 2016 decemberében jelentették első alkalommal az ukrán hatóságok a betegség előfordulását. 2017 júniusában Csehországban vaddisznókban, júliusban pedig Romániában, Szatmárnémetiben egy háztáji gazdaságban állapították meg a betegséget.

Az ASP vírusa ellenálló, húsban, nem hőkezelt húskészítményben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig fertőzőképes. Védőoltás nem áll rendelkezésre, a fertőzés terjedését csak a beteg állatokkal való érintkezés megelőzésével lehet meggátolni. A fertőzött állatok száz százaléka elpusztul - mutatott rá az ANSVSA.

Az afrikai sertéspestist a szabadon élő állatok terjesztik, az emberekre nem jelent veszélyt. magyar-román határtól alig több mint 7 km-re afrikai sertéspestist (ASP) regisztrált egy háztáji állományban a Román Állategészségügyi Szolgálat. A betegség tényét múlt hét csütörtökön a laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették. A helyi hatóságok minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtettek az ASP terjedésének megakadályozása érdekében.

Az afrikai sertéspestis megjelenését a román Nemzeti Laboratóriumra hivatkozva az MTI-hez eljuttatott közleményében a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is megerősítette.

A hivatal közölte: a magyar Állategészségügyi Szolgálat haladéktalanul kijelölte Magyarországon a megfigyelési zónát. Ez alapján Méhtelek és Garbolc teljes közigazgatási területe, Nagyhódos település egy része, valamint Rozsály és Zajta települések külterületeinek egy része került korlátozás alá.

A korlátozás alá vont területen az állatorvosok hamarosan felkeresik a sertéstartókat, hogy számba vegyék és megvizsgálják a sertéseket. Az érintett területen belül tilos a sertések bármilyen célú szállítása. Fontos kiemelni, hogy a sertéstartóknak a gazdaságaikban észlelet minden megbetegedett, vagy elhullott sertésről értesíteniük kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.

A betegségről, annak európai terjedéséről és a védekezési lehetőségekről további információk olvashatók a NÉBIH honlapján.

Szerző
2018.01.13 12:46

Uniós felszólítást kapott Putyin: vállalják a felelősséget a maláj gép lelövéséért

Publikálás dátuma
2018.07.17 21:48
A malájutasszállító orrészének maradványai. A közel 300 főt szállító gépet egy oroszbarát szakadárok ellenőrizte területről érte
Fotó: AFP/ Emmanuel Dunand
Kemény üzenetet küldött Oroszországnak Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője: felelősségvállalást kért a maláj utasszállító 2014-es tragédiája miatt, és felszólította az orosz kormányt, hogy vegyen részt a tettesek elszámoltatásában.
Oroszországnak, és főként Vlagyimir Putyin kormányának címzett üzenetet küldött kedden Federic  Mogherini a közel 300 főt szállító maláj utasszállító lelövésének negyedik évfordulóján. az uniós főképviselő kijelentette, az Európai Unió támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely előírja, hogy minden államnak együtt kell működnie a felelősök elszámoltathatóságára irányuló erőfeszítésekben.
Mogherini emlékeztetett, a katasztrófák vizsgálatában illetékes holland hatóság (biztonsági tanács) szerint Oroszországnak közvetlen felelőssége van a maláj légitársaság utasszállító repülőgépe négy évvel ezelőtti lelövésében - idézi közleményét az MTI.
Mint írta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt BUK-rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel.
2014. július 17-én, a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépének pilótafülkéje mellett egy rakéta robbant tíz kilométeres magasságban Kelet-Ukrajna felett. Fémrészecskék ezrei fúrták át a Boeinget, amely a levegőben darabokra tört és lezuhant. A négy évvel ezelőtti tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas, valamint a legénység életét veszette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez – ugyanakkor a BUK-rakétarendszer kezelése olyan szakértelmet igényel, amit a szakadár katonák nem, csak egy csak egy kiképzett rakétás különítmény tudott biztosítani; ez pedig orosz közreműködésre utal.  
2018.07.17 21:48

Soros György: Túl sokat veszítek, túl sok helyen

Publikálás dátuma
2018.07.17 19:04
Soros György egy 2014-es, brüsszeli sajtóeseményen
Fotó: AFP/Nurphoto/ Wiktor Dabrowski
Az orbáni, putyini autokráciák hatékonyabbak, mint a nyílt társadalmak – mondta a Soros György a The New York Times-nak. A 87 éves üzletember, aki egykor dollárszázmilliókat költött Kelet-Európában a civil társadalom és a liberális társadalom erősítésére, most úgy érzi, ügye bukásra áll.
Soros György úgy érzi, elvein mára felülkerekedtek a nacionalizmusra, törzsi hiedelmekre építő autokráciák – az idős mágnás erről egy portrébeszélgetés során vallott a The New York Times újságírójának. Az egykori üzletember mára inkább filantróp gondolkodónak tekinti magát, és kissé zavarja is, hogy a média inkább gazdasági előrejelzéseire, mintsem társadalomkritikájára figyel. A szerző emlékeztet, Soros Györgyre leginkább Karl Popper nyitott társadalom-elmélete, liberális demokráciák iránti szimpátiája hatott, a pénzember pedig ezt a tézist próbálta a gyakorlatba is átültetni saját vagyonának segítségével.  
Hiába költött azonban a jelek szerint több száz millió dollárt a posztszovjet országok fejleszésére – így 440 millió dollárt magyar egészségügy és oktatás fellendítésére – most azt látja, hogy elveit már nem fogadják szívesen: Magyarország és Lengyelország is a putyini autokrácia útjára lépett, Donald Trump hatalomra jutásával pedig a Soros által legfontosabbnak tartott értékek az Egyesült Államokban is veszélybe kerültek.
Túl sok helyen veszítek túl sokat – jegyezte meg a beszélgetés során Soros György, aki annak sem örül, hogy ennyi ellenséget gyűjtött össze, de elvei mellett akkor is kitart. ha végül elbukik; harcának része, hogy vagyonának nagyobb részét, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak (OSF) adta, a  Mint mondta, csalódott a korábban Soros-ösztöndíjjal Angliában tanuló Orbán Viktorban is, aki fiatalként még demokratának látszott, az üzletember pedig ekkor még szívesen támogatta anyagilag pártját, a Fideszt is. 
Ehhez képest, ma Soros György a magyar kormánypárti propaganda főgonoszának számít – emlékeztet a lap. Mint hozzáteszik, Soros a jelen körülmények között nem is látogatna Magyarországra, amit most mérgező élménynek érezne; elhagyja Budapestet az O.S.F központi irodája is; pedig Soros 1994-ben, egy moldovai egyetemen még arról beszélt, azért önti a pénzt a magyar intézményrendszerbe, mert olyan olyan országgá fejlesztené Magyarországot, ahonnan másodjára már nem emigrálna, mint ahogy 1946-ban tette.
2018.07.17 19:04
Frissítve: 2018.07.17 19:10